Szerkesztői beköszöntő
Címlapunkon Erdély Miklós mára már valószínűleg elpusztult (jó esetben csak befalazott vagy levakolt) fotómozaikja – boldogok lehetünk, hogy egyáltalán maradt róla fotó. Mint ahogy nagyon boldogok lehetünk attól is, hogy a mintegy háromezer négyzetméternyi mozaikos falburkolatból valamennyi még fellelhető itt-ott. Cikkünk apropója épp az, hogy nemrégiben tüntették el az egyik utolsót, igaz, rajtahagyva a falon, az új hőszigetelés alatt. Néhány éve még sikerült megmenteni Pataki Ágit, aki a Kálvin téren hirdette évtizedekig a Fabulon bőrre gyakorolt jótékony hatását, hatalmas tűzfalburkolatként. Az OTP (mert a leszigetelt mozaikon a fiatal pár épp egy OTP-takarékkönyvbe réved) úgy tűnik, nem rendelkezik ilyen rajongótáborral, és nyilván tanácsadókkal sem, akik meglátták volna a fotómozaik-mentésben a PR-lehetőséget. Nemrég jelent meg egy ilyen szempontból is tanulságos történeteket ismertető könyv Leonardo Utolsó vacsorájáról, aminek apostol alakjain részeg katonák gyakorolták a célbadobálást (nem elég, hogy a haláluk sem volt általában egyszerű), aztán ajtót is vágtak bele, és hiába küzdöttek érte a restaurátorok, ma már alig látszik belőle valami. Profánnak tűnhet persze egy OTP-hirdetést az Utolsó vacsorához hasonlítani, de akárhonnan nézzük is: mű, mű. És ez a miénk volt.