Kádár Béla ismeretlen képei üvegnegatívokon a Rónai Dénes-hagyatékban
Kádár Béla festői munkásságának nemzetközi ismertsége elsősorban annak köszönhető, hogy az 1920-as évek közepétől a berlini Der Sturm Galériában együtt állított ki az európai avantgárd művészet jelentős alakjaival. Herwarth Walden kiváló érzékkel válogatta maga köré a modern művészet jeles képviselőit és vállalta széles körű népszerűsítésüket. A német expresszionista művészcsoportok, a kubista és futurista irányzat fontos egyéniségei, az orosz konstruktivisták meghatározó élharcosai mind az ő pártfogásával kerültek be a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Walden felfedező érdeklődése a magyar művészekre is kiterjedt: Réth Alfrédtől Mattis Teutsch Jánosig, Moholy-Nagy Lászlótól Péri Lászlóig és Kassák Lajosig, Kádár Bélától Scheiber Hugóig — sokan közülük a Der Sturm Galéria kiállításainak résztvevőiként alapozták meg hírnevüket.
Művészeti technikák. A fametszet
Magyarok a "világfaluban"
Breuer Marcell "Afrikai széke" a Bauhaus Archívumba került
A festmények hamisításáról V.rész
Tiltott testek
Kernstok Károly, Szerelem című festményét, első ízben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899 végén megrendezett téli tárlatán mutatta be. Műve a fővárosban sem a kritika, sem a közönség körében nem keltett különösebb feltűnést. A nézők nem láttak benne egyebet, mint Benczúr Gyula Mesteriskolája egyik kiváló növendékének elsőrangú akttanulmányát. Mindaddig így volt ez, míg a klérus egyik főembere erkölcstelennek nem bélyegezte a képet. Téli kiállításának anyagából a társulat reprezentatív válogatást vitt Nagyváradra, s megnyitására a város egyik előkelőségét, Schlauch Lőrinc bíborost kérte fel. Schlauch azonban vonakodott megnyitni a tárlatot mindaddig, amíg az inkriminált művet el nem távolítják. A bíboros követelésének engedve a szervezők Kernstok festményét végül egy kizárólag nagykorúak számára fenntartott, drapériával elfedett külön helyiségben mutatták be.
Egy ismerős ismeretlen
Csontváry képének nem tudjuk az eredeti címét. Titokzatos sziget nem szerepel a Csontváry-irodalomban, sőt szinte semmi, ami erre a festményre utalna. Bő negyedszázada azonban mégis ismerjük ezt a festményt. Ismerős a mű, de mégis ismeretlen.
Miért lett nemes – a Nemes?
"...Amíg ősi megátalkodottsággal mindenki politizál széles e hazában, alig vesszük észre azt a tüneményes képgyűjteményt, melyet immár világhírű műgyűjtőnk, Nemes Marcel, egy munkás élet szívósságával, hangya szorgalommal, fáradhatatlan energiával, sok áldozattal és páratlanul szerencsés kézzel egybe halmozott… Föl akarom hívni a közfigyelmet arra, hogy mily nagy veszedelem fenyegeti nemzeti kultúránkat, ha elszalasztunk egy szerencsés alkalmat, melyet hazai kultúránk gazdagítására kezünkbe ad a jó sors. Ha vétkes könnyelműséggel, soha nem pótolható hanyagsággal elmulasztjuk Nemes Marcel páratlan gyűjteményének megszerzését és itthon tartását…” A Budapesti Hírlap 1912. június 22-i számában ezekkel a figyelmeztető sorokkal igyekezett felrázni honfitársait a fiatal Lukács György, de egyes múzeumi szakemberek és a hazai művészeti élet más jeles képviselői is úgy vélték, hogy vétek lenne külföldre engedni ezt a maga nemében egyedülálló kollekciót, amelynek tucatnyi Greco-képével s gazdag francia impresszionista és posztimpresszionista festményanyagával a Szépművészeti Múzeum akkori gyűjteménye sem vetekedhetett.
Henry Darger (1892–1973)
Chicago, 1972. Henry Dargert, a nyugdíjas kórházi takarítót elfekvőbe szállítják — már nem képes felbotorkálni bérlakásába, ahol hatvan éven keresztül lakott, megszakítás nélkül. Az idős embert a környéken mindenki csak látásból ismeri, amint szemetes kukákban turkál, újságok és magazinok után kutat. Köszön, de nem beszélget. Naponta többször elsántikál a templomba, egy étkezdében megebédel, és aztán haza. Az elfekvőkórházban rövidesen meghal. Testét jelöletlen sírba helyezik el. A bérlakást ki kell üríteni. És itt kezdődik Henry Darger karrierje. A munkások üzennek a tulajdonosnak, hogy különös dolgokat találtak a lakásban, és vessen egy pillantást a holmikra, mielőtt kidobják őket a szemétbe. Nathan Lerner, a lakás tulajdonosa, Moholy-Nagy intézete, a New Bauhaus munkatársa a helyszínre siet.
A festmények hamisításáról IV.rész
A festmények hamisításáról III.rész
A nagy gyeprészlet
Potenciális világsztár - prolongálva
Beszélgetés Roskó Gáborral, székesfehérvári kiállítása alkalmából
Beírtalak a Google nevű internetes keresőbe, és megjelent, hogy menynyi mindent csinálsz. Tanítás, könyvillusztrációk, a grafikák, a sorozat az ÉS-ben, a porcelánok, a képek, a zenélés, az egyik fotón ott van a hátad mögött a bicikligyűjteményed, kiderül, hogy évekig a Fiatal Képzőművészek Studiójának elnöke voltál. Éldegél benned egy finnyás asztalos. Most éppen bábszínházat csinálsz egy Szemző-filmhez. És úgy veszem észre, nem teszel különbséget. Az, hogy milyen kabátot veszel fel, éppen olyan fontos, mint az összes egyéb döntés az életedben.
Érdekes, ezen még nem gondolkodtam. Tényleg minden érdekel. Mindig is minden érdekelt. Nem tudom megmondani, hogy ez hogy van. Hogy a vadászat egy időben tényleg ugyanannyira érdekelt, mint a festészet, vagy a zene, vagy a porcelán. Lehet, hogy ez a gyermekdedségnek egy formája. Kíváncsi vagyok a világra. Nem untam bele a zsebkésekbe negyvenhat éves koromra sem. Óvodás dolog. Szerintem a pasikban mindig van egy ilyen erős gyermekded vonal, csak szégyellik. Én meg kurvára nem szégyellem. Tudod, a kormány védőborításáról órákig el tudnak beszélgetni. Mindig a külvilág akar rászorítani a prioritásokra. Soha nem a belső kényszer, hanem mindig valaki másnak a véleménye.
Artchívum
Az Artchívum Adatbázis a hazai művészettörténeti kutatás legnagyobb újdonsága a rendszerváltás óta. A munkálatok hamarosan a több száz négyzetméteres belvárosi helyszínen is megkezdődnek, ahol majd az új szemléletű kutatás folyik. Az ötlet magja: valamennyi magyar vizuális (képző-, ipar-, fotó-, építő-, nép-, sőt tánc-) művészetről fellelhető minden információ összegyűjtése egységes rendszerben és számítógépesen lekérdezhető formában.