![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
A festmények hamisításáról I.rész
Gyűjtésről és műkereskedelemről
Lúzerek
ERDŐSI ANIKÓ: Tavaly öt hónapot töltöttél a Bethanien Művészház ösztöndíjasaként. Mi volt érdekes számodra Berlinben, mit festettél?
"Egyszerűen dől a pénz'
"Örömmel értesítem, hogy a művészeti bizottság egyhangúlag elfogadta az Ön Rákóczy-képét. Megkérem a vármegyét, hogy a megállapodott összeget a bankba fizessék be, s így lesz a Hulló levelek és az Esti harangszó árával is. Egyszerűen dől a pénz. Mire hazaérkezik, már meglesz a téglára való." Koronghi Lippich Elek, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetője írta a fenti sorokat 1896 október közepén barátjának és pártfogoltjának, László Fülöpnek. László ekkor már egy műtermes ház építésének gondolatával foglalkozott. Szerencsére úgy alakultak dolgai, hogy két év múlva már befejezéséhez közeledett az a műteremvilla, amely még mai, elhanyagolt állapotában is kirí a városligeti Zichy Géza utca egyébként szépen karbantartott házai közül. Ha túlzott is Lippich a pénz ilyen dimenziójú mozgását illetően, az biztos, hogy Lászlónak az 1892-es átmeneti anyagi nehézségeket követően egyre jobb évei voltak, s a századfordulóra már az egyik legtehetősebb magyar festővé vált.
Digitális klasszikus
Kortárs magyar művészet magángyűjteményekben
A világ legismertebb műkereskedői
Zsuzsi obszervatóriuma
„Az összes mondat bennem él”
Még azt is túlzás lenne állítani, hogy nem siet sehova. Van valami szerzetesi alázat a munkáiban. Az a türelem, amellyel akár évekig érlel egy megoldást, és amellyel esetenként szintén évekig dolgozik annak kivitelezésén, nagyon ritka manapság.Benczúr Emesét a legtöbben hímzett munkáiról ismerik, amelyek egy-egy mondat számtalanszor ismétlődő meghímzésével készültek. A tömör mondatok a munka, a rendszeresség, a produkció fogalmai köré csoportosulnak. Új munkáiban a hasznosság fogalmával és az árammal játszik. A beszélgetés a budapesti Knoll Galériában látható új munkái és egy madridi kortárs magyar kiállítás kapcsán készült.
„A galériák ideje lejárt”
Új interjú sorozatunkban művészet és piac, képzőművész és galéria viszonyát boncolgatjuk. Ebben a tekintetben Birkás Ákos tagadhatatlanul az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező magyar képzőművész, aki a tiszta játékról, a kelet-európai művészet lehetőségeiről és a galériák alkonyáról beszél.
A kortárs galériák szerepe és működése
Kortárs galériát nyitni és kortárs galériában dolgozni felelősségteljes vállalkozás, több szempontból is. Egyrészt a galéria felelősséget vállal azokért a művészekért, akikkel hosszú távú együttműködésben dolgozik - hiszen vállalja, hogy éveken keresztül kiállítási lehetőséget biztosít számukra, katalógust készít és külföldön is bemutatja őket. Másrészt gyűjtőkörének tagjaiért - hiszen ízlésüket a galéria tulajdonosa és művészettörténésze formálja. Harmadrészt a kortárs magyar művészet külföldön történő képviseletéért - hiszen rendszeresen részt vesz nemzetközi vásárokon és kiállításokon. Végül pedig természetesen felelősséget vállal a látogatókért, azért, amit akár a rendszeres, akár az utcáról néha-néha betérő néző számára kínál.
Intenzív intimitás
Várnai Gyula Empátia című alkotását egy elemlámpából, tükörből és egy szőnyegdarabból állította össze. Az ódon zseblámpa fénykörét a tükör visszaveri, s azonos méretben a lámpatest mellé, a szőnyegre vetíti. A falra szerelt tárgyegyüttes olyan, mint egy baldachinos ágy. A rajta heverő lámpa teste mellett annak asztrálteste, virtuális, már-már spiritiszta kivetülése a fénykör. A mikroméretek miatt mikrokörnyezetbe lát be a néző: egy intim, emocionális tartalmú életképbe pillant, amely egy, az életvilágban létező vagy feltételezhetően létező emberi viszonyrendszer metaforája. Az előző mondattal megszemélyesítettük a lámpát, emberi vonásokkal ruháztuk fel (hever az ágyon asztráltest-partnere mellett). Nyilvánvalóan tetszik nekünk ez a mű, amely kiváltja érdeklődésünket, leköti figyelmünket és felgyújtja képzeletünket. De ha valaki más, egyéb módon értelmezné, mondjuk jelentés nélküli fénykompozíciót látna benne, nos, semmi alapunk nem lenne vitába szállni ezzel az interpretációval.
Modern magyar rajzok érmek és szobrok Genthon István gyűjteményében
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Szépművészeti Múzeum 2003 decemberében tudományos emlékülést rendezett Genthon István (1903-1969) születésének 100. évfordulója alkalmából. A meghívott előadók, kor- és pályatársak értékelték a 20. századi magyar művészettörténet írás egyik meghatározó egyéniségének pályáját, szakmai örökségét. A konferenciához kapcsolódva egykor Genthon birtokában lévő, személyéhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakból - elsősorban akvarellek, rajzok és metszetek, illetve néhány érem és szobor - rendezett kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeleti kamaratermében, mely 2004. március 21-ig várja az érdeklődőket.
A művészi grafika a két világháború közötti időszak műkereskedelmében
„Egész más egyéniséget kíván a metszetgyűjtés, mint a képgyűjtés. A metszetgyűjtő kell a legmagányosabb természetű legyen, aki képes órák hosszat elüldögélni egy csendes sarokban és élvezi a lassan forgatott lapok intim szépségét. Hasonló a könyvgyűjtőhöz és kicsit tudós fajta. Mondhatnám, hogy a legelőkelőbb gyűjtőegyéniségek közül való, mert nem vár senkitől sem tapsot - ő maga gyönyörködik, és ennyi elég neki." (Hoffmann Edith: Útmutatásoka metszetgyűjtéshez. A Műbarát, I. 3. sz.)
Száguldó életrajz-ön - Román József 90 éves
![](/content/_common/images/2004_2_1/romanjozsef.jpg)
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)