![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Beszél majd az utókor...
A Tabánban, Semmelweis Ignác szülőháza most éppen olyan, mintha egy szív kamráiban és pitvaraiban mászkálnánk kis baktériumként, minthogy a benne található Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása a kardiológiával foglalkozik. Állandó anyaguk nem kevésbé érdekes, az itt őrzött képeken jó esetben tekintélyes orvosokat, rossz esetben szörnyű testi rendellenességeket, járványokat nézegethetünk. Vagy például azt a Szent Rókusábrázolást (következő oldal), aminek köszönhetően rádöbbenhetünk: dr. Bubó neve nem is annyira aranyos. Gyűjteménytörténet érdekes adalékokkal.
A nagy paradoxon hősei
Kora reggel kimászom a sátorból. Élvezem, ahogy a műfű simogatja a talpam, a műgyanta tábortűz békésen vöröslik. Végignézek a tájon, majd nekiindulok a kempingtorony harmadik emeletéről, hogy bejárjam a Verbeke Foundationt.
Documenta zöldben
Fakönyvtár, oszlopkert, termőföld rudak, vetőmagminták, lepkenevelde, virágzó szemétdomb, direkt a parkba hordott építési törmelék. If you celebrate it, it’s art, if you don’t, it isn’t.* * Ha úgy tálalod művészet, ha nem, nem az (John Cage)
A varroda és a szellemek
Csákány István 1978-ban született Sepsiszentgyörgyön, 2006-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A Trafó Galériában 2009-ben a Vákuumzaj kiállításon mutatta be A holnap dolgozója című betonszobrát – ennek alapján hívta meg az idei Documentára a rendezvény kurátora, Carolyn Christov-Bakargiev. Csákány 2010-ben az AVIVA-díj jelöltje volt, és ugyanebben az évben készítette el a Ludwig Múzeum A képzelet tudománya kiállítására Bernsteinzimmer című installációját, egy 1:1 arányú sufnit, amelynek minden elemét fából faragta ki. Ezért a művéért AICA-díjat kapott. Legjelentősebb köztéri alkotása a Zsolnán felállított Emlékmű az emlékműnek szobor, egy lámpaoszlop tetején elhelyezett önportré; a figura feje fölé napelemet tart, így világítja meg magát. 2010-ben a Breuer Pécsett/oda-vissza meghívásos köztéri pályázaton a Breuer Marcell-emlékszoba című alkotásával nyert – a mű egyelőre nem valósult meg.
Top 10 művészkert
A Fajgerné Dudás Andrea hajába tűzdelt, majd lenyisszantott virágok szándékoltan Frida Kahlo-t idézik. S hogy milyen virágokból válogatott a megidézett előd? Frida mexikóvárosi mindennapjait a kertjében hatalmasodó jukkák, a tövükben virágzó kálák és liliomok illatozták be.
Vénusz újjászületése
A múlt héten három év távollét után végre hazatért a Szépművészeti Múzeum olasz késő reneszánsz gyűjteményének koronája, Agnolo Bronzino Vénusz és Ámorja. A köztes időben hosszúra nyúlt látogatást tett szülővárosában, ahol a világ legpatinásabb restaurátor-műtermében, az 1588-ban alapított Opificio delle Pietre Duréban vették kezelésbe értő kezek. Egyelőre még a raktárban pihen, mert a megváltozott méretéhez kell igazítani a keretét, de nemsokára a közönség is újra megcsodálhatja. Érdemes lesz, mert most nem csak frázis újjászületést emlegetni.
Mozdulat-művészet
1902. április 19-én lépett fel Isadora Duncan, a modern táncművészet királynője a budapesti Uránia színpadán. Ez volt a kályha, a kiindulópont, ahonnan aztán a divatőrületté váló mozdulatművészet számos irányzata kibontakozott.
Kis Róka, Nagy Vita
Álmomban nem reméltem olyan szélsőséges reakciókat, mint amilyeneket a LOFFICE, a WEBSTATION, illetve az általam szervezett közös bécsi kiállítás képei váltottak ki.
Eva Zeisel
Jó lenne biztosan tudni, van-e összefüggés a reform-óvoda, a szabad szellemű családi környezet és a kreatív energiák olyan intenzitású áradása között, mint ami a magyar származású Eva Zeisel kivételesen hosszú alkotói útját jellemezte. Mindenesetre ki lehet próbálni: járjon a gyerek reform-óvodába, és reménykedjünk, hogy majd ő is ilyen kis boldogság-bombákat fog tervezni 105 éves koráig.
Kovács Margit élete és utókora
A szentendrei Kovács Margit Múzeum csaknem húsz éven át egyértelmű sikertörténet volt, az 1973-as megnyitástól kezdve a rendszerváltást követő évekig Magyarország (egyik) leglátogatottabb múzeuma, egy város első számú turisztikai célpontja.
Fonal halad át 400 tű fokán
Illetve: Ligetfalvi Gergely (szerk.): Egy százalék rendetlenség. Vera Molnar életműkiállítása az egri Kepes Intézetben. Kepes Intézet, Eger, 2012
Morbid Vénuszok
Tulp tanár úr egyik orvosi könyvének címlapjáról a Medici Vénusz, az Orvostörténeti Múzeum kipreparált női testet ábrázoló viaszszobráról pedig talán egy Bernini-arcú római szent néz ránk. Hogyan fonódott össze vallás, anatómia, művészet a női testtel?
Körkérdés: Munkácsy és a bitumen
Festményeket nézegetve hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a kép anyag is, nem csak „világnézeti energiák sűrűsödése”. Az, hogy milyen anyagokat használtak az egyes festők, mikkel kísérleteztek, milyen saját receptjeik voltak, szoros összefüggést mutat stíluskérdésekkel, vagyis azzal, milyen hatást szerettek volna elérni, kit tekintettek az elérni – esetleg meghaladni – vágyott példaképnek az elődök közül.
Besnyő Éva
A számtalan magyar származású, külföldön karriert befutott fotós közül most Besnyő Éva életútjának állomásait vesszük sorra, különös tekintettel bizonyos találkozásokra. Pécsi József, Kepes György, Robert Capa, Besnyő Éva – avagy amikor a később világhíres művészek még egymást fotózták és egymás kezéből kapkodták a kamerákat.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)