![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Új fejezet a múzeumbajárás történetében! Magyar találmány! AROMAGUIDE
Szeptember elején a Ludwig Múzeum lépcsőjének alján fehér köpenyes alakokat lehetett látni, egy pult mögött álldogáltak, amire az volt írva: SMS Kutatóközpont. SMS = Sick Museum Syndrome. Félig-meddig már maga a látvány is gyógyító erővel bírt: hogy végre van kihez fordulniuk azoknak, akikre múzeumi környezetben bármikor lecsaphat a szörnyű energiavesztéssel járó állapot, a Stendhal-szindróma mutáns verziója. Először ugyanis Stendhal említi a túl nagy koncentrációban előforduló műalkotások okozta sokkot, amikor Firenzében, a Santa Croce-templomban heves szívdobogás után kis híján elvesztette az eszméletét. Igyekeznem kellett, hogy össze ne essek – írja aznap, amikor egyszerre, egy térben szembesül Giotto freskóival, Michelangelo és Galilei síremlékével.
Kertész első kézből – Kései nagyítások vs. korabeli kópiák
Kertész amerikai sikere hosszú évtizedeket váratott magára, de a művész halálának évében André Kertész Of Paris and New York címmel az Art Institut of Chicagóban megnyílt kiállítása visszavonhatatlanul a 20. századi fényképezés arisztokratái közé emelte. Sőt egy csapásra kitárta a kertészi fotográfia előtt a médium alig egy évtizeddel korábban kialakult kereskedelmének kapuit is. (1)
Világtalanok gyámolítója – Beszélgetés André Kertészről Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq fotótörténészekkel
André Kertész – immár sokadszor – meghódította Párizst. A Jeu de Paume-ban megrendezett kiállításánál tavaly csak Monet és Basquiat volt népszerűbb a francia közönség köreiben. Az Artmagazin a Budapestre is ellátogató, első nagyszabású magyarországi Kertész-kiállítás francia kurátoraival beszélgetett a hullámvasútszerű karrier anatómiájáról, a zajos párizsi debütálásról, az ólomszínű amerikai évekről és a szűnni nem akaró kései világsikerről.
Kinyitott a Design Terminál
A Nyiri István által 1949-ben tervezett Erzsébet téri buszpályaudvar története újabb fordulóponthoz érkezett. A kulturális minisztérium 2004-ben döntött úgy, hogy dizájnközpontot telepít a kiürített, de műemléki védettséget élvező pályaudvar épületébe.
Beszélgetés Nagyházi Csabával, a Nagyházi Galéria tulajdonosával
A budapesti Nagyházi Galéria és Aukciósház alapítójával, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnökével 2007-ben készített három részes interjút Babucsik Anna az Artmagazin számára. E sorozat felidézésével kíván emléket állítani a magazin Nagyházi Csabának, a magyar műkereskedelem egyik legemblematikusabb alakjának.
2011 legnagyobb műtárgyhamisítási botrányai
Századok óta, mióta a művészet árucikké vált, a műtárgymásolatok már nem csupán a tisztelet kifejezői és a gyakorlás eszközei, hanem ha a műkereskedelem szempontjából nézzük, potenciális hamisítványok is. Amivel nem csak az eredetit készítő mester ötletét, szaktudását lopják el, hanem a gyűjtőket is megkárosítják.
A látvány kész, a történet jöhet
Steampunk, Verne, Hollywood. Egy frissen végzett MOME-diák meghódítani készül a nagy filmes álomgyárat. Névjegyként egy vizuális ízelítőt tett le az asztalra. Acélvázas bolygó füstös metropoliszokkal, kézi vezérlésű légbiciklikkel, evezős repülőszerkezetekkel, szkafandersisakokkal és gigászi óriáshüllőkkel. Az Artmagazin idei nyertes diplomamunkája több, mint egy hétköznapi diplomamunka.
Feltörekvő kínaiak és kelendő kortársak
Az eurózóna válsága, növekvő munkanélküliség, recesszió, terjedő politikai bizonytalanság és még sorolhatnánk – gazdasági szempontból nemcsak Magyarország zárt nehéz évet. A kevés terület egyike, amelyik nemzetközi szinten is talpon tudott maradni, a műtárgypiac volt – írja az Art Newspaper.
Az égen egy különös színt vettem észre... – A 121 legszebb Mednyánszy
A képzőművészeti könyvpiac lassan tökéletesen leáll. Még szerencse, hogy a vezető aukciósházak nem hagytak fel teljesen a színes-szagos művészeti albumok kiadásával. Most Virág Judit örvendeztette meg a műértő közönséget egy parádés Mednyánszky-kötettel. A festő 121 legszebb festménye, Virág Judit és Törő István válogatásában.
Akinek színházművészeti iskolája volt Párizsban: Medgyes László
Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek azok a művészettörténeti kutatások, amelyek olyan magyar művészek munkásságával foglalkoznak, akik karrierjüket még Magyarországon kezdték, ám ezt követően külföldön futottak be fényes vagy kevésbé szárnyaló karriert. Némelyikük mind a mai napig ismert és népszerű maradt, itthon és külföldön egyaránt, például Moholy-Nagy László, mások viszont idővel eltűntek a köztudatból, életművük pedig feledésbe merült. Ezen művészek egyike Medgyes László is.
Pulszky Károly, a Szépművészeti Múzeum megálmodója (1. rész)
„E sorok írója kevés híján fél százada Közép–Itália félreeső csöpp városkáit járva még látta, hogyan csillant fel a fogadósok szeme a hírre, hogy vendégük Pulszky Károly földije, és hallotta szájukból a még frissen élő történetet arról a férfiúról, akihez foghatóan – a lelkes elbeszélés szerint – nem nyomozott ki, nem vásárolt és nem szállított el képet senki.” (1) Fülep Lajos
Nagy adag hülyeség
Amikor pályája elején bekopogtatott egy New York-i galériába és megmutatta a rajzait, még elküldték, jöjjön vissza, ha majd fest. Mára, nem kis részben neki is köszönhetően, a rajz a többi papíralapú műfajjal egyetemben kiszabadult a fiókokból és elfoglalta helyét a galériák és a gyűjtők falain. William Kentridge esetében még tovább jutott: a vetítővászonra, sőt egyenesen a New York-i Metropolitan Opera színpadára.
Ezt add össze – Elindult a Creative Selector!
Csak egy kevésre lenne szükség ahhoz, hogy elkészülhessen a bandád első lemezfelvétele, vagy hogy legyártasd a forradalmian új találmányodat? Kulturális témák, civil kezdeményezések vagy akár vicces kütyük fejlesztésének elindításához nyújt segítséget egy mától új lehetőségekkel működő portál, a www.creativeselector.hu.
Velence felhői
Az idei, az 54. biennále hívószava az Illuminazione (Illumination) – utalva a jó művek hatásaként bekövetkező megvilágosodás lehetőségére éppúgy, mint arra, hogy a Velencei Biennále végül is nemzeti alapon szerveződő körképe a világ kortárs művészetének, ha mást jelent is ez ma már, mint amit jelentett 1895-ben, az induláskor.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)