![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Artmagazin 2010/5.
Címlapon Los Angeles legfrissebb fotós üdvöskéjének vörös hajú hősnője, a nagy párizsi fotóvásár egyik ínyencsége. Belül választ kapunk arra a kérdésre, hogy miként került a fotográfia – a magazinok oldalai után – a műkereskedők karmai közé: miért alakította meg Harry Lunn galériáját és hogyan született meg a Paris-Photo legendás börzéje. Egy kis Bécs: mikor érkezik a következő Klimt-divathullám és mit árulnak el a grafikák Michelangelo viharos szerelmi életéről? Építészet-szakértők beszélnek a Vár radikális kisöpréséről, a menedzser pedig a hajdani Piktúra Galériáról. Morandi, Monet, Frida, Lajta Béla és Regős István. Sort kerítünk egy budai szoborszemlére, megtaláljuk Lakner László elveszett fiatalkori remekművét és bemutatjuk Lotz Károly dekoratőrének fantasztikus magánképtárát.
Óh! Rendben!
Nagy hét volt az előző a kortárs műkereskedelem számára. Nem véletlen írta az Art Price a FIAC-ra időzített elemzésében , hogy a nagy globális árverezőházak sikereit a gazdasági világ számos szereplője irigykedve nézik.
„Most is azt mondom: a vidéki nagyvárosokat nem lett volna szabad feladni.”
A rendszerváltás után közvetlenül korábbi megyei művészeti referensként került a műkereskedelembe, ahol – két év képcsarnoki „tanulás” után – majdnem tíz évig vezette a Bizományi Áruház akkor megnyílt Kortárs Galériáját. Annak megszűnése után a cég Aukciós Irodájának élére került, ám három év után elváltak útjaik, s Fertőszögi Béláné visszatért – ahogyan ő mondja – „a humánusabb művészeti életbe”.
Reneszánsz ki kicsoda minőségbiztosítással
A Szépművészeti Múzeumban szaporodnak a remekművek: a korábban is meglévő műtárgyak alá jól csengő művésznevek kerülnek, de műkereskedések és magángyűjtemények mélyéről is bukkannak elő később „új szerzeménnyé” váló művek. Tátrai Vilmos, a Régi Képtár főmuzeológusa – bő negyven kiemelkedő attribúcióval a háta mögött – beszélt nekünk a ritka kincsek felfedezéséről, beazonosításáról – vagyis a művészettörténet napos oldaláról. Szerencsés véletlenek, attribúciós gólpasszok, hedonista tudósok és a megunhatatlan itáliai reneszánsz, Taddeo Gadditól Tizianóig.
Piaci trendek
A legnagyobb on-line műkereskedelmi adatbázissal rendelkező Artprice ismét kijött éves kortárs elemzésével. Mit olvasnak ki a piaci váteszek a mögöttünk álló esztendő adataiból? Kortárs klasszikusok, olcsó művészek, Kína és dizájn.
Wanted – Nemes Marcell személyére, illetve egykori műgyűjteményére vonatkozó adatok, dokumentumok, információk
A Szépművészeti Múzeum egy – eredetileg 2011 tavaszára tervezett, de előreláthatólag csak 2011 októberében megnyíló – nagyszabású emlékkiállítás keretében kíván méltó emléket állítani a 20. századi magyar polgári műgyűjtés legendás alakjának, Jánoshalmi Nemes Marcellnek. (A gyűjtőről lásd többek között Németh István „Legendák és tények Nemes Marcellről I–III” címen korábban megjelent cikksorozatát az Artmagazin hasábjain.) (1)
Túl a kockológián – Riport Lajkó Nórával és Lukátsi Marcellel az Artmagazin-nyertes videójuk kapcsán
A 2010-es tavaszi szemeszter végén ismét megrendezésre került a már hagyományosnak számító alkotóhét a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán. Ezúttal az Artmagazin is részt vett az eseményen: a szerkesztőség által legjobbnak ítélt munka készítőit előfizetéssel jutalmaztuk. A nyertes trió az összművészeti zónában tevékenykedik, animált videók, kidekorált teherautók és utcai performanszok között.
„A meghalás anyagilag megmentett”
A magyar művészeti élet mostanra tudta feldolgozni Birkás Ákos 2000-ben bekövetkezett stílusváltásának sokkját. Mára talán már nem keltenek megdöbbenést az újságok etnikai konfliktusokkal, politikai zavargásokkal foglalkozó oldalairól ismerős képei, amelyek a robbanással fenyegető témákat finom vonalakkal, vékony rétegben felvitt élénk színekkel, egyszerű kompozícióba adaptálják. Noha Birkás Ákos – az Arte tvcsatorna portréfilmjének tanúsága szerint – a kollektív feszültségek mögött is a személyes élet megoldatlanságait, a gyerekkorban, a neveltetésben gyökerező belső életproblémákat kutatja, sajátjaiból nem sokat árul el.
Aukciós rekord Dubaiban
Miközben november első hetében már második alkalommal rendezik meg az Abu Dhabi Art Fairt az Egyesült Arab Emírségek egyik központjában, addig a szomszéd metropolisz sem tétlenkedik: a Christie’s ugyanis október 26-án modern és kortárs aukciót tartott Dubaiban.
A művészet és az ipar találkozása a csőhengerítő csarnokban
Az acélszobrászat nem könnyű és nem is túl elterjedt műfaj. Az alkotók megerőltető fizikai munkát végeznek, gyakran többtonnás acéllemezek mozgatásával, hegesztésével és forrasztásával hozzák létre műveiket. Mivel az acél megmunkálásához speciális ipari gépek szükségesek, az acélszobrászat szinte kizárólag olyan művésztelepeken valósulhatott meg, ahol az alapanyagot és a szaktudást a közeli gyárak biztosították. Most ilyen hely a pár éve alapított Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion.
Madárpiszok a szürke Dunán
A Dunakanyar festője címmel nyílt kiállítás Szőnyi István műveiből a Szentendrei Képtárban (ami meglepő módon újabban egybe van nyitva a szomszéd kávézóval, ki tudja, miért).
Art Rewiew
Immáron kilencedik alkalommal látott napvilágot a The Power 100, a művészeti szcéna legbefolyásosabb embereinek listája az Art Review tolmácsolásában.
Természetfölötti szuperrealizmus – iski Kocsis Tibor
Mikroszkopikus pontossággal megfestett fenyőfa, szénnel és grafittal lágyan modellált aljnövényzet, szembecsapó precizitással ábrázolt falfelület és fehérre festett ezüstág. A negyedik X felé közeledő kortárs festő, iski Kocsis Tibor számot vet a természettel, a természet mellettivel és a természet felettivel Dunaújvárosban.
"A Nyolcakat támogató sajtó hozsannázott: hogy végre itt a nyugatos, korszerű, magyar művészet, a túloldal meg átkozódott, hogy ez se nem magyar, se nem művészet" - tárlatvezetés a Márffí-kiállításon
Két kiállításon is találkozhatott mostanában a közönség Márffy Ödön műveivel: az egyik Debrecenben, a Modemben A másik Csinszka címmel sorakoztatott fel olyan műveket, amelyek házasságuk tizennégy éve alatt születtek (Márffy 1920-ban vette feleségül az akkor még csak 26 éves Ady-özvegyet), míg a Kogart Házban áprilisban nyílt Márffy-kiállítás kronologikus rendben mutatja be az életművet, átfogóbb válogatásban, mint a legutóbbi, 1958-ban az Ernst Múzeumban helyet kapott, gyűjteményes tárlat. Rockenbauer Zoltán, a kiállítások ötletgazdája és rendezője, Márffy-monográfiák és a nemrég megjelent Csinszka-könyv szerzője vezeti végig az Artmagazin olvasóit a budapesti helyszínen.
A „nem zseni” diadala - Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia
476 oldalas monográfia, illetve A halandó múzsa című könyv megjelenése, a könyvet megjelenítő tárlat Debrecenben, majd életmű-kiállítás Budapesten
a Kogart Házban – az utóbbi néhány évben ezek az események irányították a figyelmet a Márffy-életműre. Csinszka még a síron túlról is intézi férje sorsát,
hiszen a könyvek szerzőjét és a kiállítások rendezőjét, Rockenbauer Zoltánt először Csinszka alakja érdekelte, a Márffy-életmű a Csinszka-kép hátteréből vált ki, hogy aztán egyszerre induljon el a tudományos feldolgozás és a közönségsiker útján. Mi is két nézőpontból mutatjuk be, kritikaiból, ami a monográfiát is értékeli, majd pedig bennfentes információkat adunk róla.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)