![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Közös emlékek képei - Luc Tuymans-retrospektív - Műcsarnok, 2007. február 15. - 2008. február 10.
Tuymans a világ számottevő jelenkori képzőművészeti gyűjteményeiben New Yorktól Londonig nagybetűs festő, eurómilliókért kelnek el a képei, eljutott a szakma csúcsrendezvényeire, 1992-ben a kasseli Documentára, 2000-ben a Velencei Biennáléra. Közép-Kelet-Európában most először a Műcsarnokban állít ki. A kiállítás a varsói Zacheta és a müncheni Haus der Kunst együttműködésének köszönhetően mindkét helyszínen megrendezésre kerül.
Végre nekünk is van valamink
Ha valaki Debrecenbe akar utazni, szálljon fel a Keletiben a moszkvai gyorsra, és a sötét fülkéből bámuljon ki a kelet-magyarországi répaföldekre.
Ez lesz a befogadói alapállapot.
A Modem a sterilitás templomaként emelkedik ki a makacs debreceni sárból, a román–magyar határon se volna feltűnőbb, posztmodern hétvégi anakronizmus. Aztán odabenn nagyot fordul minden: bármennyire sajnáljuk, hogy Bukta nincs Pesten, itt most a legjobb helyen van, a szociokulturálisan aszott magyar peremvidéken, amely azonban rekonstruálhatatlanul hiteles kontextust képes teremteni a művei számára.
Mi a szent szar? Tabugyanú – Wim Delvoy az Ernst Múzeumban
Malaca van? Tetkós malaca van? Tetoválása van? Vagy esetleg megirigyelt már ilyet? Elrontotta-e valaha annyira a gyomrát, hogy kénytelen volt átgondolni, mit nem kellett volna megennie? Töltött már eposzi hosszúságú időt a mellékhelyiségben azon morfondírozva, mit tehetne az emésztés meggyorsításáért? Ismeri az emésztőrendszere anatómiáját? Elgondolkodott már valaha azon, hogy a gyönyörű csomagolású áruban esetleg mérgező anyag van? Na és mire való a művészet? Élő vagy kitömött? Előadás vagy végtermék? Szeretne benézni a színfalak mögé?
Ámos-kiállítása a MODEM-ben – Az Antal-Lusztig-gyűjtemény
Ámos Imre magyar festőművész 100. születésnapján, 2007. december 7-én nyílt meg a debreceni MODEM-ben az a centenáriumi kiállítás, amely teljes egészében az Antal–Lusztig-gyűjteményből került ki. A gyűjteményből két festmény és hat grafika már a Magyar Zsidó Múzeum Csodavárók című Ámos-kiállításán is szerepelt 2007 májusától októberéig, de az Antal–Lusztig-gyűjtemény jelentős Ámos-anyagának valódi körvonalairól csak ez a most kiállított kollekció tudósíthat.
Hozott anyagból - LUMÚ - Fókuszban a gyűjtemény 1-2-3.
2007 őszén igazi nehézbombaként robbant be a hazai művészeti életbe Szilágyi Sándor Formabontók I., Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984. című monográfiája és a könyvet megelőző kiállítás. Szinte minden, a hazai képzőművészeti életben jegyzett sajtóorgánumban megjelent az eseménnyel kapcsolatos kritikai írás, amelyek a visszafogottól az igen éles, már-már személyeskedésbe hajló hangvételig terjedtek.
Formabontó monográfia
2007 őszén igazi nehézbombaként robbant be a hazai művészeti életbe Szilágyi Sándor Formabontók I., Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984. című monográfiája és a könyvet megelőző kiállítás. Szinte minden, a hazai képzőművészeti életben jegyzett sajtóorgánumban megjelent az eseménnyel kapcsolatos kritikai írás, amelyek a visszafogottól az igen éles, már-már személyeskedésbe hajló hangvételig terjedtek.
Róma ringbe száll Dávidért
Firenze polgármestere kénytelen megküzdeni a több mint száz éve a város tulajdonát képező emblematikus műalkotásért, Michelangelo Dávidjáért, ugyanis a Kulturális Minisztérium kijelentette, hogy a márványszobor a központi kormányzathoz, azaz Rómához tartozik. Az Artdaily jelenti.
Műkereskedelmi trend
Az Artprice összegyűjtötte az elmúlt évek nemzetközi műkereskedelmének legdrágább szobrait. Meglepő trend: az első tízből négyet idén adtak el rekordáron!
Reigl Judit életmű-kiállítás
A debreceni Modem retrospektív kiállítást rendezett a nemzetközi hírű festőnőnek, Reigl Juditnak. Reigl Kapuváron született, Szőnyi István volt a mestere a főiskolán, de végül Párizsban kezdte meg festőkarrierjét a szürrealisták között. A debreceni tárlat csak a második nagyszabású kiállítása Magyarországon.
Matisse debütálása a Vatikánban
A római Vatikán Múzeumban új terem nyílik, ahol a nagyközönség számára eddig ismeretlen, kései Matisse-alkotásokat állítanak ki. A vence-i Rózsafüzér Kápolna díszítéséhez készült három, nagyméretű, előkészítő vázlaton kívül több, Matisse-tervezte liturgikus berendezési tárgy is bemutatásra kerül – az Art Newspaper riportja szerint.
Szabó Dezső és az Atmoszféra
Hófödte hegygerincen egyensúlyozó hegymászók, a préri fölött táncoló tornádótölcsér, papírvárként összedőlő kínai hotel, földomlás alá temetett parkoló, repülőgéproncsok között helyszínelő rendőrök. A televíziós hírműsorok unalomig ismételt képsorai köszöntek vissza az 1967-ben született képzőművész, Szabó Dezső kinagyított printjein.
"Márffy is azt mondta: a képeknek forogniuk kell"- interjú Szekeres Annával, a Qualitas Galéria volt vezetőjével
Azt mondja, húszezer műtárgyat adott el életében, és arra büszke, hogy ezek közül soha egyetlenegyet sem hoztak vissza neki. Akkor lett műkereskedő, amikor ilyen foglalkozás szinte még nem is létezett Magyarországon, és akkor szállt ki az üzletből, amikor a műtárgypiac éppen a topon volt. Szekeres Anna a Centrál Kávéházban ad randevút az interjúhoz, amikor belép, azonnal talál ismerőst, akivel gyorsan vált néhány mondatot, majd egy kávé és egy gyümölcslé mellett két órán át mesél a kezdetekről, a „régi szép (műkereskedelmi) időkről”.
Lucian Freud és a műterem
A 88. életévében járó Lucian Freudnak, a kortárs figuratív festészet világhírű képviselőjének életművéből látható egy bőséges válogatás a párizsi Pompidou Központban, több mint kilencszáz négyzetméteren. Nevéből sejthető, hogy a Berlinben született, majd tizenévesen családjával Londonba menekülő képzőművész Sigmund Freud leszármazottja, egészen pontosan az unokája.
Újra felfedezték László Fülöpöt Londonban
A londoni Nemzeti Arckép Galéria bemutatja a maga korában nemzetközi hírnévnek örvendő portréfestő, László Fülöp műveit, az 1912–27 közötti periódusra fókuszálva. László Fülöpöt, vagy ahogy később nevezte magát, Philip de Lászlót egész élete a portré műfajához kötötte.
hatvani Hatvany
Hatvany Ferenc festményei valahogy nem tudnak könnyen közönség elé kerülni. Miközben Hunyadi János úti villáját a hírek szerint éppen Tadao Ando közreműködésével építik olyanra, hogy Villa Budapest néven (megint) a fővárosi művészeti élet egyik kiemelt helyszíne lehessen, saját művei Hatvanban, a Hatvany Múzeum felállványozott falai mögött árválkodnak – a kiállítás rendezői hiába gyűjtöttek össze belőlük pontosan hatvanat.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)