A magyar festészet mesterei
„Keresse az újságárusoknál!” – meglepő könyvterjesztési stratégia. A művészeti albumok piacán utoljára a több mint száz részt megért Híres Festők című füzetsorozat vitte sikerre ezt a programot úgy egy évtizeddel ezelőtt. Míg azok valóban vékonyka újságnak néztek ki (rájuk volt írva, hogy hetilap) és pár száz forintba kerültek, a Kossuth Kiadó új kiadványai (A magyar festészet mesterei) mégiscsak albumok.Nem a legvastagabbak (nyolcvan oldal), de kemény táblába vannak kötve, a hagyományos négyzethez közelítő formátumot követik és albumhoz illő minőségű lapokból állnak.
Giacometti-világszenzáció
Eddig úgy tűnt, rég elmúlt már a hangzatos rekordok ideje, a pénzpiac másfél éve tartó bukdácsolása beárnyékolta a műkereskedelem mögött álló gyönyörű esztendőket. Az aukciós riportok fanyalogva tudósítanak a csörgedező eladásokról. Érkezgettek ugyan a jó hírek a nagy házak klasszikusokat kínáló aukcióiról, de távol állt még a piac az eufóriától. Egészen szerdáig, amikor hirtelen megfordult a világ a műkereskedelem körül. Londonban egy csapásra új rekorder született: egy műalkotás begyűjtötte a legdrágább szobor és a legdrágább valaha (árverésen) elkelt műtárgy díját. Új csillag született!
A reneszánsz Magyarországon
A magyar reneszánsz fő baja, hogy amit ismerünk belőle, az már nem létezik, ami pedig még megvan, az senkit sem érdekel. Ha valaki a korszakhoz pátoszmentesen próbál hozzányúlni, menthetetlenül mítoszokat rombol. Így tesz Mikó Árpád is, a Magyar Nemzeti Galéria kiváló reneszánszkutatója, aki a Corvina kiadó magyar korstílusokról szóló könyvsorozatának legújabb kötetét jegyzi.
Ikon
Mikor 787-ben a niceai egyetemes zsinat – a képtisztelet (proszkünészisz) és a képimádat (latreia) közti finom teológiai különbségtételre hivatkozva – visszaiktatta jogaiba az ikonkultuszt, folytatódott az európai festészet története. Illetve inkább újrakezdődött, hiszen a korábban készült szentképeket az ikonoklaszta bizánci császárok tűzre vettették.
Műtárgypiac 2010-ben
A klasszikusok megint szépen muzsikáltak. A New York-i Sotheby's január végi nagy Régi Mester-árverései összesen 74 millió dollárt hoztak a konyhára, köszönhetően – többek között – egy holland 17. századi piktor mitológiai zsánerének és egy egykor Leonardóhoz kötött női portrénak. Az eredmények így sem meggyőzőek: a nagy rivális, a Christie's nem remekelt és egyre kevésbé biztos, hogy a műtárgypiac vissza fog térni a 2009 előtti rekord időkhöz.
Vigyázat! Frissen mázolva – kortárs hamisítványok
2009. november 20-án az Artmagazin meghívott szakértő vendégei a hazai műtárgy-hamisítás múltjáról és jelenéről beszélgettek. Mit tegyünk, ha hamisítványt találunk? Vessük a tűzre, hogy ne mérgezzék a műkereskedelem köreit? Bízzunk mindent a szabad piacra, ami rendezi önmagát? Vagy szervezzük meg a hamisítók tetten érésének jogi és szakmai hátterét? Miért nincs benne a Büntető Törvénykönyvben a műtárgyhamisítás? Érvek és ellenérvek, szövevényes történetek, krimibe illő esettanulmányok. Az Artmagazin Fórum vendégei: Virág Judit, Martos Gábor, Molnos Péter és Vukán Béla.
Frida Kahlo öröksége
A műkereskedelem jellemzően nem dolgozik nagy profittal, de mindig ott bujkál benne a nagy felfedezés lehetősége. A kincstalálás izgalma és sikere. Azért kacsingatnak a galériások mindig a szűz területek felé, mert onnan várható a nagy fogás. A későn rehabilitált életművek viszont mágnesként vonzzák a hamisítókat és a neppereket is, hiszen a dokumentum-hiányos pályaívbe bárhol beilleszthető egy-két frissen gyártott műtárgy, amire a kincskereső gyűjtők és kereskedők ragadozóként csapnak le. Ez történt az orosz avantgárd festőkkel a hatvanas években és ez történik Frida Kahlóval a szemünk láttára.
Top 10 festmény
Melyikek a legnépszerűbb képek? Amik a múzeumok legelőkelőbb falán lógnak? Vagy amiket a legtöbbször reprodukálják a színes albumokban? Esetleg amelyikért a legmagasabb összeget fizeti ki egy vásárló? A legbiztosabb mérce az, ha megnézzük, melyik képet viszik haza a legtöbben. Erre is van egy furcsa mérőszám: a festménymásolatok listája. Egy nagy amerikai reprodukció-forgalmazó internetes cég, az overstockArt.com összesítette a 2000-es évek favoritjait. Következzék hát a Top 10 műalkotás – az elmúlt tíz év eladásai alapján.
Éjjeli őrjárat – új megvilágításban
Ha azt olvassuk, hogy egy bizonyos festmény Frans Banninck Cocq kapitány és Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy polgárőrcsapatát ábrázolja, rögtön azonosítjuk a művet? Nem, pedig egy milliószor reprodukált remekműről van szó. Persze ha úgy említik, hogy az „Éjjeli őrjárat”, már sokkal könnyebb a dolgunk. Pedig a világszerte Éjjeli őrjáratként ismert Rembrandt-kép valójában nem éjszakai jelenetet ábrázol. Mindössze a besötétedett lakkréteg okozta, hogy az amúgy is feketés alaptónusú, erős fény-árnyék kontrasztokra épülő művet a 18. századtól kezdve Éjjeli őrjáratnak kezdték nevezni. S.A.C. Dudok van Heel holland történész az amszterdami Rijksmuseum tavaszi kiadványában összefoglalta a festménnyel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket, cáfolva és pontosítva korábbi ismereteinket.[1] Művészettörténeti ki kicsoda a világ leghíresebb muskétásainak csoportképén.
Fairy Tales I. – Fantomfájás
Fantomfájás. Idén a kortárs galériák többségének távolmaradása miatt nem volt sátor, ezért érezhettek valami hasonlót azok a résztvevők és rendszeresen visszatérő látogatók, akik megszokták, hogy a pár éve Antik Enteriőrből Budapest Artfairré fejlődött vásáron van egy jó kis átjáró a kortárs galériák standjait befogadó ideiglenes építménybe. Csakhogy ezt a részt levágták, pontosabban ki sem nőtt idén, mert az összes kiállító elfért – ismét – a Műcsarnok falai között. Pedig milyen nagy vívmánynak tűnt 2005-ben, hogy sok év kihagyással a szép emlékezetű Budapest Art Expo után megint lett egy olyan fórum, ahol legalább évente egyszer szinte teljes képet alkothatott az érdeklődő közönség arról, hol tart a magyar kortárs műtárgypiac a professzionálissá válás útján.
Egy Kádár-kori sziget
A Balázs Béla Stúdió ötvenéves történetéhez sokféle módon lehet közelíteni: más-más narratív struktúrákat tart érvényesnek az, aki a hatvanas, hetvenes vagy a nyolcvanas években kötődött a fiatal filmkészítők műhelyéhez, s az is, aki elkötelezte magát a BBS-ben a kezdetektől megjelenő kettősség valamelyike, a dokumentatív vagy az experimentális tendenciák mellett. Mások a szempontjai és elvárásai a Kádár-korszakban szocializálódott vagy a rendszerváltás után született nemzedéknek, s az is valószínű, hogy az 546 filmet – természetesen nem teljes körűen, de – nagyon különböző módon lehet prezentálni.
Kiállításajánló: Ökodizájn a brazil őserdőből
A Fernando és Humberto Campana brazil testvérpárnak köszönhetően Dél-Amerika néhány éve felkerült a dizájnvilág nemzetközi térképére.
Késő barokk impressziók
Megszokhattuk már, hogy az európai művészettörténetet a nagy nyugati egyetemeken és múzeumokban írják. Onnan nézvést a 18. század a felvilágosodásról és a rokokóról szólt, hiába tombolt Kelet-, Közép- és Dél-Európában teljes pompájában a késő barokk. Régiónkban például – a katolikus Habsburgok égisze alatt – az itáliai eredetű egyházi reprezentációs művészet virágzott rendületlenül. Ennek volt az egyik legragyogóbb képviselője Franz Anton Maulbertsch, aki hiába tűnik kissé korszerűtlennek a dekadens Fragonard mellett, de még a fénnyel átitatott Tiepolóval összevetve is, akkor is a miénk.
Magyar művészet
A címlapon egy zöldszemű, melankolikus szépasszony, Botticellihez illő, ívesen szögletes arcvonásokkal – valójában a gödöllői művésztelepen dolgozó szövőnő, Frey Vilma, Remsey Jenő felesége, akit a festő örökített meg egy késő szecessziós portrén. Ez a bánatos preraffaelita ízű nőalak fedi a Corvina kiadó új kötetét, ami ambiciózus módon – lezárva a 15 kötetes, olaszból fordított egyetemes művészettörténeti albumsorozatot – feldolgozza a teljes magyar képzőművészet és építészet történetét. Olvasmányos és korszerű formában.
Diétás Mona Lisa
Az nem meglepő, hogy minden kor a saját érdeklődése szerint írja újra az örök klasszikusok értelmezését, hiszen a művészettörténész a jelenre utaló nyomokat keres minden műalkotáson. De az azért mégiscsak túlzás, hogy napjaink zavaros táplálkozási szokásait lássuk meg egy félezer éves remekműben. Kapaszkodjanak meg: egy palermói kutató diétára fogná a Mona Lisát, mert táskás szemeiből a túl magas koleszterinszintre következtetett! Reneszánsz kórtan fanatikusoknak.