Lost and found – A kutatás és a véletlenek
Lappang. Művészmonográfiákban gyakran találkozhat az olvasó ezzel a kifejezéssel, ha a képjegyzéket nézegeti. Ilyenkor az életművet jól ismerők tudnak ugyan a mű létezéséről, jó esetben fotóval is rendelkeznek róla, talán egy ideig a tárgy útjának egyes állomásairól is szólnak dokumentumok, de hogy most hol lehet, milyen szekrényben, falon, raktárban várja, hogy újra a művészettörténeti nyilvánosság része lehessen, arról nincs (vagy csak nem jó helyen van) információ. Ilyenkor jöhet a nyomozás, a segítő véletlenek és az ezekből kibontakozó történetek, amik – mint látni fogjuk – igazán megérdemlik, hogy a szóbeliség állapotából az írásbeliség kikötőjébe kormányozódjanak. Sorozatunk első részében Barki Gergely mesél képvadászkalandokat.
„A gyűjteménynek vissza kellene kerülnie Magyarországra...”
A magyar származású dr. Gyugyi László a budapesti Műszaki Egyetemen végzett villamosmérnökként, majd 1956 után külföldi egyetemeken tanult tovább. A műszaki képzettség mellé a tudományok mestere és a filozófia doktora fokozatokat is megszerezte, majd mérnökként dolgozott, először Angliában, aztán az Egyesült Államokban, Pittsburghben. Évtizedekig volt a Westinghouse nevű kutatási, fejlesztési cég stratégiai kutatásainak vezetője. Nevéhez 78 amerikai szabadalom, ötvennél több szakmai publikáció és két könyv megírása fűződik. A Zsolnay-kerámiákat az 1970-es évek elejétől kezdte felkutatni, s az évek során nagyszabásúvá bővült gyűjtemény 2002-ben részt vett az Iparművészeti Múzeum és a Pécsi Zsolnay Múzeum által New Yorkban szervezett Zsolnay-kiállításon, most pedig a New York-i magyar kulturális évad keretében rendeztek bemutatót 167 darabjából a Forbes Magazin galériájában.
Csontvázak a szocreál szekrényéből
A Derkovits-ösztöndíj a legfontosabb fiatalokat támogató állami pénzdíj. Nehezen nélkülözhető pályakezdő apanázs, ugyanakkor belépő a nagybetűs művészvilágba. A 35 év alatti művészek tömegei reménykednek évről évre a győzelemben. A beszámoló kiállításokhoz készített szűkszavú sajtóanyagból csak annyi derül ki, a Derkovits-ösztöndíjat 1955-ben alapították. Vagyis a Rákosi-korszak mélységes fenekén! Bár már senki sem emlékszik rá, az ösztöndíj valódi küldetése a szocialista realizmus felvirágoztatása volt...
Festőélet Magyarországon 6.
Ahogy az óriás pillangó bújik elő a töpörödött, szürke bábból, úgy változtak át az aprócska, fekete rézkarcok légiesen lebegő, színpompás optikai varázslatokká. Maurer Dóra nemcsak festő és tanár, hanem nyughatatlan kereső is, de elsősorban nem pénzt akar keresni. Az Artmagazin interjúsorozatában azonban, kénytelen-kelletlen, a pénzről is beszélnie kell.
A Karátsonyi-gyűjtemény és remekművei (2. rész)
Az 1718-ban, a török elleni harcokban szerzett érdemeikért nemessé tett Karátsonyi család történetéről, vagyonuk 1849-es elkobzásáról, 1859-beni grófi rangra emelkedésükről, gyűjteményük kialakulásáról és az azt megjárt Jacob Jordaens-kép kalandos sorsáról volt szó az első részben. Most következzen a gyűjtemény 20. századi szétszóródásának, illetve egyes darabok szerencsés megkerülésének története.
„Hic Terminus Haeret – Ahol feloldódnak a határok”
Az erdő közepén ülök egy bronzba öntött szobában, amely mintha csak úgy hanyagul oda lenne vetve a fák között burjánzó aljnövényzetbe – nem csekély méretei (5x3x2,5 méter) és súlya (több mint 5 tonna) ellenére. Látszik a fák lombja, mert a szobának nincs teteje. Viszont belül teljesen be van rendezve: egy vetetlen ágy összegyűrt bronzelepedőkkel és -takarókkal, két asztal, két szék, egy gardrób, mosdókagyló. Az asztalon ételmaradék, gázfőző, amelyen valaki főzött, üvegek hevernek szerte, a polcon könyvek sorakoznak, minden, minden bronzból. Eső után az összes edény tele van vízzel, rézsútos víztükrökkel. A szoba hátsó része nagyjából egy méterrel magasabb az elülsőnél, a padló oldalirányban is összeszűkül, és e kettős lejtő hatására elveszti az egyensúlyát, aki belép. Muszáj ehhez ott lenni bent, mert a benyomás fizikai természetű. Van olyan látogató, aki kitámolyog, és majdnem hanyatt esik. – A világ kifordul sarkaiból.
Klicsko vs homály
Biztosan kiderül, miről is szól az idei Velencei Biennále, számomra mindenesetre az a házilag készített transzparens volt meghatározó, amellyel a nyitásra érkezőket fogadták: ELÉG AZ UNALMAS MŰVÉSZETBŐL. Ilyen egyszerű. Tényleg látható, hogyan kapaszkodik a művészet, nyújtogatja kezét vagy csápját a közönség után, könyörgök, nézz meg.
Tabula rasa
Az 53. Velencei Biennále unott műtárgytömegében egymás után bukkantak fel a félszáz éves monokróm alkotások. Mit keresnek az egyszínű festmények és a fehérre mázolt üres vásznak az ezred eleji kavakádban? Valami menthetetlenül véget ért – itt a tabula rasa...
Kairó bekeményít
A lopott régészeti tárgyak forgalmazása évtizedekig bombaüzlet volt. A nagy nyugat-európai és amerikai múzeumok százszámra vásárolták az illegálisan kitermelt leleteket. Az olasz és a görög kormány mind erősebb tiltakozása mára radikálisan visszaszorította a feketekereskedelmet. Az utóbbi időben – az energikus Zahi Hawass vezetésével – Egyiptom is egyre határozottabb lépésekre szánta el magát. A világsajtót a napokban járta be a hír: Kairó szakít a Louvre-ral.
Eredeti hamisítvány
Miként a könyveknek, a képeknek is megvan a maguk sorsa. Némelyiké egész kacifántos. Egy 17. századi holland zsánerképről például jó fél évszázaddal ezelőtt kiderítették, hogy hamisítvány. Ráadásul a hamisítók fejedelme, Van Meegeren mester készítette, aki csőbe húzta az egész művészettörténész szakmát, a fő Vermeer-szakértőktől kezdve a náci birodalmi kancellár tanácsadójáig. A kérdéses képről már rég lemondott a szaktudomány, de most a kutatók azt állítják: eredeti.
Megméretve, avagy: lehet-e a Lovas Leonardo alkotása?
Mint arról az utóbbi hetekben számos újságcikk beszámolt, a washingtoni National Gallery kamarakiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeum, idestova egy évszázada hol Leonardo da Vincinek tulajdonított, hol tőle elvitatott kisbronza köré (1. kép). A budapesti ló, avagy egy Leonardo da Vincirejtvény címen futó tárlatról szóló hazai híradások egyik sarkalatos megállapítása, hogy a washingtoni szakembereknek a rendkívül alapos technikai vizsgálatok ellenére sem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítaniuk, hogy a kisbronz Leonardótól való. Ha így van, nem sok okunk van örülni a szobor washingtoni kirándulásának, hiszen a National Gallery stábjánál szakavatottabb kezekbe aligha kerülhetett volna.
Családi örökség
Az alapélmény a barátságos fogadtatás. Üvegvázába kitett virágok a szűk lépcsőház minden második kőlépcsőjén – már előre érződik, hogy a Ménesi úti műterem-múzeumon otthonos varázslat ül. Öreg polgári enteriőrök, nem kifényesített kastélymúzeumi ridegséggel, hanem meghitt enyészettel.
Budapest Art Fair: Nem lesz sátor!
A gazdasági pangás világszerte megrengette a képzőművészeti vásárok egyre burjánzó iparágát. A helyzet nem tesz jót a hazai műkereskedelem infrastruktúrájának sem. Németh Orsolya hívására júniusban összegyűltek a tapasztalt galeristák a fiatal NextArt Galériában, hogy megvitassák a Budapest Art Fair helyzetét.
Design Hét Budapest 2009
Hatodik alkalommal rendezi meg 2009. október 2-11. között a Design Hét Budapest című eseménysorozatot, aktuálisan a Kreativitás és Innováció Európai Éve programjának hivatalos részeként. Az idei év központi témája – a kreatív energiák – az alkotói kreativitásra a tudás alapú termékekre, szolgáltatásokra, valamint az újgenerációs anyagokra és technológiákra fókuszál. A ma már országos jelentőségű fesztivál ismét a főváros egész területén zajlik. Több mint 60 különböző rendezvény, kiállítás, divatbemutató, előadás és workshop során ismerhetik meg a hazai és nemzetközi formatervezés újdonságait, legfrissebb eredményeit az érdeklődők.
Ingyenes múzeumok vége?
Egy hirtelen ötletrohamtól vezérelve a kulturális minisztérium 2004 májusától ingyenessé tett 24 budapesti (és Pest környéki) állami múzeumot. A népszerűsítő beavatkozás mérsékelt sikereket ért el, végül egy EU-s szabályozásra hivatkozva 2008. január 1-jétől meg is szüntették. Az ingyenesség ugyanis csak a magyar állampolgárokra vonatkozott, ami ellentétes volt az uniós Római szerződéssel. A hamar elhalt magyar kezdeményezés után az ingyenmúzeum ötletét adó brit rendszer is válságba került. A londoni polgármester új lehetőségeken töri a fejét.