![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Magyar alapokon amerikai felépítmény – kínai témára – Havadtői Sámuel újra kiállít Budapesten
Havadtői Sámuel Londonban született, majd itthon, később New Yorkban, Genfben s végül 2000 óta ismét Budapesten élő festőművész. Pályája során intellektuális, művészi és baráti szálak fűzték többek között Andy Warholhoz, Keith Haringhez, George Condóhoz és Donald Baechlerhez, s a mai napig kapcsolatban áll a kortárs New York-i művészeti élettel. Húsz évig élt együtt Yoko Onóval, akitől a Havadtői Sámuel által 1992–2000 között működtetett 56-os Galéria neve is származik. Az „euramerikai” festő két évvel ezelőtt mutatkozott be először a hazai közönségnek, s Moszkva, Bukarest és Milánó után november közepén A három kínai császár címmel újra Budapesten állít ki.
Pezsgőfürdő - 35. FIAC
Míg egyes vásárok alcímbe tömörítve próbálják a kortárs nemzetközi képzőművészet szerteágazó irányzatait leírni, addig a 35. FIAC – már csak múltjára és rangjára való tekintettel – sem akar felesleges klisékkel utat mutatni sem látogatónak, sem gyűjtőnek. Nem is tehetné, hiszen a művészeti vásárok és a nagy nemzetközi szimpóziumok között pont ez a különbség. Itt a galériás a művész, aki készül a vásárra, és az alkotói szabadság jegyében maga válogatja ki művészeit és határozza meg standja koncepcióját.
Lenin forog a sírjában – A meztelen igazság. A Blue Noses cenzúrázatlanul
A debreceni MODEM második emeletén látható kiállítás előre figyelmezteti a betévedőket, hogy gyermekeiket ne engedjék a műalkotások közelébe. A bejáratnál ugyanis ott virít a mozifilmeknél, számítógépes játékoknál alkalmazott piktogram: csak 18 éven felülieknek. Pedig a Vjacseszlav Mizin és Alexander Szaburov által a kilencvenes évek végén alapított Blue Noses csoport bevallott célközönsége a nagymamák generációja mellett éppen hogy a kisiskolások csoportja. Azok az emberek tehát, akik vagy meglehetős távolságtartással kezelték a Szovjetunió ideológiai és mindennapi ámokfutását, vagy már a peresztrojka után, a vadkapitalista Oroszországban születtek. Az idétlenség piedesztálra emelése színtiszta irónia, hasonlóan a csoport tevékenységét jellemző, metsző gúnnyal megfogalmazott gegekhez, provokatív ötletekhez.
3M
Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra – a nyugati művészeti szisztéma három fontos fogalma. A magyar művészettörténet-írásnak mégis elhanyagolt területe a múzeumon kívüli gyűjtemények birodalma. Még mindig érződik az osztályharcos szemlélet nyomában járó antikapitalista ellenszenv. Esztétika és a gazdagok? Pedig a képzőművészet nagy rendszerének, társadalmi hálójának és működési elveinek megismerése lehetetlen a privát kollekciók nélkül.
Művészet közelről
Ismeretterjesztő tudományos munkákra szükség van, még ha a hazai kutatók le is nézik a műfajt. Pedig vannak ennek is kiválóságai, például az angolszász világban Robert Cumming, aki a Christie’s tanára és számtalan neves magazinnak ír olvasmányos, de szakmailag feddhetetlen műkritikákat. A Mérték kiadó fordításában most megjelent (a kilencvenes évek közepén írt) képes albuma a laikusokat vezeti be a művészettörténet birodalmába. Egészen pontosan a klasszikus festészet birodalmába.
Giotto
Milyen volt Giotto? Magas vagy alacsony, ingerlékeny, nagyvonalú, kedélyes vagy éppen kiállhatatlan? Nem sok személyes információ maradt fenn róla (bár Boccaccio utal rá, hogy nem volt éppen egy férfiszépség), annál több a bizonytalan vagy éppen biztosan hamis eredetű legenda. Például hogy a vidéket járó Cimabue mester egész véletlenül figyelt fel az ügyesen rajzolgató pásztorfiúra és rögvest magához vette. Nos, ez – ahogy Norbert Wolf, a Taschen-féle kismonográfia szerzője ellentmondást nem tűrően leszögezi – mese.
Föníciától a realizmusig
A nagy művészettörténeti sorozatok szükségszerűen kénytelenek olyan népek kultúrájával is foglalkozni, amelyek nem égtek bele a közös európai tudatalattiba. Például Föníciával, aminek lakói ugyan felfedezték a fonetikus írást és elárasztották telepesekkel (lásd: punok) az egész Földközi-tenger medencéjét, de nem hagytak kitörölhetetlen nyomot vizuális múltunkon.
Hype!
Mi az a hype? A görög hiperbola szóból származó angol kifejezés (jelentése: trükk, felfordulás, médiafelhajtás), ami tökéletesen leírja a műkereskedelem elmúlt éveinek rekordhalmozó virágkorát, az őrült pezsgést és a felfokozott izgalmi állapotot. A német Piroschka Dossi lebilincselően izgalmas elemzését adja ennek a különös jelenségnek – aminek úgy tűnik, napjaink gazdasági mélyrepülése rövid úton véget vetett.
Magánszféra és múzeum
A Budapest Art Fairen – természetesen – 2008-ban is volt Artmagazin Fórum. November 21-én a Műcsarnok mellé tapasztott fóliasátorban, a kortárs galériák közötti pódiumon Geskó Judit (a Szépművészeti Múzeum munkatársa, a múzeum kortárs anyagának kurátora), Bencsik Barnabás (a Ludwig Múzeum igazgatója), Petrányi Zsolt (a Műcsarnok igazgatója), Pados Gábor (az Írokéz Gyűjtemény és az acb Galéria egyik tulajdonosa) valamint Vass László (a veszprémi Vass László Gyűjtemény tulajdonosa) beszélgetett az állami intézmények és a magánszemélyek kapcsolatáról, az Artmagazin főszerkesztőjének, Topor Tündének a vezetésével.
Fazonigazítás Egerben
Az egri Dobó István Vármúzeum 2009. február 26. és április 19. között rendezi meg a „Fazonigazítás” című kiállítást új kiállítótermében, a Dobó-bástyájában. A kiállításra kerülő anyag története izgalmas. 2007 őszén a budapesti Nagyházi Galériába bevittek egy hagyatékot, melynek nagy része régebben vagy újabban készült hamis kép, műkedvelő festő kezétől származó másolat, vagy éppen csak gyenge próbálkozás volt. A galéria első gondolata az volt, hogy megsemmisíti az összes képet, s így csökkenti a műtárgypiacon fel-felbukkanó hamisítványok számát. Néhány papírképet el is égettek a Falk Art Fesztivál keretében. Ezt követően egy művészettörténész, Nagy T. Katalin elhatározta, más megoldást ajánl a megsemmisítésre, mégpedig az újjászületést.
A globális pénzpiaci válság hatása a nemzetközi műtárgypiacra
Összeomlás nem, csak korrekció várható, avagy a nemzetközi helyzet „fokozódik”, de a piaci szereplők bizakodók. Helyzetelemző rövid interjúk Claude Pieninggel, a Sotheby’s londoni 19. századi európai festményekkel foglalkozó osztályának igazgatójával, Karl Schweitzerrel, a UBS svájci központú, nemzetközi befektetési bank Art Banking részlegének vezetőjével és Vologya Tsarenkovval, a Londonban és Moszkvában élő műgyűjtővel az év végi pénzügyi válság műtárgypiaci hatásairól.
Nóra jelenti: Összefüggő kertek
Londontól kétórányi és elég szép autókázással lehet eljutni Goodwoodba, a Cass Sculpture Foundation szoborparkjához. Wilfred Cass, az alapító, Berlinben született, egyik nagybátyja Paul Cassirer, Európa legfontosabb impresszionista kereskedője volt, de találni a családfán kiadót, iparost és filozófust és egy agysebész nagypapát is. Fiával, Markkal harminc éve indított vállalkozásukat az Image Bank UK-t, amely az angol reklámipart látta el képekkel és filmekkel 2001-ben vette meg a Getty Images. Emellett többek közt vegetáló elektronikai cégeket vásárolt fel és pofozott ki, beszállt, majd eladott egy művészellátó bolthálózatot és segített elindítani a Special Olympics UK-t, ami mentálisan sérült emberek számára szervezett atlétikai programokat és sportolási lehetőségeket. ’92-ben aztán kiszállt a sokféle üzletből és tevékenységből, nyugdíjazta magát és feleségével Londonból Goodwoodba költöztek. Fiatal művészettörténészeket vettek fel, felállítottak egy tanácsadói hátteret és létrehozták a jótékonysági alapítványt, amely a kortárs brit szobrászattal foglalkozik.
Hatvany Ferenc – „Festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja...”
Ötven évvel ezelőtt, 1958-ban a svájci Lausanne egyik klinikáján (Clinique Cecil) meghalt báró Hatvany Ferenc festőművész. A város mellett, a Grandvaux-temetőben helyezték örök nyugalomra. A művészettörténet azóta is adós életműve feldolgozásával és értékelésével. Halála tizedik évfordulóján, 1968-ban Dévényi Iván még megható cikkben emlékezett meg róla, ám 1978-ban, a huszadikon már csak egy rövid méltatást olvashattunk Ember Ervin tollából. Születésének centenáriumán – 1981-ben – csak egy rövid hír szólt az évfordulóról, egy 2006. október 29-i újság pedig már csak azt közli, hogy 1881-ben e napon született Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő. Svájci források szerint már a sírja sem található meg.
Művészi aktábrázolás vagy közszeméremsértő meztelenkedés - Aktokról szemlesütve I. rész
Éppen száz éve annak, hogy Budapesten megrendezték az első aktkiállítást az Uránia műkereskedésben a francia „Salon de nu”-k példáját követve. Nagy szükség volt erre akkoriban, hiszen a századfordulón megjelent, a közszemérmet óvó intézkedéseket gyakran a műalkotásokon látható meztelenségre is kiterjesztették. Manapság a meztelenség a médiakultúrán szocializált közönséget nem lepi meg, így nehéz elképzelni, mit jelenthetett ugyanez száz évvel ezelőtt. Egészen a 19. századig aktábrázolásra csakis akkor kerülhetett sor, ha a meztelenség kellőképpen indokolt volt. Ilyenformán azért szép számmal készültek a mitológiai és vallásos köntösbe bújtatott munkák, melyeken aztán a művész szinte korlátok nélkül kifejezhette a női test szépségeit, a mecénás vagy a vásárló pedig fenntartások nélkül helyezhette el azokat szobája falán, és az erkölcsösség látszatába burkolózva szemlélhette nap mint nap a csupasz idomokat.
Yves Saint Laurent hagyatéka
Rég elmúlt már a kulturális forradalom ikonoklaszta hevülete, amikor tűzre került a Mennyei Birodalom számtalan becses kincse. Az egyre inkább kapitalistává váló Kína most már megbecsüli saját kulturális örökségét. Az ázsiai nagyhatalom – most először – beleszólt a nemzetközi árverezőházak ügyleteibe! A kínai kormány a Christie's február végi aukciójáról két bronzszobrot követel magának. A vitatott antik plasztikák Yves Saint Laurent fantasztikus gyűjteményéből valók.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)