![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Magyarok Münchenben 6. – A táncoló gésa – Adalékok Tornai Gyula japán tárgyú képeihez.
Táncoló gésákkal, a rododenron tánccal, Kiotó romantikus hidakkal átszelt templomkertjeinek virágzó glicíniáival és lilaakácaival, az óriás Buddha, a Daibutsu szobrával, ara ősi templomaival, szent lanternákkal, kolduló szamurájokkal, a tokiói Yoshiwara negyed örömlányaival, a császári kert őszi színekben pompázó jávorfáival és még sok japán csodával Tornai Gyula vásznain találkozhatott először a pesti kiállításlátogató, 1909 októberében.
Interjú Pátzay Vilmával
Pátzay Vilma, az egykori Műgyűjtők Galériájának vezetője, most többszörös nagymama, beszélgetésünk helyszínéül az Odeon mozi kávézóját választotta. Ott ült bőrnadrágban, vagányan a rasztás hajú, sörözgető fiatalok között. Határozottan megszorította a kezemet, és elmesélte, hogy ide jár filmeket vásárolni, ugyanis szenvedélyes filmnéző. A beszélgetés tehát a „leglazábban” zajlott, és úgy kaptam betekintést ebbe az izgalmas, tiszteletre méltó életútba, hogy fesztelenül rágcsálhattam közben a pörkölt mandulát. Hiszen a bőrnadrág azért kifejez egy életfilozófiát.
El lehet képzelni – Koncept koncepció, szemelvények
A Vasarely Múzeumban bemutatott és hatvannál több művészt felvonultató kiállítás egyik értelmezési kulcsa a játékos címből eredeztethető.
Lipcse, a sosem létezett bolygó
Már napokkal a Lipcse-jelenség megnyitója előtt hallani lehetett, hogy milyen életteli, független és szabad szellemű anyag érkezik a Műcsarnokba. Ilyen módon felfokozott érdeklődésemet tovább korbácsolta, hogy az életteli, szabad és független kifejezések egyikét sem tudtam társítani az egykori NDK városhoz, ami a kiállító fiatal festőgeneráció keltetőüzemeként szolgált.
Canaletto és Bellotto
Canaletto nem sokat törődött a barokk lángoló-dübörgő lendületével. A színházi díszletfestőként induló fiatal piktor római tartózkodása alatt leste el a látképkészítés fogásait a helyi holland művészek befolyása alatt dolgozó urbinói mesterétől.
Áramlás – A Miskolci Galéria kiállítása kapcsán interjú Szépfalvi Ágnessel
Szépfalvi Ágnes rendszeresen szerepel külföldi kiállításokon, itthon legutóbb a Bartók 32-ben és a Karton Galériában láthattuk munkáit, jelenleg a Miskolci Galériában van tárlata. A müncheni Galerie Christa Burger képviseli, s így a filmes és a festői látásmódot ötvöző életművének alakulását leginkább a műtermében járva követhetjük nyomon. Dacolva a festés és a szavak összeférhetetlenségéről szóló klisével, Szépfalvi Ágnest az alkotófolyamatról, a festészeti gondolkodásmódról, az alkotó ember helyzetéről kérdeztem.
Népszerűsítő sikolyok
Pár nappal ezelőtt rablók törtek be a balstai Abergs Múzeumba és magukkal vittek két Warhol- és három Lichtenstein-képet. A kicsiny svéd múzeum az esetről sajtóközleményben értesítette a nyilvánosságot, hosszasan taglalva a névadó műgyűjtő, Lasse Aberg pop art iránti szenvedélyét. Bármilyen furcsa, a műtárgylopások egyre nagyobb előnyt jelentenek a művészetipar globális versenyfutásában. Egy lopás miatt vált egykor a Mona Lisa a klasszikus festészet ikonjává és a tolvajok miatt jegyzik Munchot olyan magasan!
Artmagazin 2008/4.
TARTALOM:
Berecz Ágnes: Érintők Hantaïhoz
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Fáy Miklós: A bronzfejű nő
Radványi Orsolya: A ngyal szállt el felette
Markója Csilla: Hamar munka sosem jó? – az Aba-Novák-vállalkozás margójára
Földes András: Parancsra született művészet – a MODEM szocreál kiállítása
Rieder Gábor: Pusztuló múlt – a szocreál utóélete
Bon jour, Monsieur Courbet!
A londoni hatóságokat felháborította, hogy a metró óriásplakátjain Lucas Cranach gótikusan csenevész, „ledér” aktjai népszerűsítik az aktuális megakiállítást. Mit szóltak volna Courbet egyik-másik festményéhez, például a lényegre törő, széttárt női combokat igen közelről ábrázoló, A világ eredete című kicsiny műhöz (ami a mai férfimagazinok címlapját is veri) vagy egy másik erotikus szalonképhez, a Fekvő női akthoz?
A táncoló kutya
A művészi alkotómunkához egy nőnek – milyen eretnek gondolat – saját szobára és némi pénzre van szüksége, írta Virginia Woolf 1929-ben. És nyilván némi megátalkodottságra is.
Peggy Velencében
1948-ban, hatvan esztendővel ezelőtt utazott Peggy Guggenheim, a korosodó, krumpliorrú amerikai milliomoslány Velencébe, hogy megmutassa szenzációs modern gyűjteményét az európaiaknak. Peggy, aki a múzeumalapítványt gründoló dúsgazdag Solomon nagybácsihoz képest szűkös pénzügyi lehetőségekkel rendelkezett, élt-halt az avantgárdért.
Képdráma
Jól ismerve a kelet-európai múzeumok pénzhiánnyal küzdő horrorpincéit, nem lep meg minket annyira az eset. Itthon a penészfolt, a pergő pigment vagy a vakkeret sarkával átdöfött vászon sem megy kuriózumszámba. A szigetországban másképp zajlik a műtárgyvédelem, a londoni Nemzeti Galéria például nem csak elkövetett egy „műtárgygyilkosságot”, de nyilvánosságra is hozta az esetet, vállalva a következményeket. Pedig az áldozat nem hétköznapi alkotás, hanem egy majd ötszáz éves reneszánsz táblakép!
Az újraértelmezett Moholy-Nagy
A kanadai magyar művészettörténész, Botár Olivér által rendezett Moholy-Nagy-kiállítás végre Budapestre érkezett. A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott tárlat a nemzetközi hírű Bauhaus-mester pályakezdésének ismeretlen részleteire világít rá. Moholy-Nagy 1923 előtt megfordult az aktivisták, a kommunisták és az életreform-mozgalom hívei között is, sokféle szellemi impulzust gyűjtve magába. Erről kérdeztük a kurátort, Botár Olivért.
Derkovits és a Kogart
Horváth Tibor körkérdést intézett a Derkovits ösztöndíjasokhoz a Kogart minisztériumi támogatása kapcsán: „Derkovits-ösztöndíjasként elfogadnád-e a Kogart Gyűjtemény vásárlási szándékát?" A válaszokat az exindex.hu képzőművészeti portál jelentette meg.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)