Artmagazin
03a.JPG
Jutalomjáték a jóképű Nap országában

Jeff Koons: Apollo, DESTE Foundation Project Space, Slaughterhouse, Hydra, Görögország, 2022. október 31-ig

brooscover.jpg
MAgYArOrSzÁgOn nInCS HalLOweeN, Magyarországon Borsos Lőrinc van (blaek eszkatológia)

A szentendrei MűvészetMalomban január 21-ig látható Borsos Lőrinc 'A jövő gyermekéhez' című kiállítása. Az Artmagazin 144. számába Cserna Endre írt recenziót a tárlatról.

kerny_1.jpg
Egy fénykép megfejtése

A Fortepanra 2022. január 8-án fölkerült fényképek közül egy különösen megragadott. A Fortepan adatai szerint 1932-ben készült, és három nőt ábrázol egy bérház tágas erkélyén. Mindenekelőtt lenyűgözött az előtérben felénk forduló fiatal hölgy rejtélyes szépsége, de ugyanígy felkeltette szakmai érdeklődésemet az erkély kovácsoltvas korlátjának art deco mintája. Vajon hol állhatott ez az épület, és azonosíthatók-e a fényképen látható személyek?

degas_1.jpg
Itt lóg a falon

Az egész úgy kezdődött, hogy a festők múzeumba mentek. És úgy végződik, hogy a festők múzeumban vannak. Távol a szülőhazától, de ezt aligha bánják, New Yorkban, a Metropolitan Museumban. Manet és Degas. Vagyis nem „és”, hanem slash, így: Manet/Degas.

Új nyolcak.jpg
Egy sorsközösség emlékei

A kortárs művészettörténet-írás legtöbbször említett feladatainak egyike az évszázados hagyományok felülvizsgálása. Így aztán a leginkább nyugat-európai férfi alkotókból álló névsor nemcsak az újonnan belépőkkel bővül, felülvizsgálata a korábban elnyomott csoportok, ignorált földrajzi területek és a nemek egyenlőtlen reprezentációja miatt is szükségesnek tűnik. A kánon, amely a kultúra részeként a művészeti oktatás alapját is jelenti, szinte napról napra alakul az új, kritikai nézőpontok bevezetésével. Régiós példa erre az egyenlőtlenségek és az általánosan nehéz érvényesülés ellensúlyozására létrehozott Secondary Archive, amely fejlődő adatbázisként három generáció nőművészeit teszi megismerhetővé (a róluk szóló esszék és tanulmányok által pedig a kurátorok, szerzők neveit is).

kelenyi_Lukats_Kato_Nirwana.jpg
Piros csíkos Nirvána

1930 júliusában egy „világszabadalmat” reklámozó, érzékletes illusztrációval ellátott hirdetés jelent meg a Színházi Élet egyik utolsó lapján, „NIRWANA” felirattal.

carrington Hallokurt borito sm.jpg
Leonora visszakacsint ránk

A hallókürt. Szürrealista festő ad ilyen címet egy regénynek, mintegy kivetítve vagy tükrözve a hallójáratot (fülkürtöt). Egyébként is, anatómiai ábraként, ha a fejünk metszetét nézzük, a hallójárat eleve olyan, mint egy szürrealista festmény.

Képernyőfotó 2023-06-21 - 9.00.49.jpg
A két Edith. Szemezgetés az Adattárból II.

Folytatódik sorozatunk, amelyben a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet Archívum és Dokumentációs Központ (SZM – KEMKI ADK) gyűjteményéből csemegézünk. Mostani esszénk egy nemrég hozzánk került dokumentumot, pontosabban belőle kibontakozó furcsa egybeesést jár körül.

Képernyőfotó 2023-06-20 - 16.34.01.jpg
Csontváry Grecóról, avagy bekerülni a kánonba. Szemezgetés az Adattárból I.

Ez a cikk egy sorozat első része. A rövid esszék a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, Archívum és Dokumentációs Központ (SZM-KEMKI ADK) gyűjteményéből csemegéznek. Egy-egy dokumentumot járnak körül: ismeretleneket és olyanokat, amelyeket már közöltek ugyan a szakirodalomban, de valamiért feledésbe merültek vagy alaposabb elemzésük elmaradt.

riederkover1.jpg
A magányos cédrus és libanoni barátai

Joggal pályázhat a leghíresebb magyar festmény titulusra. Számtalan címlapon szerepelt, bélyegen sokszorosították, végtelen mennyiségű másolat és poszter készült róla. A Magányos cédrus a hazai festészet egyik legismertebb ikonja, mégse tudtuk róla eddig, hogy hol készült, ki vagy mi volt a modellje. Pőrén, valóságtól elemelve áll a szikla peremén, heroikus pusztulásának narancsszín felhőjébe burkolódzva. A Google Street View és a Kongresszusi Könyvtár segítségével viszont most fény derült titkára: előkerült az igazi „magányos” cédrus. Egykori és mai formájában.

tank.jpg
Budapesti galéria müncheni távolságra

hornyik_1.jpg
Festői rétegtan, avagy az anyagi és a szellemi valóság sztratigráfiája

Hantai Simont már egy jó ideje az egyik legfilozofikusabb festőművészként tartja számon a művészettörténet, ami egyrészt annak köszönhető, hogy olyan filozófusokkal folytatott párbeszédet, mint Jean-Luc Nancy és Jacques Derrida,(1) másrészt pedig annak, hogy elképesztően koncentrált művészi megnyilatkozásainak fényében absztrakt vagy inkább elvont művészete a valóság anyagi komplexitásának és rétegzettségének festői feltárását célozta meg.

Screenshot 2023-01-26 at 17.48.04.jpg
Lehetséges együttható

Rajk László egykori műterme a Paulay Ede utcában mostantól Art Department néven nyilvános művészeti térként működik, így az első kiállítást, amelyet Rajk László, a Kis Varsó és Schmied Andi munkáiból állított össze a kurátor, Soós Andi, szemlélhetjük egyrészt intézményi szempontból, másrészt önmagában. Az intézmény profilja, szerepe és súlya persze csak hónapok vagy évek múlva látszik majd igazán, egyelőre annyi bizonyos, hogy a művészeti szabadgondolkodás kapott újabb teret, amelyben a tervek szerint több generáció elképzelései találkozhatnak, illetve ütközhetnek.

Screenshot 2023-01-06 at 15.42.17.jpg
Állandó újratervezés

Angol nyelvű katalógusokat lapozgatva biztos mindenkit ütött már szíven egy ilyen képaláírás: Lazlo Mednyanszky Austro-Hungarian. Vagy: Slovakian.

Screenshot 2022-12-26 at 15.23.21.jpg
Artanzix / 137