![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Épp öt éve, az akkor még Antik Enteriőrnek nevezett Budapest Artfair-re jelent meg az első Artmagazin, még próbaszámként, sikerhajhásznak egyáltalán nem nevezhető címlappal.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Na mi van? tette fel a kérdést a Műcsarnok, ezzel biztatva a közönséggel folytatott aktívabb párbeszédre kortárs művészeinket.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Május 16-án Budapesten tanácskozott a világ legnagyobb múzeumainak vezetőit tömörítő úgynevezett Bizot-csoport európai szekciója. A Szépművészeti Múzeum egyedüli magyar intézményként 2006 óta tagja a csoportnak, illetve nem is a múzeum, hanem annak mindenkori igazgatoja, a meghívás ugyanis nem az intézményeknek, hanem azok vezetőinek szól, ezért például senki sem helyettesíthető a mindig más helyszínen megrendezett üléseken.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Idei első számunk a 25. megjelent Artmagazin, de ezt csak nagyon visszafogottan jegyezzük meg, minden ünneplés vagy jubileumi eufória nélkül. Azért egy kis számvetésre mindenképpen készteti szerkesztőségünket ez a szám, éppen ezért szeretnénk köszönetet mondani elsősorban előfizetőinknek és azoknak az olvasóknak akik rendületlenül vásárolják kéthavonta a lapot.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Címlapunk gratuláció a magyar pavilon Velencében aratott sikeréhez, ami nemcsak a 2007-es év legnagyobb szenzációja, hanem a magyar művészet velencei szereplésének történetében is a legnagyobb elismerés, amit valaha is kaptunk.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunk szinte már tematikusra sikeredett, annyiszor köszönnek vissza benne az európai (amerikai), illetve a magyar művészetet ért keleti, főleg japán hatások.
A történelmi Unió-kép kálváriája
Hogy mi az az Unió-kép? Ez mára kétségtelenül magyarázatra szorul. Mert jóllehet a millenáris időktől az első világháború végéig városházi határozatok, sajtóadatok, visszaemlékezések tömött csokra foglalkozott vele, de az idő elmosta az emlékezetét. Az 1920 utáni, erdélyi közhatalom-változás mint korszakhatár egészen más narratívákat tolt előtérbe. Ami elmúlt, nagyon is a múlt foglya maradt.
Restaurált pompeji freskók
A latin auktorokon nevelkedett művelt itáliaiak mindig is tudták, hogy a Vezúv környéki városokat hamueső és vulkáni törmelék borította el Kr. u. 79-ben. Az esetről ifjabb Plinius számolt be részletesen, akinek nagybátyja, idősebb Plinius, a helyi flotta parancsnokaként (és enciklopédikus érdeklődésű tudósként) odaveszett a mérges gázok miatt az egyik környékbeli településen. Bármilyen furcsa, Pompeji és Herculaneum nyugodtan vészelte át a reneszánsz humanizmus forrongó éveit a jó pár méteres hamu- és kavicstakaró alatt.
Trompe-l’œil: a szem mágiája
A Medicik nagy firenzei riválisának valahai székhelye, vagyis a Strozzi-palota újabban közönségbarát klasszikus kiállításoknak ad helyet. Most egy valódi sikertémát dolgoztak fel, a szemet becsapó illuzionizmus, azaz a trompe-l’œil világát.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)