![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunkban különböző bűvöletekbe eshet az olvasó, először Olympia várja (ha várja), aztán egy szabad női lélek, Meret Oppenheim, aki a hetvenedik születésnapján őt méltatóknak azt mondta, a szabadságot nem adják, azt el kell venni.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Michel Houellebecq A térkép és a táj című könyvében rengeteg felszabadító dolgot lehet olvasni, persze, tudom, biztos csak provokálni akar stb., stb., de akkor is: „Picasso mindenképpen ronda, egy utálatosan eldeformálódott világot fest le, mert a lelke is utálatos. (...) ő semmit sem adhat az embernek, nála nincs fény (...)
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Már megint Houellebecq. Ha az ember azon gondolkozik, kiről mintázhatta a Térkép és a táj képzőművész főhősét (akit az előző számban már emlegettünk), újabb és újabb ötletei lesznek, általában mindig a legutoljára látott nagy kiállítás függvényében.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Magyarországon a művészettörténészek nem panaszkodhatnak a témahiányra. Még évtizedekig lesz elég munka, akkora a lemaradás a nyugodt szerzeményezést és feldolgozást lehetetlenné tevő történelmi fordulatok meg a háború utáni évtizedek bornírt szempontjai miatt.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunk sem szűkölködik érdekes történetekben. És a görögök is szinte mindegyikben benne vannak. Elég nehéz elképzelni, de száz évvel ezelőtt az iskolások tanultak még latint, sőt görögöt is, az összes trójaival olyan viszonyban voltak, mint a mai gyerekek SpongyaBobbal.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)