![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
A KIS FEHÉR GALLÉR
Ritka filmes jelenség, amikor egy apró ruhadarab lép előre a filmvásznon. Nemes Jeles László Napszállta című, nemrég bemutatott alkotásában azonban valami ilyesmi történik: a hősnő Szakács Györgyi által tervezett fehér gallérja a filmidő nagy részében szokatlan, a nézői tekintetet magára vonó optikai közelségben jelenik meg.
Ezüsttojás
A hollandiai Museum Boijmans van Beuningen forradalmi ötlete nyomán Rotterdamban épült meg a világ első nyilvános műtárgyraktára, összebékítve a múzeumok két alapfunkcióját: az értékek mentését/konzerválását és megmutatását. Noha a munkálatok csak 2021 őszén fejeződnek be, az idei, szeptemberi ezüstmegnyitó után már egyértelmű, hogy új építészeti ikon született. De hogyan lehetséges professzionálisan bemutatni és raktározni egyszerre? Miben különbözik egy nyilvános raktár egy múzeumtól? Ezekre a kérdésekre keresi szerzőnk a választ.
Tömb a búzamezőn
Az épített tér rejtett nyelve az, amit a legjobban értek. Korok, kultúrák, helyek nyelvén, melyek a beszélt nyelv grammatikáján és szókincsén túlról, magasabbról szólnak hozzánk. Tartalmuk összetettebb, mint bármely elbeszélt történet. Rejtélyeik elfedettebbek, mint az írott vagy beszélt szöveg titkai, rétegeik mélyebbek.
A PAGODÁK HERCEGE
Idén ünnepli megnyitásának hetvenedik évfordulóját a Budapest Bábszínház, amely a hatvanas években nemcsak az Európai Iskola körébe tartozó művészek menedékhelye volt, de avantgárdgyanús kísérletek terepe is, nyugat-európai kitekintéssel, kapcsolatokkal. De persze néha: „Nicht vor dem Kind!”
Egymástól tisztes távolságban
Ön mit szólna, ha kitekintve az ablakon egyszer csak azt látná, hogy a füves kutyafuttatóból színes és különös formájú tárgyak nőttek ki? Kimenne, és csinálna egy szelfit? Vagy ezentúl ide beszélne meg találkozót? Vagy csak nézné az odatelepedő kamaszokat? Avagy hogyan lehet közösségivé tenni a lakótelepi épületek közti elvadult és funkciótlanná vált területet. Hiánypótlás több évtizednyi késéssel.
A PSZICHÉ DISSZONÁNS SZÍNEI
Érdekes látni, hogy a képzőművészeti és zenei modernizmus indulása milyen összefüggéseket mutat a térhódítását épp megkezdő pszichoanalízissel, illetve egy szerelmi válság okozta traumával. Persze ha „belső látás”, akkor a háttérben biztosan ott van Wagner is.
EGY MŰKRITIKUS TERMÉSZETRAJZA
Ha valaki művészeti írásra adja a fejét, rögtön komoly problémával szembesül, és ez az időzítés. Mikor válik készen arra, hogy ítéletet mondjon, hogy egy teljesítményről azt merje állítani, nem elég jó vagy egyenesen pocsék?
A BÉCSI SZECESSZIÓ A KORTÁRS ÉS A KULTÚRTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
A bécsi szecesszió iskolapélda egy művészeti korszak feltámadására.
Virtuális leletmentés
Hogyan lehet dokumentálni a szocializmus időszakának megőrzésre méltó, mégis lebontásra ítélt épületeit? Milyen eszközök állnak rendelkezésre, és milyen akadályokkal kell megküzdeni? Hogyan kapcsolódik mindez az Építészeti Biennálé programjához? Beszélgetés közízlésről, a szakma felelősségéről és az egyik legmegosztóbb építészeti korszak „leleteiről”.
JAJ, ÚGY ÉLVEZEM ÉN A…
A harmincas évek elején, nyaranta Czóbel hatalmas csukafejeseket ugrott a Dunába, ezzel kápráztatta el a szentendrei festők társaságát. Persze az egykori „fauve inculte”, vagyis „faragatlan vad” e férfias virtusa leginkább a művészek körébe tartozó hölgyeknek imponált.
PÁRIZS AZ Ő BAKONYUK
A horvát modern festészet a huszonhét éves korában tüdővészben meghalt Miroslav Kraljević fellépésétől számítódik, aki előző, Párizsban töltött évének tanulságait mutatta be 1912 ké- ső őszén a zágrábi Ullrich Szalonban. Közönségsikert nem aratott, a korabeli zágrábi kritika maskarádénak tartotta, amit kiállításán látott, de fiatal pályatársai ünnepelték; hatása 1913- ban bekövetkezett halála után is még hosszú évekig kitartott, az impresszionisztikus kezdeményektől az expresszionizmus irányába tolva el az akkori évek horvát festészetének újat akaró törekvéseit.
„ANYÁD, CYLA, EZ TÉNYLEG EGY KUBISTA CSÁKY!”
Úgy tűnik, minden tavaszra jut egy fantasztikus felfedezéssztori szerzőnktől, Barki Gergelytől. Mondjuk ez itt nem egy, hanem legalább öt, viszont így hosszan tudunk hüledezni és ámuldozni a koronavírus idején.
RAJZBAN AZ ORVOSSÁG
Kevéssé feltérképezett tervezőgrafikai munkássága során Victor Vasarely az Air France-nak vagy a Renault-nak is dolgozott, de a legtöbb megrendelést gyógyászati, gyógyszerészeti cégektől kapta.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)