![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
VARGA MÁRIA: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT – BERGER OTTI, A VÖRÖSMARTI TEXTILMŰVÉSZNŐ
Majdnem lemaradtam életem egyik legfontosabb könyvéről, mert amikor év elején magyar Bauhaus-tagokról kerestem szakirodalmat egy olyan kerekasztal-beszélgetéshez, ami Nők a Bauhausban címmel került megrendezésre, láttam, hogy létezik, de a címe alapján azt hittem, valami regényes életrajzszerűség, minek is rendeljem meg.
Egész életem ajtókon bekopogások sorozata
Szántó András szociológushallgatóként, ösztöndíjjal érkezett Amerikába 1988-ban, később egy kulturális újságírásra specializálódott intézetet vezetett, majd műkereskedelmet tanított, az elmúlt tíz évben főállású tanácsadó, aki a művészeti világban is aktív márkákkal (Absolut, Audemars Piguet, BMW, Davidoff, Rolls-Royce), intézményekkel (Metropolitan Museum, Kunstmuseum Basel, Tel Aviv Museum of Art) és vásárokkal (Art Basel, Art Basel Cities) gondolkodik együtt. A magyar képzőművészet nemzetközi ismertségét jelentős helyeken, méltó kooperációkban építő kiállítások, kiadványok létrejöttében is aktív. Két éve együtt szerveztük azt a New York-i kiállítást, ahol az amerikai közönség a 70-es évek neoavantgárd művészeinek legerősebb munkáit ismerhette meg. A Metropolitan kurátori csapata egy kora reggeli, zárt körű vezetést követően innen vásárolta meg gyűjteményébe Keserü Ilona 1969-es falikárpitját. András nyár végén látogatott haza, beszélgetésünkre egy hosszú ebéd mellett került sor.
CÍMLAPSZTORIK
Textilminták, forma- és dizájntervek, grafika, illusztráció – a tengerentúlon új otthonra lelt magyar művészek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy New York a kultúra fellegvárává váljon.
SZÉDÍTŐ MAGASSÁG
Ha az egyszeri látogató a kortárs magyar képzőművészet mindennemű ismerete nélkül tévedt volna a Képző Epreskertjében található kiállítótérbe, jó eséllyel jöhetett volna zavarba. (Persze szinte lehetetlen véletlenül betévedni egy itt rendezett kiállításra.)
KÉK TEREM
Tokajban tavaszonként vezetek egy nagy, nemzetközi borárverést. Az aukció a tokaji zsinagógában van, amit ma kulturális központként üzemeltetnek, és miközben készülünk a többnapos eseményre, újra meg újra megüt, micsoda képtelenség ez az egész. Nagy rutinnal működik rendezvényhelyszínként az egykor szent tér, és mi ezen a rendezetlen, kibeszéletlen múlton járkálunk fel-alá, rollupokat húzunk fel, várjuk a vendégeket, hangbeálláson ellenőrizzük a mikrofont. Már megy az aukció, de közben is átjár ez a fura érzés. Nekem erre rezonál A kék terem, a Tehnica Schweiz – László Gergely és Rákosi Péter – projektje, ami a tatai zsinagóga negyvenes évekbeli és friss funkcióvesztésével foglalkozik. A holokausztot követően elnéptelenedett, 18. századi épület a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolati gyűjteményének kiállítóhelyeként működött mostanáig, de innen most új helyre költözik az anyag. A művészpáros projektje ezzel a két mozgással foglalkozik, filmjükben a múzeum restaurátorai szétszedik, ládákba csomagolják és elszállítják a szobrokat. Kiürül az épület, de jön egy csapat művészhallgató, és műteremmé alakul a tér, a fiatalok a szobrok kicsinyített porcelánmásolatait hozzák létre. A kiállításon végtelenítve ment a film, előtte, a tér közepén felállított asztalt ezek a csillogó, érzéki kis szobrok töltötték meg.
A MEGFOGHATATLAN GERHARD RICHTER
Nemrég került a mozikba egy film, amely tulajdonképpen Gerhard Richterről szól. Ő viszont radikálisan elhatárolódik tőle.
TOJÁSFŐZŐ AZ ÉRTÉKTÁRBÓL
A Bauhaus-évfordulónak hála, most következő cikkünkből kiderül, hogy a lágytojás-evők nyugodtan nézhetnék is, reggelijük mikor éri el a megfelelő állagot...
PILLEPALACK, DIZÁJNER TEÁSKÉSZLET ÉS TETOVÁLÁSÉKSZER A MOSOLY ALAPÍTVÁNYÉRT
Kultúrafogyasztásunk komoly átalakuláson megy keresztül, és a művészet társadalmi hasznosságának kérdése is új és új összefüggésekben vetődik fel. Fontos, úttörő szerepet játszik Magyarországon minden olyan projekt, amely a művészetet hívja segítségül egy jó cél érdekében, ezért is örömteli, hogy idén már negyedik éve rendezik meg az Art – Craft – Design aukciót, amelynek bevétele a súlyosan beteg gyerekek lelki gyógyulását több mint húsz éve segítő Mosoly Alapítványt támogatja. Az Alapítvány krónikus, főleg onkológiai betegséggel küzdő gyerekek és családjuk lelki egyensúlyának helyreállításában próbál segíteni. Budapesten, Pécsett és Debrecenben az orvosi kezeléseket rövid távú kórházi terápiás találkozásokkal, a rehabilitációt pedig hosszabb távra szóló csoportos foglalkozásokkal egészítik ki – ami évente 400–450 ilyen alkalmat jelent, beteg és már gyógyult gyerek részvételével egyaránt.
AZ ELSŐ FOTÓMODELL
Rippl-Rónai József egyik korai pasztellportréjának címe: Cléo de Mérode rokona. De ki volt Cléo de Mérode?
AZ ÍJÁSZ LEGENDÁJA
Milyen típusú szobrok között találná meg a helyét kicsiben a Gellért-hegyi emlékmű, és mi tetszett Vorosilov marsallnak a Városligetben?
A KIÁLLÍTÁS MINT TERÁPIA
2020 májusában jelent meg Brigitte Benkemoun Finding Dora Maar (Dora Maar megtalálása) című könyve – erről az Artmagazin Online-on a legfrissebb HETI POP-ban mi is beszámoltunk. A kötetben többek között szó esik egy régi Hermès noteszről, amelyet a szerző eBayen böngészve vásárolt meg, majd kiderült, hogy rengeteg művészettörténeti legenda régi lakcímét tartalmazza – és nem mellesleg Dora Maar tulajdona volt. Mi a friss könyvmegjelenés kapcsán most a megszokottnál hamarabb tesszük olvashatóvá az idei első Artmagazinban megjelent Dora Maarról szóló cikkünket.
MI KÖZÜNK BÁRKIHEZ?
Saját „színszótár”, sajátos fogadalmak – ezekhez ragaszkodott Maria Lassnig. Ezúttal 80 festményét láthatjuk kiállítva Bécsben.
ÉLET A PANELBAN
A debreceni MODEM kísérletet tesz arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal árnyalja a sztereotípiákat, bemutassa, milyen életvitelbeli, esztétikai értékekkel bír egy lakótelep, és milyen árnyoldalai vannak a panellétnek, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)