![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
NYITOTT KERETBEN
Az Astronomical Journal szeptemberi számában megjelent egy cikk, ami hírül adta, hogy a NASA Kepler-teleszkópjának legfrissebb felvételei szerint közel 10 milliárd, a Földhöz egészen hasonló bolygó kering a Tejútrendszerben.
A nyugodalmas jóéjszaka találkozása szürrealistákkal
Sokáig azt képzeltem, mondta a nyugodalmas jóéjszaka, hogy azért vagyok olyan kevéssé fogékony a szürrealizmusra, mert én soha nem álmodok semmit. Vagyis ilyenkor mindig kijavítanak, álmodom, de nem emlékszem rá, akár fölvernek, akár csöndesen ébresztgetnek, akár magától nyílik ki a szemem, mert hasamra süt a nap, fogalmam sincs, mit láttam az előbb, hol jártam és mit tapasztaltam. Hát így nehéz. A világ magától is tele van mindenféle szörnyekkel, nem kell hozzá túllépni a realizmuson, egy zebránál, zsiráfnál, embernél, imádkozó sáskánál semmi sem különösebb, démonibb, felkavaróbb.
ORFEUSZOK
A Művészetek Palotájában már hatodik éve a Fesztiválzenekarral közös Európai hidak rendezvénysorozattal indul az évad.
NAPRAFORGÓ UTCA
A 20. század eleji modern építészetnek számtalan jellegzetessége, formája, irányzata volt. Amikor 1931-ben a Pasaréti út külső részén, egy addig kertészetként működő területen vadonatúj utca jött létre, annak házai is különbözőféleképpen voltak modernek. Ma már az egészre azt mondjuk: Bauhaus, noha a tervezők nagy része nem is volt kapcsolatban a Bauhausszal. Persze nem véletlen, hogy pont ez a név vált mindent lefedő ernyőfogalommá.
FESTETTÜK A NYÁRI KERTBEN A TÉLI TÁJAT
A hazai kortárs művészetfelfogásba a hetvenes évek közepén ő hozta be a női nézőpontot, amit azóta is folyamatosan érvényesít, sőt hosszú éveken át a Képzőművészeti Egyetemen tanított is. A vele készült életútinterjú mindennek előzményeit, a közeget, az őt ért hatásokat igyekszik feltérképezni.
A HALÁLA UTÁN PERBE FOGOTT MŰGYŰJTŐ ESETE
A nagy magyar gyűjteményekről olvasva nem panaszkodhatunk unalmas eseménytelenségre. A legizgalmasabb történetek általában egy-egy mű hányattatásairól szólnak, vagy a gyűjtők életének fordulatairól. Amit most tárunk olvasóink elé, az viszont inkább az abszurd felé mutat, avagy milyen nehéz volt az utolsó nagy gyűjteményt köztulajdonba adni 1945 után.
DIOR IN BRITAIN
Itthon viszonylag ritkán találkozhatunk divatkiállítással, főleg white cube környezetben. A Ludwig Múzeum most megtörte a jeget azzal, hogy felvonultatja Király Tamás őrült idők szabad szellemét a palackból kiengedő kreációit, a londoni Victoria & Albert Museum azonban már régóta tartja konzerválásra érdemesnek és helyezi múzeumi kontextusba a divatkreátori teljesítményeket. A közönségigény megvan rá: a Christian Dior: Designer of Dreams című kiállítás iránt akkora az érdeklődés, hogy már a hivatalos megnyitó (2019. február 2.) előtt elfogytak a jegyek a tárlat teljes időtartamának összes napjára.
A MAKOVECZ A MI VAJUNKAT ESZI
Van a könyvnek egy nagyon egyszerű olvasata. Talán nem is olvasata, inkább nézete.
T-VITAMIN
A művészeti könyvek piacának egyik legaktívabb kiadója, a londoni Phaidon Press nemrégiben megjelentetett, textillel és varrással kapcsolatba hozható kortárs alkotókat listázó könyvébe a Budapesten élő és dolgozó Kiss Adrian is bekerült. A Vitamin T: Threads and Textiles in Contemporary Art (magyarul: T-vitamin. Szálak és textíliák a kortárs képzőművészetben) nagyjából 100, képzőművészet-elmélettel foglalkozó szakemberek által kiválasztott alkotót bemutató, tekintélyt parancsoló méretű album.
BARTA LAJOS ÉS A RENDSZER, AMI JUTOTT NEKI
Hogyan lehet egy időben dolgozni egy realisztikusnak szánt, kicsit idealizáló Rákosi-büsztön és absztrakt, Bacont eszünkbe juttató rajzokon? És amikor Rákosi már eltűnt a süllyesztőben, miért nem lehetett akkor sem szabadon dolgozni? Milyenek voltak azok a viszonyok, amelyek között nonfiguratív, erősen absztraháló művek csak akkor kerülhettek a közönség szeme elé, ha alkalmazott művészetnek számítottak? Pedig ha Barta Lajos madarait nem is, a lovait szerette, és máig is szereti a közönség...
Balázs János
Balázs János hivatalos életrajza szerint „cigány származású magyar festőművész és költő”, aki Alsókubinban született és Salgótarjában halt meg 1977-ben, 72 éves korában. Közel 300 darabból álló festői életművét a halála előtti nem egészen nyolc évben, 1968-tól kezdődően alkotta meg a pécskődombi cigánytelepen álló, víz- és villanyvezeték nélküli vályogkunyhójában. Ez már sejteti, hogy a száraz adatok mögött nem mindennapi életút húzódik, amely jócskán felülírja a „cigány származású művész” józan ésszel várható sztereotípiáit.
MÁR EBÉD ELŐTT TÖBB KÉPET FOGYASZTUNK, MINT BÁRKI A 18. SZÁZADBAN, AKÁR EGÉSZ ÉLETÉBEN
A Mai Manó Házban látogatható Erik Kessels több élete című tárlat a holland művész és reklámszakember, a legtöbb projektje során már létező fényképeket újrahasznosító Erik Kessels fotográfiai életművébe avat be. Mi a több száz képet, több mint tizenhét sorozatot, kiadványokat és magazinokat bemutató kiállítás megnyitójának másnapján beszélgettünk vele.
ANALÓG NAPFOGYATKOZÁS
A Capa Központ és az ICA-D 2019-ben nyilvános fénykép- és videógyűjtési akciót hirdetett, amelyre közel százharminc privát fotó és hét privát videó érkezett be. Ezekből, korabeli riportfotókból és kortárs fotó-, illetve videóművészeti alkotásokból állított össze Mucsi Emese és Barakonyi Szabolcs Fekete fény címmel olyan kiállítást, amely a napfogyatkozás jelenségét kultúrtörténeti, fotóelméleti és spirituális összefüggésekben is értelmezi. Ajánlóként részletet közlünk a kiállítás egyik kísérőszövegéből.
MIRE IS JÓ A TUDOMÁNY, AVAGY A HOLDRA SZÁLLÁS MŰVÉSZETI HOZADÉKAI
A 60-as évek végén beköszöntött űrkorszakban szinte mindenkit megmozgatott az ismeretlen és titokzatos jövő kikutatásának vágya, úgy is, mint az emberiség egyik leghőbb és legrégebbi ambíciója. A 60–70-es években, a holdra szállást követően már úgy tűnt, nincsenek határok, olyan világ következik, ahol a világűr is csak egy karnyújtásnyira van tőlünk. Ez a művészetekre is termékenyítőleg hatott, fontos témájuk lett a világűr meghódítása, a holdra szállás vagy a kapcsolatfelvétel idegen civilizációkkal. Nemcsak a műfaji határok tágultak nagyon gyorsan, hanem a célközönség köre is, hiszen olyan műveket kellett létrehozni, amik egy marslakónak is mondanak valamit.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)