![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
SALGÓTARJÁN, A KORTÁRS MŰEMLÉK
Az első OFF-Biennále Artmagazin-programja az volt, hogy Budapesten kívüli célpontot választottunk egyik cikkünk, Boros Géza Erdély Miklós-mozaikokkal foglalkozó írása nyomán. Akkor Miskolcra mentünk, ahol csodával határos módon megmaradt két mozaik, és ha már ott voltunk, megnéztük a város modern műemlékeit, például az építészeti gondolkodásban paradigmaváltást jelentő Kollektív Házat. Az ezt követő évben jött Dunaújváros egyiptizáló szocreáljával, például a Vasmű, lótuszvirágos oszlopfőivel – majd legutóbb a hazai brutalizmus-skanzennek számító Salgótarján. Egyik útitársunk építészettörténész, ő foglalja össze, mit is láttunk a szintén építészettörténész szerzőnk, Branczik Márta által összeállított túrán.
MINIMALISTA DZSUNGEL
A 12. Budapesti Építészeti Filmnapok programjában pénteken nézhető Kövek útján című film a híres portugál kövekből épített járdák gazdag történetét mutatja be, a 19. századi lisszaboni kezdetektől Rio de Janeiró-ba való érkezésükig. Szóba kerül a riói Copacabana tengerparti promenádja is – ennek kapcsán az Artmagazin 118. számában megjelent, Roberto Burle Marx forradalmi kertjeiről szóló cikkünket ajánljuk újraolvasásra.
WEIMAR OLYAN VOLT, MINT ’68
A Bauhaus alapításának 100. évfordulóját ünneplő programsorozat részeként, élénk színekkel festett falakon nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában Weininger Andor, egykori Bauhaus-tanítvány, majd -munkatárs grafikai hagyatékából és a gyűjtemény ehhez kapcsolódó darabjaiból. Erre az alkalomra tért vissza Budapestre húsz év után Hubertus Gassner, aki kasseli diákjaival Bauhausszellemiségű, közös munkafolyamatban kutatott az intézményben a mostani kiállítás kurátorával, Bajkay Évával együtt. Beszélgettünk a harmincas, hatvanas, nyolcvanas évekről, Amerika mindent eldöntő szerepéről, a mindenkori modernitás és a néplélek kapcsolatáról, és arról is, ma mi a jelentősége a Bauhaus világjobbító céllal született formáinak.
NE AZ LEGYEN, HOGY EGYMÁS KÖZT BESZÉLGETÜNK, ZÁRT KÖRBEN
NDK egyetem, német tanársegédi állás, a Műcsarnok Néray Katalin, majd Keserü Katalin mellett, Szombathely, aztán újra a Műcsarnok, csak már igazgatóként, Pécs, majd Budapest, Ludwig Múzeum. Egy pálya állomásai kiállításokkal, egy fontos díjjal – és még néhány terv.
A FEJ ÉS A KÉZ, AVAGY A MŰVÉSZET LELKIISMERETE
Ha a viktoriánus kor művészetéről esik szó, a két név: Ruskin és Morris megkerülhetetlen, ráadásul mintha az utókor szemében elválaszthatatlanok lettek volna, a szakirodalomban is mint a sziámi ikrek szerepelnek együtt. Nem akarnám elviccelni, hogy mint Stan és Pan, de közben igen.
Eleven emlékmű
Amióta 2016-ban az Architectural Digest a pesti Duna-parton sorakozó vascipőket beválogatta a világ legjobb köztéri szobrai közé, Pauer Gyula és Can Togay alkotását egyre többen keresik fel. Talán már túl sokan is. A holokauszt-emlékhelyeket kutató Martin Winstone szerint Európa egyik leghatásosabb holokauszt-emlékműve Budapesten található a Parlament közelében, ahol a rakpart terméskő szegélyére rögzítve hatvan pár elnyűtt lábbeli sorakozik (The Holocaust Sites of Europe: An Historical Guide. I. B. Tauris, London, 2010). Az útikönyveknek és a turisták kiposztolt fotóinak köszönhetően a Duna-parti vascipők ma Budapest legnépszerűbb és világszerte legismertebb kortárs köztéri műalkotása. Méltán.
TISZTA FÖLD, TISZTA FÉNY
Egyfajta köztes térben, a tibeti buddhista gyakorlatokat bemutató és azokat a kortárs művészettel összekapcsoló, szokatlan kiállításban kalauzol bennünket a kiállítás kurátora a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban.
A VITTORIALE SZÁRNYAS GÉNIUSZA
A Garda-tó melletti villák egyikébe vonult vissza extravagáns politikai kalandja, Fiume elfoglalása után az olaszok váteszköltője, Gabriele D’Annunzio. Szerepvállalásának problematikusságát most figyelmen kívül hagyjuk, csak azt nézzük, hogyan csapódott le az őt foglalkoztató eszmék rendszere saját lakókörnyezetének kialakításában.
A GRAFIKA OTTHONA
Hogyan képzelték a hatvanas években a művészet demokratizálását, és ez milyen műfajok fellendülését hozta magával, milyen kis szigeteket teremtett még a felülről vezérelt művészeti termelés korában is. Avagy adalékok a hazai pszeudó-műkereskedelem történetéhez.
AZ EZERMESTER
A 2018-as év a Secession jegyében telt a bécsi múzeumokban, ugyanis a mozgalom négy meghatározó egyénisége: Gustav Klimt, Koloman Moser, Egon Schiele és Otto Wagner egyidőben, éppen tavaly száz éve távozott az élők sorából. A sokoldalú festő-iparművész Mosernek az osztrák iparművészeti múzeum, a MAK rendezett reprezentatív életmű-kiállítást, látványos díszlet- és jelmezterveiből pedig a Theatermuseum válogatott.
FESTŐK SORSA EGY CSOPORTBAN ÉS AZ IDŐBEN
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban pénteken nyílik a Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása című virtuális kiállítás, ahol az intézmény 110 Vajda Lajos-művéből 50 alkotáson keresztül ismerhetjük meg a művész munkásságát. A kiállítás a kortársak Vajdával kapcsolatos visszaemlékezéseit is megidézi – ehhez kapcsolódva egy korábbi, Vajda Lajos és Korniss Dezső életéről és művészetéről, ezek közös halmazairól mesélő cikket ajánlunk újraolvasásra.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)