CÍMLAPSZTORINK: NEW YORK
Következő lapszámunk címlapsztorijának főszereplőjével, Szántó Andrással Winkler Nóra készített interjút. Szó esik benne egy látványos projektről is, ami a Times Square esti látogatóözöne elé visz kortárs művészetet. Egy ekkora projekt megvalósulásának kulisszáiról, résztvevőiről és a siker pillanatáról Szántó András mesél.
PÁTOSZ ÉS KRITIKA
1985-ben szépségversenyt rendeztek Magyarországon, amelynek máig ható művészeti vonatkozása, hogy a helyezettekről szobor készült, és Pauer Gyula műtermében gipszmintát vettek a meztelen testekről. Fotósok is felbukkantak (például Fenyő János), akik végül egy külföldi szoftpornó újságnak eladták az ott készített képeket. A szépségkirálynőnek választott Molnár Csilla később öngyilkosságot követett el, amelynek pontos okait film, könyv és rengeteg újságcikk próbálta feltárni. Röviden összefoglalva ezek a régmúlt előzményei Eperjesi Ágnes dramatikusan felépített kiállításának, amely a Fészek Galériában és a Fészek Klub Herman-termében látható június 14-ig, és amelynek fő darabja Molnár Csilla vörös büsztje. A megnyitóbeszédet Adamik Luca modell mondta, ezt közöljük most, illetve előtte még egy részletet abból a szövegből, amely a kiállításhoz tartozó kiadványban jelent meg.
test
test
FÖLDALATTI EKLEKTIKA
Egy igazi posztapokaliptikus hangulatú kultuszfilm, magyar cyberpunk-mozi a rendszerváltás körüli időszakból. A Meteo című film rendezőjét és látványtervezőjét kérdeztük a film sajátos hangulatának, vizuális világának létrejöttéről és a forgatás történetéről.
Palermo mon amour
Kinek lesz vajon igaza: az írónak, Tomasi di Lampedusának, aki a legszomorúbb szkepszissel viseltetett Szicíliája iránt, vagy Carlo Scarpának, aki ugyanabban az időben éppen szisztematikusan dolgozott a szicíliai Nemzeti Galéria műtárgyainak minél értőbb bemutatásán?
A sorozat mint gondolkodási forma
1976-ban történt, hogy a Fónyi-növendékként diplomázó, Párizst és a Zsennyei Művésztelepet megjárt Rákóczy Gizella meglátott egy négykarú spirált ábrázoló skóciai sírábrát. Ettől kezdve majd negyven éven át, 2015-ben bekövetkezett haláláig művészetének középpontjában a geometrikus struktúrákban megfestett négykarú spirálok motívuma állt (Négykarú spirálok 6N, 1978).
SIETEK JÉZUSHOZ, BETLEHEMBE
Ha zarándokolni akar valaki, karácsony előtt mit is választhatna mást, mint a Szentföldet, ahol azonban az emlékhelyek kialakítása, úgy tűnik, nem vonja el a figyelmet a lényegről. És ha a zarándoknak nem tetszik jobban a hatvanas évek építészete, mint a római Szent Péter-templom, akkor az vesse rá az első követ, aki nem ugyanígy van ezzel.
PRÁGAI SZENT ÁGNES KOLOSTORÁNAK KINCSEI
„De megragadni az időnek meg az időtlennek metszőpontját: szentek foglalkozása.” (T. S. Eliot: N.gy kvartett, Vas István fordítása)
ART LIFE AQUATIC
Kitömött tatutetem, narválszarv kehely, fedeles bezoár, elefántcsontból faragott főnixmadár, farkasember-portrék, gyermekpáncél – ilyesmiket láthat az ember, ha ellátogat arra a kiállításra Bécsben, ami a császári kincseskamrából mutat be válogatott darabokat. De kik lehetnek az irigyelt válogatók? Kik játszhatták, ha csak időlegesen is, a császár és császárné szerepet? Nem más, mint kedvencünk, az európai kultúra hollywoodi ügynökének számító filmrendező, Wes Anderson és felesége, a látványokra szintén fogékony Juman Malouf.
ÖTEZER ÈV ÉKSZERBEN
Ajkak, az orr, a fülek, a fej. A nyak, vállak és a mellkas. Karok végig, kezek, lábfej és a dús hajkorona. Nem erogén zónákat sorolok, így azért az hiányos lenne, hanem a Metropolitan Múzeum ékszerkiállításának első termét idézem, amint az anyag nyitányaként végigveszi, mik azok a tájak a testen, ahol az ember ékszerekkel díszíti magát, sok ezer év óta. Ez a legősibb művészeti tevékenység – bőven beelőzi a barlangrajzokat, hogy az emberiség gazdagon megmunkált, aprólékos figyelemmel készült darabokkal hangsúlyozza, emeli ki, dekorálja, jelöli, alakítja testét, teszi rejtélyessé vagy éppen nagyon is direktté egyes részeit vagy összességében státuszát.
TELI-HOLD
Jövőre ünnepli a világ a Holdra lépés ötvenedik évfordulóját, de a Louisiana Modern Museum of Art mindenki mást megelőzve lopta el a show-t új tudományos-misztikus kiállításával.
Keleti cukorsüveg
Akik ismerik Németh Ilona munkásságát, azoknak nem okoz nagy meglepetést, hogy sokszínű, több jelentésréteget magába sűrítő, interaktív elemekkel tűzdelt kiállítással találkoznak a pozsonyi Kunsthalléban. Az Eastern Sugar fő tematikája, a cukor(ipar) személyes kötődésen alapszik, amely a művész szülőhelye, Dunaszerdahely egykori gyárának üresen tátongó helyszínéből és annak történetéből indult ki, arra vállalkozva, hogy feltárja a lokális ipar gazdasági, politikai (és hatalmi), valamint társadalmi hátterét.
A születő kép
A legérdekesebb kérdés: mi köze egy kifejlett, nemzőképes, szárnyas rovarnak azokhoz a dolgokhoz, amelyek eredetileg nem a valóság részei, és csak furcsa agyi-idegi folyamatok után lesz belőlük valami, ami aztán vagy megfogható, vagy még az sem.