![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Erről tudnék írni
A festészet egyik nagy paradoxona a modernség korától kezdve a megtekinthetőség, az elérhetőség, az eredeti-reprodukció viszonylat haszon-veszteség mérlege. Evidencia az a hatás-, minőség- és élménybeli különbség, amely egy eredeti alkotás megtekintése során érzékelhető ahhoz képest, amit a legkiválóbb reprodukció nyújtani tud.
Technikai tökély és időtlen esztétika
A jó dizájner olyan, mint a figyelmes házigazda: lépten-nyomon követi vendégei igényét. Valahogy így írható le az a gondoskodás, amely az Eames páros tervezőszemléletét jellemezte. A 20. század egyik legkedveltebb formája, a kagylószék is folyamatos evolúción ment keresztül. A légies, ívelt ülőfelület idomul a testhez és a környezethez: legyen szó nappaliról, étkezőről, irodáról vagy akár múzeumi kiállítótérről. A kagylószékek az alkalmazkodóképesség és a tervezés állandó, dinamikus folyamatának metaforáiként a mai napig üdítően hatnak, vitathatatlan, hogy van helyük a kortárs bútordizájnban.
Design az antropocén korban
Lehet, hogy a küszöbén állunk, lehet, hogy már be is léptünk, az viszont biztos, hogy az új korszak, az antropocén felé tekint mindenki. Hogy a képzőművészek miként reagálnak erre az élményre, arról már esett szó korábban, arról viszont még csak most fog, hogy a design területén a gőzmotortól a biodesign újragondolásáig milyen folyamatokat indított be ez a tapasztalat.
Villáminterjú Horváth Tiborral
Keret-sorozatunk ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor még az év elején a Kieselbach Galéria váratlanul átalakult kereterdővé. Leveleket, sőt néhol még gyümölcsöket is formázó, aranyozott vagy nyersen hagyott faragások, csipkék, girlandok vagy csak gipszimitációik lógtak a falakon egyszerű ezüstözött lécek társaságában, sok-sok év átkeretezési gyakorlatának hordalékaként. De miért kellett szinte minden képre új keret? Ebben a részben erre is választ kapunk, sőt még az is kiderül, hogyan kelnek új életre a kidobott vagy csak lecserélt keretek.
Képes történelem
Minden történelemkönyvünkben szerepelt a Téli Palota ostromának ködös, havas, homályos képe, amin egy egész hadsereg rohamozza az épületet, de sosem gondolkodtunk el azon, ki ácsolhatta az emelvényt abban a forradalmi hevületben, ahonnan egyáltalán elkattinthatták ezt a fotót. Hogy ez csak egy három évvel később megrendezett, nagyszabású szabadtéri tömegperformansz volt, csak később derült ki. A Nagy Okt. Szoc. Forr. történetileg hitelesnek gondolt képei hihetetlen rugalmassággal alkalmazkodtak az aktuálpolitikai igényekhez. Hiányszakma volt a retusőr.
Louvre Abu Dhabi
Novemberben nyílt meg a Louvre Abu Dhabi, amivel a Louvre nemzetközi márkává vált. Munkatársunk ott volt a grandiózus épületben otthont kapó intézmény laudációkkal tarkított nyitóhétvégéjén. Megtapasztalta, milyen gyakorlott múzeumlátogatóként eltévedni, milyen jó barátként új kontextusban találkozni az ismert műtárgyakkal, és igyekezett összeszedni a legfontosabb információkat, amik a személyes benyomások mellett hű képet adhatnak az emirátusi múzeumboom kezdetéről.
Isten, kozmosz, ember: Hildegard, a művész
Judy Chicago Brooklyn Museum-beli asztalánál, ahol a világtörténelem legfontosabb művésznőinek, a feminizmus előfutárainak terítettek, az egyik hely Hildegard nővérnek van fenntartva. De hogy kerül a konvenciókat figyelmen kívül hagyó, lázadó nők közé egy középkori apáca?
Ételművek
Az iskolai menzán tányérba csapott főzeléktől a gondosan megtervezett csomagolású gyönyörű bonbonokon, komplex emlékeket felidéző családi fogásokon át az apró fűszerlevelekből kertecskét építő fine dining tálakig rengeteg formában találkozunk azzal, hogy enni több, mint simán csak enni. Az étkezés kulturális ügy, összművészeti sűrűsödés, az ízlelés mellett még jó pár másik érzékkel élvezhető tevékenység. Milyen színű és formájú alapanyagokat mivel kombinálva, hogyan kirakva, miből fogyasztva, milyesfajta környezetben – cikkünk a food design alapfogalmai, esetei, csinos alfajai között navigál.
AMÍG MOZOG A KEZEM, ADDIG RAJZOLNI MÉG LEHET
A textil műfajának önállósodása párhuzamosan zajlott a magyar avantgárd hatvanas évekbeli újraéledésével, ugyanakkor alkalmazott műfajként is több elevenség költözhetett bele. A hőskornak is nevezhető időszak most egyik főszereplőjének személyes történetéből rajzolódik elénk. Vonal, amely a sohasem látott bécsi nagymama elégetett műveitől a divatrajzokon, természettanulmányokon és orosz konstruktivista hatásokon át térkonstrukciókig vezet, majd tájrajzok felé ágazik.
A SZENT LÁNG – holland tündérmese egy elfeledett magyar csodahegedűsről
A közelmúltban, szinte véletlenül figyeltem fel az interneten a viszonylag kevésbé ismert holland grafikusnő, Johanna Maria Hendrika (Jo) Daemen (1891–1944) néhány meseszép, kései art nouveau és art deco elemeket ötvöző könyvillusztrációjára. Mint kiderült, ezek az egyedi stílusú, látomásszerű fametszetek mind ugyanahhoz az 1927-ben Rotterdamban kiadott kötethez készültek, melynek egyébként a szövegét is maga Jo Daemen írta. A dolog akkor vált igazán érdekessé számomra, amikor a sorozat első lapján kibetűztem a holland nyelvű kiadvány címét: De heilige vlam. Het sprookje van Stefan Pártos.(1) (A szent láng, Stefan Pártos meséje.) Az szinte nyilvánvaló volt, hogy a címben szereplő személy magyar kell hogy legyen, de ki lehetett vajon ez a Pártos István, s minek köszönhető, hogy egy holland grafikusnő még mesét is írt róla?
Bibliofon
Esterházy Marcell kiállításán egy barnás faelemekből álló, beazonosíthatatlan tömbtárgy simul a falhoz, polcmagasságban, mint valami ismeretlen hangszer. Mi ez?
Alapelv, hogy a keretnek tökéletesnek kell lennie
Keret-sorozatunk ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor még az év elején a Kieselbach Galéria váratlanul átalakult kereterdővé. Leveleket, sőt néhol még gyümölcsöket is formázó, aranyozott vagy nyersen hagyott faragások, csipkék, girlandok vagy csak gipszimitációik lógtak a falakon egyszerű ezüstözött lécek társaságában, sok-sok év átkeretezési gyakorlatának hordalékaként. De miért kellett szinte minden képre új keret? Ebben a részben erre is választ kapunk, sőt még az is kiderül, hogyan kelnek új életre a kidobott vagy csak lecserélt keretek.
Mint a kis nefelejcs, enyész
Nemrég jelent meg a Kieselbach Galéria kiadásában egy újabb monumentális kötet, Molnos Péter Elveszett örökség című számadása arról, milyen hatalmas gyűjtemények jöttek létre Magyarországon nagyrészt a monarchikus virágzás éveiben, majd enyésztek el szinte teljesen később, a beszűkült lehetőségek és a bekövetkezett kataklizmák következtében. És bár szomorú látni, mi minden került el innen, lenyűgöző bepillantást nyerni a gyűjtemények tereibe és történeteibe, amelyeket sokféle szempontból lehet értelmezni, vagy épp szinte átélni: egyszerű múzeumlátogatóiból éppúgy, mint gyűjtőiből vagy művészettörténésziből. Esetleg mindháromból együtt.
Gauguin a Grand Palais-ban
Milyen új dolgokat lehet elmondani Gauguinról? Egy kiállítás, ami nem csak a tahiti nőkre koncentrál.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)