![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Barokk freskók III. Veszprém
A veszprémi várhegy keleti peremén Fellner Jakab tervei alapján felépült püspöki (ma: érseki) palota a hazai barokk építészet egyik legszebb emléke. Előreugró szárnyaival, sávozott díszítésű homlokzatával, oszlopos kocsi-aláhajtójával Fellner elegáns, franciás igazodású, a korszak újításait hatásosan alkalmazó késő barokk építészeti formanyelvének remek példája. Építtetőjét, a Rómában tanult Koller Ignác püspököt egy kortársa jó ítélőképességű, nagyon szelíd embernek írta le, kiemelte jártasságát és finom ízlését mind a szépművészetek, mind az építészet terén. (1) E jellemzés hitelességét mi sem bizonyítja jobban, mint maga a palota, amely kiegyensúlyozott arányaival, választékos részletformáival és visszafogott pompájával a mai szemlélőt is megragadja.
Gabriele Münter, Vaszilij Kandinszkij és egy kapcsolat utóélete
Gabriele Münter (1877–1962) német festőnő élete és művészete elválaszthatatlan az orosz származású Vaszilij Kandinszkij (1866–1944) személyétől, aki a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású mestere és az absztrakt művészet első teoretikusa volt. Szellemi és érzelmi egymásra utaltságuk nemcsak az egymáshoz írott mintegy kilencszáz levélben, de festői fejlődésükben is nyomon követhető, egészen a Blaue Reiter (Kék lovas) művészcsoport 1912-es létrejöttéig. Kandinszkij világhírű lett, Münternek viszont még sokat kellett küzdenie nemcsak művészetének elismertetéséért, de a tulajdonában maradt Kandinszkij-alkotások feletti rendelkezési jogért is. Főként Nina Kandinszkijjal gyűlt meg a baja, aki szerette volna elfeledtetni Münter szerepét a festő életében. Ez azonban nem igazán sikerült, ahogy azt a közelmúlt két kiállítása is bizonyította. (1)
Az optimális pillanat
Nemrég olvastam, hogy a vonatok első utasai számára milyen csodás volt megtapasztalni a sebességet és azt, hogy ennek következtében valósággal kinyílt számukra a világ. Egy 1860-as évekbeli orvosi lap mégis úgy hivatkozott a vonatozásra, mint a szemet és agyat egyaránt kimerítő élményre. Hogy miért? Mert a gyalogláshoz, a horizont lassabb pásztázásához szokott tekintet számára szinte sokkoló volt az ablakkeret által körülhatárolt képtérben elsuhanó, képfolyammá váló, részleteiben sosem vizsgálható táj. Jó példa ez arra, hogy a szemünket és agyunkat érő ingerek milyen nagy hatással vannak a világ befogadásának módozataira. És akkor még csak nem is az első fotográfiák által keltett ámulatból vagy az első mozgóképek mágiájából kiindulva kezdjük a huszonegyedik századi ember képekhez fűződő viszonyának vizsgálatát.
A nyári konyha alkonya
Utólag persze minden sokkal kisebbnek tűnt Magdi néni nyári konyhájában, még Magdi néni is, mint azokon a nyolcvanas évekbeli téli disznótorokon, amikor a disznóölést követő egész napos munka lezárásaként két összetolt asztal körül összegyűlt a rokonság, hogy megkóstolja az aznap készült véres hurkát, töpörtyűt, mellé pedig sört és pálinkát igyon. Elképzelhetetlen volt, hogy mindez a ház tiszta konyhájában történjen. Az ottani gáztűzhelyen legfeljebb vizet melegítettek vagy mosogattak az asszonyok, ha a nyári konyhában erre már nem volt elég hely.
A kánai menyegző Giorgio Vasaritól
Giorgio Vasari (1511–1574) a Firenze közelében fekvő Arezzóból származik. sokoldalú tehetségét bizonyítja, hogy festőként, építészként és biográfusként egyaránt jelentős életművet hagyott hátra. Fiatalon csatlakozott a firenzei késő reneszánsz művészek köréhez: Andrea del Sarto, Rosso Fiorentino és Jacopo Pontormo mellett dolgozott, és barátságot kötött Michelangelóval is. Élete során bejárta Itáliát, dolgozott a pápáknak Rómában, udvari művészként szolgálta a medicieket Firenzében, de számos más megbízást is kapott szülővárosától Nápolyig mindenfelé.
A giccskirály
Jeff Koons, a nyolcvanas évek sokkoló botrányművésze, Cicciolina volt férje, a porcelán Michael Jackson és a rozsdamentes acélnyúl alkotója bevette a versailles-i kastélyt, szeptemberben ugyanis tucatnyi csillogó-villogó óriás szoborral töltötte meg a Napkirály egykori rezidenciáját. Az amerikai popkultúra támadásaira mindig érzékenyen reagáló francia értelmiség panaszkórussal felelt.
Múzeumban érlelt gyümölcsből édes befőt
„Sétáljunk erdőben, gyűjtsünk mezei virágot, menjünk ki a szántóföldekre, rágcsáljunk »tejes« búzát, papsajtot, irtsunk parlagfüvet... vagy menjünk ki a kertünkbe (ha van), és vessünk magokat, palántáljunk, kapáljunk, gyomláljunk, öntözzünk, és kívánjunk jó, csendes esőket” – írta Hajdú Kinga a Start Galériában 2004-ben megrendezett kiállítása elé.
Ez felháborító!
Járkálásra rábírt féllábú ember. Énekkarba szervezett halláskárosultak. auschwitzi sorszámának újratetoválására kényszerített holokauszttúlélő. Szocialisták, nemzetvédők, zsidók és katolikusok, akiket agresszivitásig fajuló szituációba tereltek. Artur Žmijewski videomunkái láttán a néző döbbenten sodródik képernyőtől képernyőig, miközben érzelmi kilengéseinek amplitúdója olyan, amilyet jellemzően nem kiállítások szoktak kiváltani, hanem felkavaró közéleti események, tömegtüntetések és túl közelről szemlélt tragédiák.
A magyar Vadak bölcsője: Belgium
Ha a magyar Vadakról van szó, eddig mindig csak Párizs jöhetett szóba. Ott gyülekeztek a fauve-ok 1905–1906 táján, ott tanult Perlrott Csaba és Bornemisza Géza Matisse védőszárnyai alatt, és ott állított ki Berény és Czóbel – a megvadult külhoni kollégákkal – az Őszi Szalon és a Függetlenek Szalonjának botrányos tárlatain.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)