![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
„ÉRZEM A RITMUST”
Jó látni, milyen hatalmas felfordulást okozott az afrikai kultúra beszivárgása az európai művészet már egyébként is repedező klasszikus máza alá. A jól nevelt kezdeti izmusok után az úgynevezett primitív hatások hatalmas felszabadító ereje mutatkozik meg a kubizmusban éppúgy, mint a vele párhuzamosan alakuló expresszionizmusban. Amikor aztán az afrikai gyökerű zene kap egy amerikai gellert, és így találkoznak vele a festők, nem csoda, ha valósággal felrobbannak a képek. Ennek a hatásnak, illetve különböző megnyilvánulásainak próbált utánajárni a stuttgarti Kunstmuseum kiállítása. Avagy mit adott a képzőművészetnek a dzsessz?
SOKAN, TÖBBET – HARMADSZOR!
Mikor házasodsz meg? Ez ma a világ legtöbbet érő kérdése, legalábbis a műtárgyak világában. Ahol sokat fizetnek még többek között algíri nőkért, aktokért, virágokért, nőrablásért, Star Wars-figurákért, ivó lovakért vagy üvegbe zárt, világító uránért is. Következzenek 2015 legnagyobb és legérdekesebb, nemzetközi és hazai műtárgypiaci sikerei.
MALEVICSRE VÁRVA
Építészettörténeti jelentőségű villáik, design-ikon státuszú foteljeik, iskolaalapító tevékenységük, képzőművészeti munkásságuk felől jobban ismerjük őket, de így érdekesebb látni, hogyan gondolkodtak különböző korokban feladott, de innen nézve közös feladványon: tervezzenek kávéskészletet. Josef Hoffmann, Walter Gropius, Pavel Janák, Vasarely, Marcello Morandini, Matteo Thun, Lutz Rabold és Ekler Dezső csak pár név a Merényi-gyűjteményből.
EGYRE ÉLESEBB KÉPEK
Nem nagyon szeretünk szembenézni azzal, hogy a női egyenjogúság harcosai milyen radikális, megbotránkoztató, néha igazán idegbetegnek mondható lépésre kényszerültek, ha művészként akarták felhívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel ők előbb kerültek szembe, mint sorstársaik. Ha nagy általánosságban azt mondjuk, hogy a művészek helyettünk is érzékenyek, láthatjuk, hogy a feminista művészek aztán tényleg saját bőrüket vitték a vásárra.
Minden más ezután
A magyar művészet történetének vannak nagy, kibeszéletlen történetei. Az egyik ilyen Kondor Béla és Erdély Miklós barátságát, pontosabban annak utóéletét árnyékolja be. Az itt következő írás minden apró részletre kiterjedően vizsgálja az eset körülményeit, az akkori viszonyokat, mechanizmusokat, idézve az érintett két művészt, szemtanúkat, pályatársakat.
KORSZERŰ NYARALÁS
Ha rossz az idő a Balatonnál, érdemes az utcákat járni, keresni és nézegetni a még eredeti állapotukban megmaradt régebbi nyaralókat. A manzárdos Üd-lakok mellett találgathatjuk, melyek azok, amelyek már a Balatoni Intéző Bizottság kaotikus kinézetet megszüntető intenciói szerint épültek, az 1930-as években. Ha a pasztellszínű, zsalugáteres, földszintes nyaralón kb. 15 fokos szögben hajlik a rozsdabarna színű eternitpala tető, akkor valószínűleg ilyenre bukkantunk. Lehet, hogy egy eredeti Kotsis-villára...
NÖVÉNYEKRŐL JÓT ÉS ROSSZAT
Korábban is voltak párhuzamos rendezvényei a kasseli Documentának – legutóbb, vagyis öt évvel ezelőtt például Kabulban – és idén sincs ez másként. Ezúttal azonban nagyobb hangsúlyt kapott a másik helyszín is, hogy valóban kétpólusú legyen a show. Előző lapszámunkban már gondolatban végigcaplattunk az április óta kortárs képzőművészeti produkciókkal telített Athénon, június elején pedig végre Kasselban is megnyíltak a kiállítóterek: ex-földalattiállomás, használaton kívüli kirakatok vagy mozik kapui.
Hungária a lidón
„Mi, nem olaszok, leginkább azért zarándokolunk Itáliába, hogy megtaláljuk ott azt, ami nálunk nincs, a múltnak emlékeit” – írta Elek Artúr 1913-ban.1 Különösen izgalmas a találkozás, amikor nem egyszerűen csak egy szokásos helyi nevezetességre, hanem olyan helyre bukkanunk, amelyhez a múltban nekünk is közünk volt. Például, mert ott járt Ady Endre.
Égbe emelt utcák, avagy a jóléti álom vége
Önkormányzati bérlakások beton lakótoronyban valahol London külvárosában. Csakhogy ami ötven évvel ezelőtt a város szélének számított, ma már a közepe. És ami valaha lélektelen óriáskaszárnyának tűnt a többség szemében, mára műemléki védettséget élvez, mint a modernista építészet különleges példája, esetleg művészeti megnyilvánulások kultikus színhelye. De mi egy épület? Csak a betonváz, vagy életmódfelhő, a benne lakók épületgenerálta közössége is? És mi köze mindennek a 007-es ügynökhöz?
Klimt/Schiele/Kokoschka és a nők
A nőkérdés megítélése 1900 körül homlokegyenest különbözött a ma megszokottól. Az azóta eltelt több mint száz évben a nők filozófiai, szociális és gazdasági helyzete a hagyományos társadalmi berendezkedés módosulása révén átértékelődött. A Belvedere kiállítása a modern szexuális identitás kialakulása felé vezető út kezdeti fázisába nyújt bepillantást az osztrák festészet legnevesebb alakjainak nőábrázolásain és pályaképén keresztül.
Liber Veritatis
A kisebbik Markó fiú vázlatkönyvét, a 17. századi nagy francia tájképfestő, Claude Lorrain azonos című grafikai sorozatára utalva, Liber Veritatis néven publikálták Olaszországban, de a mai napig feldolgozatlan maradt a magyar szakirodalomban. Pedig az oeuvre hiányzó tételeire is fényt deríthet, hiszen Markó András rajzgyűjteménye egyben pontos műtárgyjegyzék is volt, vázlatai hátoldalán a későbbi olajfestmények tulajdonosait névvel és címmel tüntette fel, amely akár a lappangó képek utáni nyomozásban is segítséget jelenthet.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)