![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Festetics László, a magyar Herkules
A legendás Georgikon-alapító, Festetics György erkölcsi leckével ajándékozta meg fiát huszadik születésnapjára. És hogy ne csak szó legyen, mely elszáll, az atyai intelmet egy allegorikus festmény formájában adta át. A lecke végül mégis falra hányt borsónak bizonyult, ám a kép a felvilágosodás kori magyarországi művészet egyik legszebb alkotása lett.
A párizsi nő
A festőnők karrierje mindig izgalmas téma, különösen, ha egy elegáns párizsi hölgyről van szó, aki a francia történelem legizgalmasabb és legviharosabb időszakában ért karrierje csúcsára, mint Marie Antoinette udvari portréfestője.
Mesebolt
Ki tervezte Bécs legelegánsabb édességboltjának egész világon ismert, fekete alapon színes jelenetekkel díszített csokoládésdobozait, amit aztán, ha a csoki elfogyott belőle, a boldog megajándékozottak fő helyen tartanak az öltözőasztalkán, ékszereket őrizgetve benne? A különböző források a leghíresebb osztrák designereket sejtik tervezőként, de a tervek és a néhol feltűnő monogramok azt bizonyítják, hogy az egyik legkedveltebb ausztrikum (vagy wienerikum) tervezője magyar: a legendás Lukáts Kató, mesés minták és gyerekeket boldogító képek megrajzolója, aki az art deco finom konstruktivizmusát néha magyar népi motívumokkal, néha kínai paravánok látványelemeivel, néha pedig a bécsi biedermeier világával ötvözte.
Üresség
Tulajdonképpen dermesztő a látvány. Balra hatalmas monitorok egymás mögött, öt összesen, rajtuk ugyanaz a rövid videó fut: elképesztően intenzív neonszínekben pompázó massza kavarog, akárha fagylaltot látnánk egy látványcukrászdában vagy tortadíszítést alig fél méterről. Mindezt bevásárlóközpontokból ismerős háttérzene kíséri. Jobbra egy bolt, pénztárral, pénztárossal, bevásárlókosárral, polcokkal és temérdek áruval, kínai feliratú Coca-Colától Tobleronén át különféle kekszekig, testápolóktól gyógyitalokig. Középen különös hot dogok sorakoznak két sorban: az átlagosnál háromszor nagyobbak, és a virslik mindkét vége egyegy bajszos-szakállas, hosszú hajú üvöltő fejben végződik, szem és orr nélkül. De miért üvölt? És mit? És miért a rosszullétig ínycsiklandozó kavargó massza a monitorokon? Egyáltalán miből van? És mit keres egy mini szupermarket a grazi Kunsthaus második emeletén?
Örömzene, macskazene
Ahogy belépek, látom, ez örömkiállítás. Milyen remek korszak volt! Nem a saját szerencsétlenkedő ifjúságom nosztalgiája miatt, az biztos. Maga a hatvanas évek volt nagyszerű. Ki hiszi el ma ezt nekem?
Stúdió kiállítások a korabeli dokumentumok tükrében
Háromrészes sorozatban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli reprezentatív éves kiállításainak története kerül áttekintésre elsősorban a korabeli kiadványokra és sajtómegjelenésekre támaszkodva. Minden részben egy-egy évtized olyan aspektusaira felhíva a figyelmet, melyek mai perspektívából nézve érdekesek lehetnek. A Stúdió a hivatalos intézményrendszer részeként művészetpolitikai szervezetként jött létre – az első, 1958-as éves kiállítás katalógusának előszavában világosan deklarálták a konzervatív pártállami hozzáállást: „Ne várjanak tőlünk valamiféle »avantgardista« programot”2. Azonban az alapítók szándékával összeütközésbe került idővel „a fiataloknál szokásos felfokozott életérzés” (D. Fehér Zsuzsa), és a feszegetés hatására olykor tágult a kultúrpolitikai tűréshatár, máskor viszont adminisztratív eszközökhöz nyúlva cenzurális megkötéseket alkalmazott a hivatali apparátus – következnek a hatvanas évek.
AZ ELSŐ SZTÁRDESIGNER
Elzász-Lotaringia a francia szilikátipar központja. Metzben székel a Baccarat, ahol a 19. század elején kezdődött (és máig tart) a kristályüvegek gyártása. Nancyban az art nouveau idején két cég vívott ki magának ugyancsak nemzetközi rangot: az egyik Émile Gallé, a másik a Daum fivérek tevékenységéhez kötődik. S nem utolsósorban: a régió e kézműves hagyományára támaszkodva létesített éppen itt – egészen pontosan Wingen-sur-Moder-ban – üveggyárat 1921-ben a múlt század talán legnagyobb hatású francia iparművésze, René Lalique. Egykori villájában ma ötcsillagos szálloda működik; az olasz Mario Botta tervezett mellé ebédlőt és borospincét. A hajdani üzemet pedig a francia Jean-Michel Wilmotte szintén nagy hírű irodájának tervei alapján modern épületszárnnyal egészítették ki, ebben nyílt meg 2011-ben az alkotó teljes életpályáját mintaszerűen bemutató múzeum.
Semmiféle kötelezettséget nem éreztem, csak a szabadságot, a játékot... – Interjú Maurer Dórával II. rész
94. számunkban olvashatták Esterházy Marcell-lel közösen készített videointerjúnk szerkesztett, rövidített változatának első részét. Most itt a folytatás, amiben igyekeztünk kiemelni nemcsak a korszak művészeti élete szempontjából fontos adalékokat, hanem azt is, hogyan alakult ki a módszer, amivel Maurer Dóra dolgozik. (Az Online-on persze mindez arccal-hanggal is elérhető.)
PÁRHUZAMOS ABSZTRAKCIÓK
Kísérletezés formákkal, színekkel, anyagokkal, sőt a léptékkel is, közösen, a közösségi felhasználás reményében, valami rendszerszerűséget keresve-építve, egy olyan korban, amikor még a nadrág neve is egy mértani alakzat… segítünk: a trapéz.
A TETOVÁLT LÁNY (THE GIRL WITH THE CHERRY TATTOO)
A Münsteri Szoborprojekt igazi hosszú távú, tervezhető rendezvény, az időben felkért művészek számára legalábbis mindenképpen. Decennálé, tehát tízévente van, az első 1977-ben valósult meg Klaus Bußmann és Kasper König kurátorok kezdeményezésére. A városban emiatt alapvetően szokatlanul sok a köztéri képzőművészeti alkotás, főként szobrokkal találkozhatunk lépten-nyomon, tehát van egy gyűjteményes „állandója”, amit tízévente kiegészít egy-egy nagyszabású időszakos bemutató. Idén több mint harminc új résztvevő munkáját lehet keresgélni a Debrecennél valamivel népesebb észak-rajna–vesztfáliai egyetemváros közterein, használaton kívüli ingatlanaiban, kiállítótereiben, házfalakon, homlokzatokon, sőt még az Ems vize alatt is.
DÁNIEL ANDRÁS: ÉS MOST ELMONDOM, HOGYAN LIFTEZTEM
A magyar gyermekkönyvet nemzetközi színtéren is képviselő HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum – Hungarian Board on Books for Young People) zsűrijének döntése alapján a tavalyi év legjobb illusztrált magyar gyermekkönyve Dániel András És most elmondom, hogyan lifteztem kötete lett.
AVAGY RÁJÖTTEM, HOGY NEM KELL FÉLNI A MAGYAR MŰVÉSZETTŐL, MEG IS LEHET SZERETNI
Egész nyáron nyitva tartott New Yorkban a magyar neoavantgárd műveiből válogató, a hatvanas-hetvenes évek nem hivatalos művészetét bemutató kiállítás. Arra voltunk kíváncsiak, mit jelent mindez egy amerikainak. És mondjuk nem az átlagnak, hanem egy művészeti szakembernek, aki teoretikus, publicista és tanár is.
Stúdió kiállítások a korabeli dokumentumok tükrében
Sorozatunk második részében először úgy tűnik győz a reakció a Stúdióban, de aztán az autodidakták felvételével új erőre kapnak a jók, hogy számos akadályon átverekedve magukat (és közben jelentős vérveszteséget szenvedve) győzelemre vigyék az újfajta művészet ügyét, és a jubileumi kiállításon a Nemzeti Galéria falain belül megjelenhessenek az első installációk. Avagy hogyan mászott elő fonnyadt bimbókból a miniszter 1224-es italbolt előtt elhaladó fekete Mercédesze.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)