![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
IZOLÁTOR
Az IZOLÁTOR című csoportos kiállításon Kokesch Ádámnak, a Leopold Bloom Art Award egyik döntősének legfrissebb munkái is láthatóak voltak 2015 tavaszán.
Köszönet a plakátokért!
Részletes bedekkerünk a Nemzeti Galéria új kiállításához: egy grafikus mindennapjai a szocializmusban. Mi a közös a Művelt Nép, Béke és Szabadság, Tavaszi Vásár, IBUSZ vagy A mosatlan gyümölcs betegséget terjeszt című nyomtatványokban? A tervezőjük Gunda Antal, akinek hagyatékát a grafikai kabinetben lehet majd megtekinteni. Cikkünkben róla és a plakátgyűjtés műhelytitkairól olvashatnak.
Honnan érkezett Budapestre a Loretói Madonna?
A középkori ereklyekultusznak köszönhetően néha egészen elképesztő dolgoknak is lába, sőt szárnya kélt. Mária házának egy részét például a törökök elől menekítették Európába, először egyenesen az akkoriban a Magyar Királyság területéhez tartozó Fiume mellé. A szent házrészt egy Árpád-házi herceg kapta nászajándékként apósától, és bármilyen hihetetlen, a legendának, vagyis hogy a falakat angyalok repítették át a tengeren, van történeti alapja.
Schulek Frigyes megdicsőülése
A Mátyás-templom az egyik olyan épülete Budapestnek, hogy mindenkinek van róla élménye, aki Budapesten él vagy valaha járt a fővárosban: lehetett az osztálykirándulások elmaradhatatlan programpontja, esetleg egy húsvéti körmenet előtt félelmetesen hosszúra nyújtott szentmise helyszíne vagy egy romantikus várbeli séta kulisszája.
„A félelmek mozgatják a világot”
Egyik portréján mosolygó, csupa ránc, huncut öregasszonyként, hóna alatt egy hatalmas fallosz szoborral pózol. A szobrászat nagyasszonya keresetlen őszinteséggel tárja elénk, amit mi többiek inkább takargatnánk. Saját életének traumáit feldolgozó munkái van, akire sokkolóan, másra felszabadítóan hatnak.
Az a bizonyos fa
A dolgok állása szerint hamarosan eltűnik a Liget abban a formájában, ahogy többségünk már gyerekkora óta ismeri. De akármilyen szedett-vedett kinézetű, gondozatlan, sőt viharvert néhol, azért szeretnénk emléket állítani neki, hogy amikor már látványos lesz, mozgalmas, tele turistával, elő lehessen szedni a megfakult Artmagazinokat, merengeni a régi szép időkön, búsulni, miért is nem sétálgattunk többet az akkor még elhagyatott részeken. Sorozatunk harmadik részében hivatásos útikönyvíró ered egy ligeti rejtély nyomába. Szülővárosának szenvedélyes népszerűsítője, a helybélieknek is melegen ajánlott, több kiadást megért Budapest könyv szerzője állít emléket a Liget egyik különös fájának.
Rituális látványshow a konyha körül
Hogyan változott az idők során viszonyunk az élőlények egyik alapfunkciójához, az evéshez? Milyen társadalmi helyzet milyen étkezési szokásokat alakít ki, és mindennek milyen tárgyi nyoma marad? Mire helyeződik a hangsúly: a funkcionalitásra, a tömeges igények ipari kielégítésére, a pazarlásra, az élvezetre vagy az egészségre? Kalandozások a konyha és az ebédlő körül, avagy hogy kerül az asztalnemű a múzeumba. Art & Food.
Ember az űrben
Ha a fekete négyzet tényleg olyan a művészet történetében, mint a nulla a számsorban, akkor vajon most pozitív vagy negatív irányba haladunk? Ha Malevics szerint az ember egyetlen valóságos kötelessége a művészi teremtés, akkor hányan jutnak majd a malevicsi mennyországba? Gondolatok, amelyek egy fekete négyzet körül forognak.
OFF-SHARE
Miközben Velencében még november végéig bírniuk kell a műtárgyaknak és a kisegítőknek a látogatók rohamát, az időjárás változásait, sőt néha majd az acqua altát is, itt Budapesten, aki nem rohant helyszínről helyszínre, megnyitóról megnyitóra (sőt bizonyos helyekre nem regisztrált előre), az könnyen lemaradt a nagyrészt önerőből és önkéntesek segítségével, minden állami intézménytől és pénztől függetlenül létrehozott programok némelyikéről. Épp ezért mi összegyűjtöttünk ezek közül pár kedvencet, hogy azok is képet alkothassanak arról, mi is volt ez a merész és rendkívül energiaigényes kezdeményezés, akik lemaradtak az első OFF-Biennále Budapestről. De mert biennále, a 2017-esre már elő lehet készülni, beírva a májushoz: minden este OFF.
A Szépművészeti Múzeum képei az emlékezet terében
1995-ben olvastam először Ernst H. Gombrich és Neil MacGregor interjúját, amelyet Bridget Riley-val készítettek a londoni National Gallery gyűjteményeiről. Ekkor már a Szépművészeti Múzeum munkatársa voltam, és nagyon szerettem volna én is megtudni, hogyan idézik fel az 1950-es vagy 1960-as években induló jelentős, Magyarországon dolgozó mesterek azokat a meghatározónak vélt benyomásaikat, amelyek a budapesti múzeum gyűjteményeiben érték őket. A nyolcvanas évek elején, mintegy két évig, péntek délutánonként Erdély Miklós és indigós munkatársai órákat töltöttek a múzeumban, Erdély is biztatott a munka elvégzésére. A most induló sorozat beszélgetőtársait évtizedek óta ismerem, emlékeik egy részéről tudtam és tudok. Utazások, nemzetközi kiállítások, korszerű könyvek és albumok híján az ősidőkben a Szépművészeti Múzeumba tanulni jártak. 2013. február 17-én bezárt a Cézanne és a múlt című kiállítás, ekkor határoztam el, hogy belevágok ezeknek az interjúknak az elkészítésébe. A megkérdezett mesterek emlékei fontos részét jelentik a Szépművészeti Múzeum historiográfiájának. Először azokkal a művészekkel beszélgetek, akiknek az 1800 utáni gyűjtemény az elmúlt években már rendezett kabinetkiállítást (Keserü, Jovánovics, Lakner). Hamarosan mások is sorra kerülnek. /Geskó Judit/
Agnes Martin-retrospektív a Tate Modernben
A Tate Modern júniusban nyitotta meg az Agnes Martin-életmű-kiállítást, magazinunk előző száma pedig azzal, hogy a festőnő egyik ikonikus képét (A rózsa) tűzte címlapra. A londoni óriás retrospektív nem titkolt célkitűzése, hogy újraértékelje az absztrakt expresszionizmus egyik sokat mitizált alakjának művészeti örökségét.
Frida kertje New Yorkban
Frida Kahlo a Matilde és Guillermo Kahlo által 1904-ben épített Casa Azulban látta meg a napvilágot, amely nevét ragyogó kékre festett falairól kapta. Az akkor még külvárosnak számító Coyoacán negyedben álló Kék Ház belső udvara a spanyol kertek jellegzetes építészeti megoldásait a mexikói kertek őshonos növényvilágával ötvözi.
Csoda Milánóban
Aranytorony, léptéket váltogató terek, babaszobák, a Grand Budapest Hotel látványvilágát idéző kávézó, plexitárlókból előugró antik bronzalakok – mégsem egy új elvarázsolt kastélyban vagyunk, hanem a Fondazione Prada kortárs művészeti központjában. Miuccia Pradának biztos volt gyerekszobája, mégis terveztetett magának felnőtt korában is egyet. Egész épületnyit. Szerzőnk Csodaországban, avagy: Csoda Milánóban.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)