![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Thámárnak mindegy
A Várkert Bazárban új kiállítóhely is létesült, július 5-ig a nézőcsalogató Csók István, a derűs élet festője címmel látható benne válogatás a majd’ egy századot átívelő életút különböző korszakaiból. Párizsias enteriőrök, nemzetiségi lányok, dús keblű vámpírok, pávák között mulatozó társaság az első világháború kellős közepén - öntudatlan önarcképként pedig Thámár.
Matisse alla romana
Akkora reveláció a kései Matisse-kollázsokat bemutató kiállítás, ami London után New Yorkba utazott, hogy más városok is akarnak Matisse-ból valamit, pontosabban nem is belőle, hanem hozzá.
M & M
Barátságuk mindössze négy évig tartott, de annál intenzívebb volt. Kapcsolatuk, akárcsak az első világháborút megelőző, amúgy is forrongó évek, impulzív és sűrű: gondtalan családi nyaralások és heves veszekedések váltakoztak benne. Az alig 23 éves August Macke 1910. január 6-án lépett először Franz Marc müncheni műtermébe.
Szuprematista áramlások
Nincs vita a művészettörténészek között afelől, hogy Fehér alapon fehér négyzet című festményével Malevics forradalmat csinált, megteremtve és elindítva a huszadik század nonfiguratív festészeti iskoláját a Föld mindkét féltekéjén.
Akusztikonok
Tízéves a Művészetek Palotája, ennek kapcsán egy olyan műről írunk, amiről saját jogon szinte sohasem esik szó. A koncertre járók megszokták már, hogy ha beülnek a nagy hangversenyterembe, színes falak veszik őket körül, felületükön furcsa gyűrődésekkel, geometrikus törésekkel, sajátos ritmusban ismétlődő elemekkel. Az orgonaülések fölött pedig egy soha nem mozduló aranyfüggönyt nézhetnek. Hogyan készültek a hatalmas gipszreliefek, mi a funkciójuk és mi van mögöttük? Első kézből, magától a reliefek alkotójától, Jovánovics Györgytől kaptuk a válaszokat.
Minden fejben sötét van
Firenzében, a Palazzo Strozziban a Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején változatos helyekre exportált, majd a különböző történelmi és tengeri viharok következtében a föld vagy a víz alá került, később pedig kiásott vagy kibúvárkodott szobrokból nyílt kiállítás. A kölcsönadó intézmények földrajzilag persze már csak részben vannak átfedésben a lelőhelyekkel: Tbilisziből például egy arrafelé feltárt szobor érkezett vendégségbe, Fort Worth-ből viszont hazalátogatott az az Itáliában kiásott bronzfej, aminek a frizurája meglepő hasonlóságot mutat Nagy Ervinével.
A másik Carrington
Az angoloknak két Carringtonjuk is van, és kezdetben egyikük festészetét sem vették komolyan. A két festőnő közül Dora volt az idősebb, aki a század elején a Bloomsbury-csoport bohém művészvilágában kereste helyét, ám kiváló portréi és szürreális tájképei kevésbé ismertek, mint bonyolult szerelmi élete (az utókor számára leginkább Emma Thompson megformálásában, aki a fiús, emancipált Carringtont bubifrizurában és bricseszben alakította a ’95-ben forgatott életrajzi filmben).
„Kellő arányban összeállított zene és propaganda az étrend”
Legutóbbi munkájával a párizsi Palais de Tokyoban fog szerepelni és a hazai közönség is láthatja majd az OFF-Biennále Budapest egyik programján. Miközben a tengerentúli mamutmúzeumok Björk- vagy David Bowie-retrospektívekkel hozzák felszínre és teszik jól láthatóvá zene és esztétika kapcsolatát, a hazai színtér egy-egy képzőművészetinek elkönyvelt intézménye vagy szereplője is kizónáz – csak épp az európaiakra jellemző komolysággal – a zenetörténet-csinálás irányába. A Berlinben élő Németh Hajnal pályáján ez nem újdonság: az Air Outban egy monumentális orgonát levegőztetett át, a Crash-ben operalibrettó képében kérdezett, legfrissebb munkája, az Imagine War pedig a rebellis punk/rock slágerek partitúráját rendezi sorba a konceptuális művészet szövegigényének megfelelően. Ezzel megy majd Párizsba, és jön májusban az OFF-ra is.
Rám csajok még nem voltak ilyen hatással
Jasmina Cibic Spielraum – The Nation Loves It kiállítása olyan, ahol világossá válik, miért kell múzeumba járni. Sok olyan kiállítás van, ahol utólag a katalógusból is nagyjából korrekt képet kapunk arról, mi lehetett a falakon, de a Ludwigban most megvalósult élmény alig reprodukálható papíron.
Kortárs művészeti krétakör
Az Új Budapest Galéria új színhelyhez új műsor kell alapon azt találta ki, hogy bemutatja, milyen 2010 után készült kortárs művek kerültek az általuk feltérképezett (leginkább budapesti) magyar magángyűjteményekbe az elmúlt négy évben.
Frame, game és semmi
„Váli Dezső festészete a 20. századi művészet egyik legszebb, legszomorúbb, legcsöndesebben suttogó erdeje.” Nézzük tehát a nemrég zárult Műcsarnok-beli kiállítás kapcsán, hogy miről suttog ez az erdő, és nézzük, milyen életforma párosul a képekhez. És ha olvasóink még annál is többet akarnak megtudni Váli Dezsőről, mint ami cikkünkből kiderül, látogassanak el a deske.hu-ra!
Mi harminc (sőt több)...?
Csattanó maszlaggal döntött rekordot a női nem nevében Georgia O’Keffee, férfiágon Giacometti Szekere gurul az élen, a valaha egyetlen centet érő British Guiana Magenta pedig minden eddigi bélyegeladási rekordot megdöntött. Lássuk a tavalyi aukciók toplistásait!
A téboly múzeuma
Jó hír muzeológusoknak: a magyar elmegyógyászatban a harmincas években a dokumentálást, archiválást terápiaként alkalmazták! A betegek és orvosok együttműködésén alapuló gyakorlat a háború miatt megszakadt, de az akkoriban keletkezett archívumnak a téma iránt érdeklődők ma is csodájára járnak. Némi ízelítő a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény anyagából.
Hibázni szabad, sőt kell!
Uray Ágnes, avagy Agnes von Uray festőművészt Szépfalvi Ágnesként ismeri a szakma és a műértő közönség. Festményei néha zavarba ejtőek, annak ellenére, hogy ismerős világba kalauzolnak bennünket, amikor archetipikus képeket vagy a film, a divat és a reklám kliséit felhasználva a férfi-nő kapcsolatot, vagy egyszerűen csak a női létezést állítják középpontba. A 2010-es év fordulópontot jelentett az életében, aminek hatása műveiben is megmutatkozik. Erről beszélgettünk vele.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)