Kiállításajánló: Bécsi kinetizmus
Zakatoló mozdony a diagonálisok és a mozgást érzékeltető szellemképek között, fénynyalábokkal áttört hajladozó figurák, szögletes lomboknak tűnő tornyok közé zárt szarvas. A Belvedere kiállítást rendezett – a csupa hívószóból álló – Dinamika! Kubizmus / Futurizmus / Kinetizmus címmel az 1919 és 1929 között Bécsben dolgozó absztrakt művészek munkáiból.
Kiállításajánló: Kék Lovasok az Albertinában
A közkedvelt müncheni akadémikus festő, Franz von Lenbach toszkán stílusú villájában kialakított Lenbachhaus Városi Galéria átalakítások miatt bezárt 2009-ben. A 20. században számos további szárnnyal gazdagított múzeumot a brit sztárépítész cége, a Foster + Partners szabja át a 21. századi kívánalmaknak megfelelőre.
Az újrafelfedezett Gabriël Metsu
Ma már talán különösen hangzik, de 1749-ben Gabriël Metsu egyik festménye 850 guldenért kelt el azon az árverésen, ahol Vermeer van Delft A hit allegóriájáért mindössze 70 guldent fizettek. Néhány évvel később Vermeer Tejet öntő lányáért ugyan adtak 560 guldent, de Metsu Rajzoló nőt ábrázoló képe ennek majdnem a duplájáért talált gazdára. A két festő népszerűsége közötti különbségről több 17. századi történet is tanúskodik: a leleményes kereskedők Vermeer képeit Metsu műveiként értékesítették! Napjainkra mindez gyökeresen megváltozott.
Firenze a mellényzsebben
Valahogy mindig zavart, hogy mit foglalkozom annyit a mediciekkel. Nem mondom, hogy betegesen sokat, de azért elolvastam Hibbert könyvét, tudom, hogyan nézett ki Cosimo, a haza atyja, és még véletlenül sem tévesztettem össze I. Cosimóval, Köszvényes péter mellett sem mennék el közönyös arccal az utcán, és mély elégedettség tölt el arra a gondolatra, hogy a gaz pazzik rosszul végezték. Akit nem mészároltak le helyben, azt kilógatták a palazzo Vecchio ablakán, kötéllel a nyakán. Úgy kell nekik, szegény Giuliano miattuk került idő előtt a medici-kápolnába, a madonna alá.
Nóra jelenti: Franciadrazsé, szopós matyó baba
Ha az embernek úgy alakult az élete, hogy külföldi ismerősei kizárólag idősebb japánok, akkor neki egyszerű.
Aranylakodalmak
„Az ÉS hecclapnak indult, az 56-os forradalom oroszok általi leverése után, a korai Kádár-féle kemény diktatúra művileg ácsolt felépítményeként. Amint a hetilap régi tipográfiájával, az írások színvonalával sem volt baj. Csak éppen a tartalmukkal” – emlékezett vissza az Élet és Irodalom egyik neves publicistája, Frank János a cseppet sem daliás indulásra.
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
A művészeti lapoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Az 1902-ben indított, Lyka Károly szerkesztette Művészet, a Majovszky Pál nevével fémjelzett Magyar Művészet, az Elek Artúr jegyezte, 1921-től mindössze két évfolyamot megért Műbarát, a Gyújtó és még folytathatnánk a sort, komoly szellemi erőt összpontosító, meghatározó és tekintélyes lapok voltak.
Kiállításajánló: Un Chandelier Maria Theresa
A hazai feminista művészet elkötelezett propagátora és nemzetközi hírű művelője, Drozdik Orshi (Orsolya) a Kiscelli Múzeum romtemplomában állít ki.
Mágnások lakberendezője
Ha a lapraszerelt, szemtelenül olcsó székeket gyártó Gebrüder Thonet volt a Monarchia IKEA-ja, akkor a paloták stílbútorait újrafaragó F. O. Schmidt a mai piacot dizájnbútor remake-ekkel elárasztó Vitra megfelelője. A rövidítés Friedrich Otto Schmidt cégét fedi, amit a már befutott kárpitos-dekoratőr Friedrich a 18 éves, de hamar elhalálozó Otto fiával alapított 1872-ben Bécsben. Ebből a jól prosperáló – ma lakberendezőnek mondanánk – vállalkozásból csinált az unoka, Max közép-európai cégbirodalmat. Max a magyar olvasók számára Schmidt Miksaként ismert, az ő birtokában volt a 20. század elején az egykori kiscelli kolostor, ott rendezte be raktárát és műgyűjteményét, de mellesleg a Margit híd pesti hídfőjénél egész gyárkomplexuma volt, hat üzlettel a Lipót körúton és műkőbemutató díszkerttel a Pozsonyi úton.