![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
Lakner László
A 78. születésnapját ünneplő Lakner Lászlóval Gréczi Emőke készített interjút a Trapéz Galériában bemutatott munkái kapcsán. A tíz évvel ezelőtti, Ludwig Múzeumbeli kiállításakor pedig Topor Tünde kérdezte őt. Utóbbi beszélgetés az Artmagazin 6. számában jelent meg 2004-ben.
Az Antal-Lusztig-gyűjtemény
Az Antal-Lusztig-gyűjtemény egyike a legjelentősebb magyarországi magángyűjteményeknek. Alapjait dr. Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel teremtette meg, akinek egyedülálló ókori gyűjteménye ma is az anyag szerves részét képezi. Nem sok olyan gyűjtemény van Magyarországon, ahol a tárgyak elrendezése, az enteriőrök hangulata hitelesen tükrözi vissza a válogatás szellemiségét, a gyűjtő személyiségét. Ez a gyűjtemény a 20. századi magyar történelem és művészettörténet tragikus olvasata, sokkal inkább a művészi érzékenységre, mélységekre fókuszál, mintsem a látványra, vagy akár a látványosságra. Beszélgetés helyett Antal Péter azt szerette volna, hogy csak a képek és a művészek neve illusztrálja a gyűjteményt. S bár a kérésnek részben helyt adtunk azért közreadjuk az interjú első részét is, melynek folytatása szobrokról, kisplasztikákról szóló később megjelenő cikkünkben lesz olvasható.
A modell
A ruhátlan emberi test ábrázolása, mint az egyik legrégebbi és legmegigézőbb motívuma a képzőművészetnek, számtalan értelmezési lehetőséget kínál mind a művészek, mind a befogadók számára. A nagy európai városok múzeumai (Bologna, Köln, London, München) az elmúlt években több nagy kiállítást is szenteltek az aktművészet más-más szempontokat előtérbe helyező bemutatására, amelyek nagy közönségsikert arattak. A Magyar Nemzeti Galéria egy különösen érdekes aspektusát mutatja be ennek a témának, amikor a női aktot helyezi kiállítása középpontjába, hiszen hosszú ideig elsősorban a férfi test volt a művészi aktok tárgya.
TEFAF - MAASTRICHT 2004
Márciusban 17. alkalommal került megrendezésre Maastrichtban a világ legjelentősebb műkereskedelemi vására, a The European Fine Art Foundation szervezésében.
Rozsda Endre fotográfiái
Nem mindenkinek, de Rozsda Endrének van legendája. Az első magyar szürrealista. A magyar művészettörténet nagy ismeretlenje. Breton barátja, Picassóné legjobb magyar tanítója. Rozsda, aki még látta Bartók kezét, és ez megváltoztatta az életét. Európai Iskola, Max Ernst, Párizs, párizsi emberünk..." 1
Személyes káosz, univerzális fogódzók
Kedves Olvasó! Nehéz feladat előtt állunk: olyan művész alkotásait kell megközelítsük, akinek munkássága mindannyiunk, szakemberek és kívülállók számára egyaránt „kemény dió". Komoróczky Tamás művei végeredményüket tekintve olyan montázsokra emlékeztetnek, amelyek részleteit, bár ábrázoló jellegűek, nehezen tudjuk beazonosítani, talált és alkotott darabokból összeálló építmények, s megfejtésük talán több időt és energiát igényel, mint egy „átlagos" műalkotásé.
Szappanopera
A kilencvenes évek elején Magyarországon a hétvége érzetéhez szervesen tartozott annak kiindulópontja, a Dallas. Péntek este a fél ország dühöngött Jockey-n, aki kora hajnaltól késő estig csakis szemétségeken törte a fejét, az Olajvállalkozók Klubjában töltött ebédeken alázta halálba konkurrenseit, folyton csalta az emiatt enyhe alkoholizmusba menekülő, amúgy formás feleségét. Csak az adott nyugtot, hogy Elly felnevelt egy rendes fiút is, akinek példásan jó szíve, üzleti etikája és rendezett házassága volt. Mindenki tudott a részletekről, hogy Lucy melyik kretén, hónaljba nyomott táskával csattogott le a vacsorára, hogy Bobby új kocsit vett, meg hogy Pamela szép gyümölcsöstálat rendezett az elmaradhatatlan szabadtéri reggelire. Volt, aki evidens módon beszélte át e fordulatokat, volt, aki mindig épp pont átszaladt a szobán és elkapta az aktuális epizódot.
Önarcképek, művészportrék
A kialakult nyugati műkereskedelmi rendszerben élesen elválik egymástól a galériás és az aukciós tevékenység még ma is, amikor már érezni a közelítés szándékát a nagy árverőházak üzletpolitikájában: életmű-kiállítások rendezésével, reprezentatív galéria fenntartásával, szoros és közvetlen ügyfélkapcsolat kialakításával a klasszikus galériák tevékenységének számos kellékét felvonultatják.
A műtárgy az első
Tágas, elegánsan berendezett iroda, bútorok XVI. Lajos és Mária Terézia korából, és köztük egy igazi politikus, egy mindenre felkészült szakember. Bereczky Lóránd újabb öt évre a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
A köz szolgálata a fontos
Beszélgetés Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum decemberben hivatalba lépő új főigazgatójával
A Pán-Mezei-gyűjtemény II.
Az Artmagazin 2004. júliusi számában (II. évf.,3.sz., 62-67.) Pán Imre (1904-1972) és fia, Mezei Gábor grafikai gyűjteményének magyar anyagát mutattam be. Ez legnagyobb számban az Európai Iskola tagjainak alkotásait tartalmazza, de a századelőtől egészen a kortárs művészetig áttekintést nyújt a hazai rajz- és grafikusművészeiről. A gyűjtemény további része külföldi grafikai alkotásokat tartalmaz, elsősorban az 1940-1970 közötti időszak nevesebb és kevésbé ismert Franciaországban élő mestereitől - néhány közülük ma is alkot. Stílusjegyek tekintetében leginkább absztrakt expresszionista, szürrealista, konstruktivista és informel irányzatokat képviselő műveket találunk a gyűjteményben, hasonlóan a magyar grafikákhoz. Mindez híven tükrözi Pán Imre gyűjtői koncepcióját, azt az irányultságot, amelyet programjában az Európai Iskola is hirdetett.
Reprodukció - a szerzői jog szempontjából
KÖRKÉRDÉS: Milyen műtárgybírálati rendszert tart Ön kívánatosnak?
Válaszolnak: Virág Judit (művészettörténész, Virág Judit Galéria), Kishonthy Zsolt (művészettörténész, Mission Art Galéria), Kieselbach Tamás (művészettörténész, Kieselbach Galéria), Bellák Gábor (művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria), Néray Katalin (művészettörténész, Ludwig Múzeum), Lengyel László (művészettörténész, Szépművészeti Múzeum).
Műgyűjtés és múzeum
Ifjú Kernstok Károly
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)