Az ellopott, kallódó, eltűnt műtárgyak történetei mindig rejtenek magukban valami nem várt izgalmat. Egy-egy rablást követően krimijellegű helyzet kerekedik az amúgy látszólag nyugodtabb mindennapokat megélő múzeumi közegben. Minden friss, eltűnésről szóló hír után automatikusan elképzeljük, hogyan történhetett a rablás, milyen karakter lehet az ismeretlen, de befolyásos megbízó, és milyen sors vár az intézményi falak közül kikerülő műalkotásra.

A Guardian a napokban összeállított egy listát a legnagyobb műtárgylopásokról – előtte azonban lássuk a magyar vonatkozásokat.

Az Artmagazin hasábjain több sorozatban is foglalkoztunk eltűnt, lappangó, elveszettnek hitt vagy éppen váratlanul felbukkanó műtárgyakkal. Ezek esetében sokszor nem lopásról, hanem mulasztások sorozatáról, megszakadt családfákról, gondatlan hagyatékkezelésről vagy a mai napig ismeretlen történésekről van szó. Csakhogy a legfrissebb izgalmas történetet említsük, az egyik 2020-as Artmagazin borítóján éppen egy nemrégiben, kalandos körülmények között előkerült Csáky-szobor volt. Sőt a most készülő Artmagazinban is olvasható lesz egy váratlan helyen, méghozzá az E-bayen felbukkant szobor története. (Az Artmagazin 126. lapszáma február elejétől kapható az újságárusoknál – a megjelenés pontos dátumát az Artmagazin Facebook-oldalán tesszük közzé.)

Mindezek mellett éppen a napokban fedeztük fel, hogy az Instagramon az Artmagazin hasábjain megjelent sikersztori – a Stuart Little kisegér egyik jelenetében előbukkant, hosszú ideje eltűntnek hitt Berény Róbert-festmény történetével gyűjti a kedveléseket a filmes közösség és a forgatások napi nehézségeit kifigurázó oldal.

De jöjjön a nemzetközi lista:

• Az első művészeti rablás, amelynek van nyoma, 1473-ban volt, amikor a lengyel kalózok egy firenzei út során eltulajdonították Hans Memling Utolsó ítélet című triptichonját. Zsákmányukat a gdanski Nagyboldogasszony-bazilikába vitték, és annak ellenére, hogy az olasz állam azóta is több erőfeszítést tett a mű visszaszerzésére, az a város múzeumában maradt.

• 2000-ben egy betörőcsapat Stockholm több pontján is autót robbantott annak érdekében, hogy eltereljék a rendőrök figyelmét a National Museum of Fine Arts fegyveres kirablásáról. A múzeumból motorcsónakkal menekültek egy Rembrandt-önarcképpel és két Renoir-festmény társaságában – 2005-ig bezárólag azonban minden mű visszakerült az intézménybe. 

• Ha a merész műtárgylopásokról beszélünk, akkor a Mona Lisa Louvre-ból történő eltulajdonítása 1911-ben mindenképp valahol a lista elején kell szerepeljen. A művet ellopták miután a múzeum egyik olasz alkalmazottja, Vincenzo Peruggia úgy vélte, hogy a munkát vissza kell szereznie hazájának. Így a festményt egyszerűen a kabátja alá csúsztatva kisétált az múzeum kapuján. Ezt követően két évig saját lakásában tartotta Da Vinci leghíresebb munkáját – de amint megpróbálta azt továbbadni egy olasz múzeum számára, rögtön elkapták. Cselekedete után csak néhány hónapra került börtönbe – mindeközben az olasz közvélemény hősként ünnepelte hazafias indíttatású tettét. Rövidre fogva a történteket: a Mona Lisa 1913-ban visszatért a Louvre falai közé.

• 1997-ben Klimt Egy hölgy arcképe című műve eltűnt a piacenzai Ricci Oddi modern művészeti galériából. A lopás előtt értetlenül álltak a művészetkedvelők és a rendőrök is, mígnem idén a kertészek megtalálták a festményt. Nem máshol, mint a galéria területén, a kertben egy fémajtóval fedett üregbe és nejlonzacskóba rejtve. A felfedezést követően két férfi magára vállalta a felelősséget a festmény eltűnéséért – és nagy kegyesen úgy fogalmaztak: most ajándékként visszaadták azt a városnak. 

• 2010-ben a francia tolvaj, aki Spiderman, azaz Pókember álnéven tevékenykedett, öt képet tulajdonított el a párizsi Musée d’Art Moderne épületéből – köztük Modigliani Nő legyezővel, Picasso Galamb borsóval, Matisse Pastorale, Braque Olajfa l'Estaque mellett és Léger Csendélet gyertyával című festményét. Komikus, hogy a rabló egy adott festményért tört be az intézménybe, mivel azonban a riasztóberendezés nem működött a betörés idején, volt ideje körülnézni és néhány extra műtárgyat hozzácsapni az amúgy vágyott Léger-képhez. Az ellopott munkákat a csapat egyik bűntársa pánikban megsemmisítette – a tolvaj, a falmászó Vjeran Tomic pedig 8 év börtönbüntetést kapott.

• Úgy tartják, hogy az Orsós Madonna című képet Leonardo da Vinci festette – így talán nem volt a legészszerűbb és legbiztonságosabb ötlet a skóciai Drumlanrig kastély falára akasztani. A festményt 2003-ban két turistának álcázott tolvaj el is tulajdonította. Négy évvel később egy rendőrségi rajtaütés során a mű Glasgowban került elő, most Edinburgh-ban, a National Gallery of Scotlandben található. A történteket mi is megírtuk, a cikk itt olvasható.

• 1961-ben Kempton Bunton buszsofőr leemelte Goya Wellington hercege című művét a londoni National Gallery faláról – az épületbe úgy jutott be, hogy bemászott egy WC-ablakon. A mű hetekkel korábban több újságcikkben szerepelt, miután egy amerikai gyűjtő 392 000 dollárért tervezte megvásárolni. A közvélemény komolyan felháborodott a lopáson, hiszen a kormány hetek óta eszeveszetten gyűjtött annak érdekében, hogy megakadályozzák a munka külföldre kerülését. Bumpton pedig váltságdíjat követelt – majd négy évvel később önként szolgáltatta vissza a festményt.

• Edvard Munch Sikolyának igencsak terhelt története van. A festmény két verzióját is ellopták az elmúlt húsz év során. Az egyik képet 1994-ben tulajdonították el – négy férfi tört be a National Gallery of Norway épületébe, hogy egy cetlit hagyjanak ott a mű helyett, ezzel a szöveggel: „Hálásak vagyunk a gyenge biztonsági rendszerért”. A mű 1996-ban került elő, amikor a norvég rendőrség a brit rendőrség és a Getty Museum segítségével egy rajtaütés során rátalált. A Sikoly másik verzióját 2004-ben lopták el az oslói Munch Museumból – a bűntényről fotó is készült. A tolvajok akkor rohantak be az épületbe, amikor az aznap éppen megnyitotta kapuit a látogatók számára – megfenyegetve mindenkit, aki útjukba esett.

• Paul Cézanne Fiú vörös mellényben (1894–95) című képét Edgar Degas Lepic gróf és lányai (1871) című festménye mellett 2008-ban lopták el a zürichi Buehrle-gyűjteményből. Hogyan? Zárás előtt a gyűjtemény épületébe három símaszkos tolvaj sétált be – miközben az egyik pisztollyal földre kényszerítette az ott dolgozókat és a látogatókat, addig bűntársai több képet is leakasztottak a falakról. A történteket korábban mi is megírtuk, a cikk ide kattintva olvasható.

• Caravaggio Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel című remekműve, amelyet több mint 50 éve tulajdonítottak el egy palermói templomtól, az FBI egyik legkeresettebb lopott műve. Nemrégiben egy pap azt állította, hogy a festmény egykor Gaetano Badalamenti maffiafőnök otthonában volt, aki úgy akarta meggyőzni a katolikus egyházat, vásárolja vissza tőle a képet, hogy egy darabot levágott a vászonból. A festménylopás teljes, szomorú végű történetét mi is megírtuk, itt olvasható.

• 2000 januárjának első óráiban ellopták Cézanne Kilátás Auvers-sur-Oise falucskára című képét Oxfordból, amelynek értékét akkor 3 millió fontra becsülték. A tolvajok a szilveszteri tűzijátékot kihasználva törtek be az Ashmolean Museumba. A munka a mai napig hiányzik, és a rendőrség azt gyanítja, hogy a lopás egy gyűjtő megrendelésére történhetett.

Forrás: theguardian.com