Megjelent a megújult, legfrissebb Artmagazin!
Állandó késztetésünk, hogy hogyan tudnánk még olvasó- és persze szerkesztőbarátabbá tenni az Artmagazint. Az elmúlt hónapokban nekiültünk, átgondoltuk saját és olvasóink hozzánk eljutott tapasztalatait, hogy a legfrissebb magazin már az ezekből építkező változtatásokkal kerülhessen a polcokra. Habár szeretett logotípiánkat és az újságra jellemző három hasábos tördelést megtartottuk, a legfrissebb magazin az újság eddigi vizuális megjelenésének finomhangolt verziója – új betűtípusokkal, több nagyobb képpel és még sorolhatnánk. Persze most is készítettünk egy összefoglalót arról, hogy miről írunk a megjelenésében sok-sok apró változtatáson átesett Artmagazinban:
- Kovács Ágnes cikkében egy újabb nagy családi gyűjtemény történetét ismerhetjük meg – egy olyan magyar vonatkozású gyűjteményét, amely habár fontos munkáknak adott otthont, a második világháború végén elégett, így Gustav Klimt és Egon Schiele a Léderer családhoz fűződő kapcsolatáról nem maradt fenn tárgyi bizonyíték. Kivéve például azt a Schiele festményt, amelyen a régi győri Kecskelábú híd szerepel...
- Habár már bezárt a Magyar Nemzeti Galéria preraffaelitákkal foglalkozó kiállítása, a téma felé forduló érdeklődés alig csappant. Keserű Luca cikke a preraffaeliták oldalán, és közben a képeiken is megjelenő női szereplők életútjáról, művészetéről, kapcsolódásaikról és kapcsolataikról mesél.
- Branczik Márta a most egészen becsomagolt és részleteiben kevésbé látható Déli pályaudvarról, annak utascsarnokát írja le – ennek nyomán a Délire nem mint a város egyik csúnyán elhanyagolt foltjára, hanem mint a 20. század második felének egyik legszebb és legelegánsabb magyar épületére gondolunk majd.
- Barakonyi Szabolccsal Szilágyi Róza Tekla készített interjút a frissen megjelent Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból Barakonyi Szabolcs válogatásában című, 690 oldalas és 333 Fortepan fotót bemutató könyv apropóján. Az interjúból kiderül, hogy Barakonyi kortárs fotográfusként miért döntött a Fortepan fotók kisajátítása mellett, illetve milyen szempontok mentén nézte végig az online archívum több mint százötvenezer képét.
- Mucsi Emese Bak Imre egyik legújabb, Helyzet című festményciklusáról született szövege szokatlan szempontok mentén foglalkozik az életmű friss darabjaival. Milyen kapcsolódások lehetségesek a Bak Imre művek, a ma oly sokszor látott szmájlik között? Illetve milyen hagyományai vannak a népművészet korszerű újraértelmezése és a jelhasználat ősi formájának aktualizálására irányuló kísérleteknek?
- Lépold Zsanett cikkében három, a konstruktív-geometrikus irányzat jellegzetes jegyeivel dolgozó alkotó, Horváth Lóczi Judit, Robitz Anikó és Sebestyén Sára munkásságáról írt.
- Nemrég nyílt meg Budapest legújabb magánmúzeuma, a Q Contemporary, úgyhogy gyorsan le is ültünk az intézmény két képviselőjével, Csillag Eszterrel és Zsikla Mónikával, hogy az Andrássy úti múzeum terveiről, koncepciójáról és első kiállításáról beszéljenek nekünk.
- Németh István cikkében a különleges hollandiai életúttal rendelkező, magyar származású hegedűművész, Herman Mili történetét meséli el. Az 1991-ben elhunyt Mili a hollandiai Velp mellett található Biljoen-kastélyban élt miközben Jan Toorop is készített róla portrét. A sztorihoz kapcsolódik a magyar Góth művészcsalád története is, közülük Góth Móric több képe is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének része – így röviden róluk is beszámolunk.
- Szokatlan módon foglalkozunk a Szinyei-örökséggel – most nem az életmű egy új olvasatát mutatjuk be, hanem azt, hogy milyen gyakori hamisítvány típusok jöttek létre az életművet jelentő, a gyűjtők kielégítésére nem elég kétszázötven festményen felül. A Szinyei-hamisítók kedvenc módszereit, képtípusait és eljárásait elemző nagy cikkünket Szinyei Merse Anna jegyzi, családi vonatkozásokról is mesélve.