Amikor a mű-valóság körbevesz
A CODE Digitális Élményközpont (Center of Digital Experiences) az Európa Kulturális Fővárosa program utolsó, egyben egyik legösszetettebb projektje, amely többféle, elsősorban a helyszínre vonatkozó terv és elképzelés után Veszprém korábbi művelődési házában találta meg a helyét. A 2025 elején nyíló intézmény pozíciójáról, technológiai hátteréről, a programról és a tartalomfejlesztésekről Tóth Adorján igazgató beszél.
Minden lámpatervező „különutas”
A közelmúltban megjelent Eastern Lights című kiadvány a 20. század második felében született, ma már ikonikus lámpacsaládokat és azok magyar, valamint csehszlovák tervezőit mutatja be – Borsfay Tamást, Borz Kováts Sándort, Helena Frantovát, Házi Tibort, Heller Sándort, Josef Hůrkát, Stanislav Indrát, Nádai Tibort, Ján Šuchaňt és az Opteam csoportot – fényt derítve a feledés homályába veszett tervezőkre és tendenciákra.
„Pókember és Szaturnusz dialógusba kezdhetnek” – interjú Balogh Kristóf József képzőművésszel
Balogh Kristóf József 2022-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. Többnyire fotóalapú, talált vagy kisajátított felvételekből dolgozó festményeket készít, a kollektív emlékezet problémakörét és a kulturális szférák egymásra hatását tematizálva. Különös figyelmet fordít arra, hogy munkái ne szimbolikus vagy narratív értelmezéseket aktiváljanak, hanem az ismerősség és az idegenség érzetei határozzák meg azok hangulatát, irányítsák kép és néző viszonyát.
Párbeszéd a festészettel
Az m21 Galéria Magyarországon elsőként rendezett kiállítást Jacques Villeglé (1926–2021), a pop-art és a street art neves előfutárának életművéből. A város falain című kiállítás Villeglé hetvennégy évet felölelő – 1947 és 2021 közötti – munkássága során készült műveiből kínál különleges válogatást.
Hamar látszott: ez nem csak egy hobbi
Pécs sétálós belvárosában, egy kerámiával burkolt, látványos portál mögött kedves, intim, csigalépcsős-kétszintes tér nyílik – ez az Ancora Contemporary Gallery. Miseta Ildikó alapította, Vörös Zsófi vezeti, kétéves működésük nagy ambíciót és lendületet mutat. Zsófi művészetmenedzsmentet tanult a MOME-n, Ildi pedig művészetpártoló apja révén szobrok és festmények között nőtt fel. Ezért is tűnt fel neki, amikor lakberendezőként igényes megrendelők szép lakásain dolgozott, hogy nincsenek képek a falakon.
„Igyekeztünk minél több mindent megmutatni az adott keretek között”
Beszélgetés Petrányi Zsolttal a kilencvenes évek új szemléletű munkáit bemutató, Nemzeti Galéria-beli TechnoCool kiállítás kapcsán
Gólya hozta Orczy
Azt beszélik az Orczyn... A Gólya Szövetkezet szomszédsági programjából kinőtt szociológiai kutatás és részvételi művészeti projekt összefoglaló kiállítása szeptember 24-ig látható a Dobozi21-ben.
Olivier Goethals és a jelenlét játéka
Olivier Goethals belga építész, képzőművész. 2010 óta a genti KU Leuven építészkarának oktatója, a 019 művészeti kollektíva térbeli beavatkozásainak tervezője és megvalósítója. Szcenografikus munkái a térbeli tapasztalat és a jelenlét kapcsolatának értelmezésén keresztül a műalkotás és a galériatér közötti határvonal feloldásának lehetőségeit kutatják. Tér, idő és tudatosság csomópontját a gondolatok közötti üres térben megszülető, elszemélytelenedett játék segítségével bontja ki, feltárva ezzel építés és alkotás egylényegűségét. Művei városszerte megtalálhatóak Gentben, felkeresésének apropója egy parkban tett séta során véletlenül felfedezett építményére való rácsodálkozás volt, ami egy június végén megvalósult beszélgetéshez vezetett.
Örömhajsza
Beszélgetés Urbantsok Tímea kurátor és műkritikus, a Pursuit of Pleasures című, a posztpornográfia fogalmát körüljáró párizsi kiállítás kurátor-koreográfusa és az egyik részt vevő művész, Ádám Anna között.
„Miért is ne lehetne egy háziasszony Final Girl?” – Interjú Januško Klaudia festőművésszel
Tavaly nagyjából ugyanekkor épp a Király utca 25. szám alatti önkormányzati ingatlan ablakában világított a PONR felirat. Üldögéltünk a vöröslő fénye alatt, néztük a kirakaton félszegen be-beleső érdeklődőket, és először beszélgettünk Klaudia munkáiról. Sok, ehhez hasonló párbeszéd után jutottunk el addig, hogy a Liget Galériában egy még kiforrottabb anyag részeként lóghasson a LED-sor.
„Az elit is csak egy lény, be kell cserkészni. Nem veszélyesebb, mint bármelyik másik sokkarú, sokszemű entitás a gőzölgő lápok tájékáról.”
Kazsimér Somával, K. Takács Mártonnal és Zsoldos Annával, a Bevezetés a kriptozoológiába című kiállítás alkotóival és kurátorával a magyar város-vidék dichotómiáról, a fikciós keretek realizmusáról és a sajnálatos módon nem elég komolyan vett projektekről beszélgettünk. Az április 19. és május 20. között a Q Contemporary-ben bemutatott tárlat a művészduó immár három éve tartó országjárását mutatta be, amely során Magyarország „kriptofaunáját”, azaz rémlényeit, paranormális jelenségeit kutatják. Működésük, főképp médiahackjeik révén, a kortárs művészeti közegen túl a mainstream médiában is érdeklődésre talált – interjúzott velük a Telex, szerepeltek országos reggeli rádióműsorban és álhíreik megjelentek szinte az összes vidéki online hírújságban.
Interjú Rafael Vostell-lel, a Wolf Vostell Estate igazgatójával
A nemrégiben a Ludwig Múzeumban megnyílt Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a Soá után című kiállítás kapcsán Rafael Vostell-lel, Wolf Vostell fiával és hagyatékának gondozójával beszélgettünk a tárlat megnyitóján.
Interview with Rafael Vostell, director of The Wolf Vostell Estate
We interviewed Rafael Vostell, Wolf Vostell's son and curator of his estate, at the opening of the exhibition "Boris Lurie & Wolf Vostell. Art after the Shoah" at Ludwig Museum, Budapest.
„A ˈmoʊʃən nekem az újratanulása, újrafelfedezése ennek a művészeti irányzatnak”
Interjú Jeneses Ádámmal, az FKSE ˈmoʊʃən (motion [mozgás]) című, mozgóképes alkotásokat bemutató és megvitató eseménysorozatának fő szervezőjével. A program eddig hét alkalmat élt meg, tizennégy alkotó, illetve alkotópáros munkáit mutatta be, és szeptemberben folytatódik.