2022 személyes legjei – Cserna Endre szerint

Cserna Endre

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Cserna Endre kedvencei.

Kraken67 – Vámpír, Escape Plan Recordings

Holt Lenszkij és Kissbaba rummárkáról elnevezett avant-trap duója eddig is olyan, azóta már méltán legendássá vált slágerekkel jelentkezett mint a szétszívott, kalandos Popcorn vagy a szerelmes, pereskedő Kafka, de idén megjelent Metropolisz című retrofuturista konceptalbumuk zárótrekkje, a Vámpír teljesen új szinten mutatta meg a szokatlan formációban rejlő potenciált. A külvárosi, okkult, videójátékba zuhant rap (“Démonok, '94, Doom-motor, Heretic”), az érzelmeket megmozgató szexi hook-ok  (“Álmatlan éjszakák, nem is a vámpír, de érzi a vér szagát”) és a belvárost felperzselő meglepetésvendég fúziója olyan betrippezett Frankenstein-szörnyet hozott létre, amit csak remélhetünk, hogy a következő években rendszeresen etetnek majd a fiúk. Ahogy a szám végén el is hangzik “Ez itt nem a tesi óra”, hanem tökéletes popzene.


Simon Senn –
Be Arielle F, Open House Festival, Limassol, Cirpus

Simon Senn genfi képző- és videóművész az interneten megvásárolta egy női test digitális 3D-másolatát, majd egy Európát és az internetet átszelő jogi és kultúrantropológiai felfedező útra indult, hogy felkeresse és találkozzon azzal a hölggyel, akinek testébe a virtuális valóságoknak köszönhetően maga is belebújhat már és irányíthatja is azt. Az elsőre bizarrnak tűnő nyomozás dokumentációját és annak az alkotóra és a modellre gyakorolt pszichológiai hatását mutatja be Simon Senn formabontó kortárstánc darabja, amely nem csak a web jogi hézagaira, a fluid nemi szerepek megélésére, de Beyoncé valóságosságára is rákérdez. 


Magic
, Whitechapel: Documents of Contemporary Art

Jamie Sutcliffe, az egyik legizgalmasabb független kiadó, a Strange Attractor Press társvezetője által szerkesztett szöveggyűjtemény a mágia témakörét vizsgálja a modern és kortárs képzőművészet kontextusában, ahogyan az a modernitás árnyoldalain, a rituális médiumok áramkörein és a “pszichikai önvédelem” technikáin át folyamatosan kifejti hatását. Ezen hatás nyomonkövetése a kötetben előrehaladva folyamatosan bonyolódik és maga a mágia fogalmi keretei is nemcsak tágulnak, hanem egyre furcsábbá és megfejthetetlenné válnak, de így is remek olvasmány annak érdekében, ha e divatos szemszögből igyekszünk jobban megérteni a mágia, a boszorkányság, a sámánizmus és modern utódaik és hagyományaik kulturális jelentőségét. 

Magic

Pentiment, Obsidian Entertainment, Xbox Games Studios

Josh Sawyer elismert videojáték-rendező szakmai kiégése után pitchelte az Umberto Eco-regényeket idéző, középkori kódexek esztétikáját alkalmazó krimijáték ötletét a Microsoftnak. A minimális büdzséből, rendkívül kis csapattal, de alapos történelmi és kultúrtörténeti kutatásra alapozott cím az év egyik avantgard sikere lett, bebizonyítva, hogy formabontó megoldások is sikeresek tudnak lenni egy olyan iparágban, amelyet a gigantikus, profitorientált projektek uralnak le. A történet során egy tizenhatodik századi kódexfestőt követve kell felderítenünk haláleseteket egy bajor városban, ahol a reformáció provokatív gondolatai éppen összecsapni látszanak a katolicizmussal és a pogány hagyományok emlékeivel. 


Michael Haneke:
A hetedik kontinens, The Criterion Collection

A nemzetközi filmművészeti kincsek megőrzésére és terjesztésére szakosodott amerikai cég, a Criterion Collection idén felújítva újra megjelentette az osztrák szerzői filmes rendező első három alkotását Trilogy címen. Michael Haneke első mozija, A hetedik kontinens eredetileg 1989-ben jelent meg, de felújított és kommentárokkal, kísérőanyagokkal ellátott kiadása volt számomra az év egyértelműen legfontosabb filmes élménye. A megrázó drámáiról ismert auteur első alkotásában már teljesen kiforrott stílussal mutatja be egy osztrák felső középosztálybeli család mindennapjait, majd rituális, barbár önfelszámolását a kietlen fogyasztás és a sekélyes kultúra háttere előtt a nyolcvanas évek végén. 


Screenshot 2021-12-23 at 11.46.19.jpg
2021 személyes legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. 2020-ban, amikor a kulturális színtér szokatlan tempóban átrendeződött, kultúrafogyasztásunk megváltozott, és csupa olyasmit gyűjtöttünk listába, ami nem az adott év termése volt, viszont nekünk 2020-ban nyílt lehetőségünk az újrafelfedezésére. Idén igyekeztünk friss (vagy idén újra megjelent) könyveket, műtárgyakat, filmeket, albumokat vagy éppen archívumokat választani – íme Szilágyi Róza Tekla kedvencei.

lamb_vertigomedia_01.jpg
2021 személyes legjei – Cserna Endre szerint

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. 2020-ban, amikor a kulturális színtér szokatlan tempóban átrendeződött, kultúrafogyasztásunk megváltozott, és csupa olyasmit gyűjtöttünk listába, ami nem az adott év termése volt, viszont nekünk 2020-ban nyílt lehetőségünk az újrafelfedezésére. Idén igyekeztünk friss könyveket, műtárgyakat, filmeket, albumokat vagy éppen archívumokat választani – íme Cserna Endre kedvencei.