2022 személyes legjei – Topor Tünde szerint

Topor Tünde

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Topor Tünde kedvencei.

Az első, ami eszembe jut, hogy mennyire jó volt az a videó, amit Fajgerné Dudás Andreával forgatott Simon Zsuzsanna és Bognár Benedek. Milyen jó, ahogy a művészetéről beszél, ahogy összeépíti mindazt, ami meghatározta őt, az életét, a személyes sorsát, és így a műveit is. (Egyébként ez – ahogy Fajgerné egyéb statementjei is – megalapozza a művészettörténészek munkáját, esetében onnan indulunk majd, ahová más művészeknél hosszú évek munkájával érkezik csak el a kutató.) 


Fajgerné mestere a Képzőművészeti Egyetemen Drozdik Orshi volt, hozzá kapcsolódik a tavalyi év másik nagy élménye. A Paris Photo 2022-n kiállított fotósorozata, ami előtte itthon is szerepelt, a Mai Manó Házban, de Párizsban még érdekesebb volt találkozni vele, nézni, ahogy kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, nagyon finom, úgy is mondhatnám költői megoldását adva a hetvenes évek nőművészeti ambícióinak. Például annak, hogy a maga természetes állapotában mutatkozzon meg fotón egy nő arca, figyelmen kívül hagyva a mainstream társadalmi konvenciókat. Festetlenül, lehunyt szemmel, fotókísérletek eredményeként megörökítve a művészt magát, „előhívó folyadékban ázottan”. (Azért meg kell jegyezni, hogy Drozdik nagyon szép nő, ami külön csavart jelent a történetben – de ez a kérdés bővebb kifejtést igényel majd.) Az arc mellett egy gépelt szöveg, Drozdik verse, az Én egy fénykép vagyok. A gépelt szöveget először úgy olvastam: Én nem bírom, hogy nézel a kiállításon, a könyvekben, a múzeumban és az újságban és rögtön át is éreztem az összes modell-helyzet fonákságát, sőt, a művész-művészettörténész szerepek között feszülő ellentétet és egymásrautaltságot is, amikor rájöttem, hogy a szöveg valójában így szól: Én nem bánom, hogy nézel a kiállításon, a könyvekben, a múzeumban és az újságban. De akkor már késő volt.

Drozdik Orshi: Én egy fénykép vagyok, 1976-77

Drozdik Orshi: Én egy fénykép vagyok, 1976-77


Szintén fotókiállításon láttam egy másik tavalyi kedvencemet, de ez egyáltalán nem fotó. Viszont ugyanazt tudja, mint a legjobb fotók, vagy archív filmek: bekerülünk általa egy másik időbe, esetleg rég nem létező emberek és dolgok terébe, szóval egy másik dimenzióba. Annyi haláleset rázott meg mostanában, hogy mindenért hálás vagyok, ami elmossa a határokat az élők és a holtak között. Mint például az Átjáróház című film, amit szintén szeretnék betenni ebbe a listába mint érdekes, figyelemreméltó és szerethető kísérletet, nagyon szuper helyszínválasztásokkal. (Bár nem kimondott ambíciója, de ez a meghatározatlan időben játszódó film tökéletesen érzékelteti miért nem kellene az 1945 és 1956 utáni modern magyar építészet emlékeit eltörölni a föld színéről.) 

Madarász István: Átjáróház, 2022

Madarász István: Átjáróház, 2022


De vissza magához a Capa Központban látott műhöz: Dezső Tamás préselt növényekkel sajátkezűleg kiegészített metronómjaihoz. Egy nekik épített asztalon állnak, és ha az alkotó egyenként felhúzza őket, néhány pillanatra összehangolódnak, és egyszerre ketyegnek. És ez hiába tavalyi kiállítás, egy darabig még látogatható. Akkor érdemes menni, amikor ott van Dezső Tamás is, mert ő tudja elindítani a metronómokat. (Amikről eszünkbe juthat egy másik metronómos mű, Ligeti Györgyé. Idén lenne százéves, úgyhogy most Ligeti-év van.)

Dezső Tamás metronómjaival

Dezső Tamás metronómjaival


Végül még zene, illetve zene és kép: amikor tavaly februárban Patricija Kopacsinszkaja fellépett Budapesten, nagyon furcsa volt a fellépő ruhája. Egész este azon gondolkoztam, mi lehet az, honnan olyan ismerős, míg végre leesett, hogy valamelyik nagyon híres, az Orosz Baletthez kötődő jelmez remake-je lehet. És az is volt, megtaláltam, az eredetit egy 1921-ben bemutatott Prokofjev darabhoz tervezte Mihail Larionov, Natalija Goncsarova férje. Íme.

A Mihail Larionov által tervezett jelmez 1921-ből

A Mihail Larionov által tervezett jelmez 1921-ből


Screenshot 2022-12-30 at 16.52.38.jpg
2022 személyes legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Szilágyi Róza Tekla kedvencei.

legekkoverendre22.jpg
2022 személyes legjei – Cserna Endre szerint

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Cserna Endre kedvencei.

B_15b.jpg
2022 személyes legjei – Kergyó Zsófia szerint

2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Kergyó Zsófia kedvencei.

Screenshot 2023-01-06 at 15.42.17.jpg
Állandó újratervezés

Angol nyelvű katalógusokat lapozgatva biztos mindenkit ütött már szíven egy ilyen képaláírás: Lazlo Mednyanszky Austro-Hungarian. Vagy: Slovakian.

Screenshot 2022-09-04 at 15.54.10.jpg
Fajgerné Dudás Andrea Háziasszony katalizátora projektjéhez készült videója az Artmagazin Online-on

Fajgerné Dudás Andrea a Godot Kortárs Művészeti Intézetben augusztus 14-én bezárt Háziasszony katalizátora című kiállításán látható volt egy a művésszel készült friss videó – amit annyira szerettünk, hogy most, a kiállítás véget értével nagy örömmel mutatjuk be az Artmagazin Online felületén.