TOP 5 MŰALKOTÁS – Szécsi Noémi szerint
A TOP 5-ben rendszerint olyan alkotókat és szakembereket szólaltatunk meg, akik nem kötődnek közvetlenül a rovat témaköréhez. Így a kedvenc műalkotásaikat bemutató riportalanyok is más területen, nem pedig a képzőművészetben tevékenyek: legyen szó írókról, költőkről, rendezőkről, színészekről vagy éppen díszlet- és divattervezőkről. A héten, a Margó Fesztivál ideje alatt olyan személyeket kérdezünk, akik kapcsolódnak a fesztiválprogramhoz. Ötödikként Szécsi Nóémi író kedvenceit ismerhetjük meg.
Szécsi Noémi József Attila- és EU-díjas író, 2002-ben publikálta első regényét, a Finnugor vámpírt. A regények és gyerekkönyvek mellett művelődéstörténeti művek szerzője: Hamisgulyás (Fehér Bélával), A budapesti úrinő magánélete (1860–1914), A modern budapesti úrinő (1914–1939) – Géra Eleonórával.
Rettenetesen nehéz öt kedvencet választani. Néha átfut az agyamon, hogy talán a könyveknél is jobban szeretem a festményeket, de aztán rádöbbenek, azért érzek így, mert a képzőművészetet tekintve naiv műélvező maradhattam, az irodalom kapcsán nem. Szakmai ártalom, hogy szeretem a narratív festményeket, de amiből a legnagyobb gyűjteményem van a számítógépemen, az az olvasó embereket ábrázoló képek. Mindegyikben ott rejlik a feszültség: vajon mit olvashat az a személy ilyen elmerülten?
Neo Rauch festészetével először a 2004-es bécsi kiállítása alkalmával találkoztam, amikor pont az 1919-ben disszidált magyar népbiztosok nyomában jártam ott, anyagot gyűjtve a regényemhez, a Kommunista Monte Cristóhoz. A még az NDK-ban született festő a szocialista realizmus hagyományait fordítja ki, nekem nagy izgalom a festményei részleteit böngészni.
Neo Rauch: Der Stammbaum (Családfa), 2017, olaj, vászon, Forrás: drawingcenter.com
William Dyce nem volt különösebben nagy festő, de egyszer valahogy sikerült megfestenie egy olyan tájat, ami többet sugall az ábrázolt objektumoknál. A sziklafal mellett elterülő tengerparton nők és gyerekek bolyonganak. Ez lett a 2011-ben megjelent Nyughatatlanok című regényem borítója.
William Dyce: Pegwell Bay, 1860, olaj, vászon, 635 cm x 889 cm, Forrás: Wikimedia Commons
Nem múzeumban, hanem online bolyongás során leltem rá erre a festményre, vagyis Francine van Hove női aktokat ábrázoló festményeire, és írás közben annyit nézegettem a Tükörkép címűt, hogy elválaszthatatlannak éreztem a jelenünkben játszódó Egyformák vagytok szövegétől. A Magvető borítótervezője, Pintér József nagyvonalúan jóváhagyta a választásomat, a festő pedig csak annyit kért az ügynöke útján, hogy a kiadó küldjön egy példányt. Szép könyvtárgy lett, az egyik kedvencem.
Francine van Hove: Tükörkép, Forrás: afadedromantic.wordpress.com
Az utolsó legyen egy 19. század fordulóján alkotó finn nőművész képe. Elin Danielson-Gambogi (1861–1919) jelképezi ebben a listában a nőtörténet iránti elkötelezettségemet: az ismeretterjesztő nőtörténeti könyveimben nagyon fontosnak érzem az elfelejtett női művészek (legyenek akár festők, írók vagy színészek) nevét előásni és leírni. A korabeli festményekre pedig olykor életmódtörténeti forrásként is nézek.
Elin Danielson-Gambogi: Reggeli után, 1890, olaj, vászon, 67 cm x 94 cm, Forrás: Wikimedia Commons
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján
2019. október 21., 16:00
Nagyszínpad
A beszélgetés résztvevői: Szécsi Noémi és Dr. Pop Andrea nőgyógyász
Moderátor: Veiszer Alinda
Felolvas: Szávai Viktória
A Park Kiadó programja.
A Margó Fesztivál ideje alatt az Artmagazinra újonnan előfizetőknek 10% kedvezményt biztosítunk. Mi több, a kiadók felajánlásának köszönhetően minden nap gazdára talál néhány, a fesztiválon bemutatott könyv. Ma Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve (Park Kiadó) és Bödőcs Tibor: Meg sem kínáltak (Helikon Kiadó) című új regényének példányaival ajándékozzuk meg az első 6 új előfizetőt.
Előfizetés: http://artmagazin.hu/megrendelolap