Fényes vagy ékes?
Kismartonig kell utaznia annak, aki bepillantást szeretne nyerni az Esterházy család hölgytagjainak ékszerdobozába. A ritkaságszámba menő barokk ékszergyűjteményt nemrégiben restaurálták a fraknói vár ősgalériájának családi portréi és a Budapesti Levéltár gyűjteményében található ékszerekről készített tusrajzok alapján.
A Munkácsy-dossziéba
Az Artmagazin 2012/3-as számában körkérdést tettünk fel különböző szakembereknek Munkácsy Mihály bitumenhasználatáról, az ezzel kapcsolatos kutatás állásáról és az érintett képek további sorsáról. (Munkácsy és a bitumen. Artmagazin 51, 2012/3, 38–42. o. Összeállította: Buzogány Anna) Akik válaszoltak: dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, dr. Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátor-osztályvezetője, a Magyar Restaurátorkamara Egyesület elnöke, Juhász István, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Restaurátor osztályának vezetője, festő-restaurátor, Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője és Ralph Gleis művészettörténész, a Wien Múzeum munkatársa.
Egy újabb előítélet nyomában
2011-ben jelent meg az Animus kiadónál amerikai-svéd szerzőpárostól – így kicsit a Skandináv krimik sorozat farvizén – az Üdvözlet a gyilkostól című könyv. Szerintem a krimimániások már rég megvették, így nem okoz nagy károkat ha fény derül a könyvbeli rejtélyre: egy fiatal, szuper megjelenésű, amerikai testvérpár miért követ el gyilkosságokat, miért öldös szintén jól kinéző, gazdag fiatal párokat Európa különböző városaiban, furcsa testhelyzetbe rendezve aztán a hullákat.
Gyerekjáték
A korszellem mindent áthat, nemcsak a felnőttek életét határozza meg a történelem, a gyerekszobák kialakítása, a polcokon sorakozó játékok – ha egyáltalán van gyerekszoba és polc – is lehetnek kutatás tárgyai. Lehet őket gyűjteni, és lehet belőlük világra szóló kiállítást is rendezni, legalábbis az Óperenciás-tengeren túl.
Salzburger Underground
Ha e számunk minden cikke tele volt eddig növénnyel, mint az édenkert, hát ebben a bodzán és a mentán kívül nem lesz egy se. Csak elszáradt virág, kóró, csupasz föld, még egy nyomorult aszfodélosz se. Üdv az alvilágban, ahol semmi sem organikus, semminek sincs teste – bár az egyik léleknek mintha lenne.
13. Velencei Nemzetközi Építészeti Kiállítás
„A válságnak van pozitív hozadéka is.” A gazdasági értékelésekben előkerülő, szomorkás megjegyzést önmagunk megnyugtatására szolgáló frázisnak gondoltam, amíg nem szembesültem a Velencei építészeti Biennále amerikai pavilonjával.
Egy amerikai Kispesten
Életemben nem találkoztam még olyan konyhakerttel, amelynek az övéihez hasonlóan impozáns fotódokumentációja lenne, ami ráadásul a világ legnagyobb kiállítótereiben turnézik a Tatetől a MoMA-n át a Velencei Építészeti Biennáléig. Ha meggondoljuk, a francia barokk kastélyok festőien komponált zöldségágyásai óta ritkán vetődött fel, hogy művészi szándék vezérelné egy vetemény létrehozóját, pedig nálunk, a Wekerlén is rejtőzik egy veteményműalkotás.
Mi történik?
Magával ragadó és inspiráló, emlékezettágító és mindent újragondoltató. Háttérbe szorul benne Kína, előtérbe kerül az ökológia, de mindenekelőtt a történet fogalma. Mindennek a története, a tudományé, a különleges jelentőséggel bíró tárgyaké, a környezeté, a helyé és magáé az eseményé is. Az idei Documenta.
Irány a kert!
Ha hétvégén felkerekedünk, hogy megnézzünk valami szép helyet, az majdnem mindig kastélytúrát jelent, amiből szerencsére – ha felújított, ha romos – bőven akad az országban.
Barokk kályha, vörös csillag
Somlai Tibor belsőépítész először a világháború előtti modern enteriőrök pompás darabjait gyűjtötte össze egy lenyűgöző képes albumban, szörnyüldözve azon, hogy miként végzik a kiváló Kozma-darabok és Bauhaus-remekek lakásfelújításkor a konténerekben. (A Tér és időről írt recenziónk itt olvasható: Artmagazin 2009/2. 90.) Majd a kötet sikerén felbuzdulva megírta a könyv retró párját, a ’45 utáni modern bútorokat és tereket bemutató Távol és közel című albumot.
Pazar torzó
Hogyan lehet rekonstruálni valamit, ami mára szinte a földdel lett egyenlővé, vagy éppenséggel eltüzelték? Vigasztalódjon velünk a történelmi veszteségek fölötti bánatában: a földből kiásott cserepek vagy az archívumok fotói alapján legalább valami megjelenhet a szemünk előtt mindabból a gazdagságból, ami elveszett. Két könyv, két rekonstrukció. A magyar reneszánsz angol nyelvű tanulmányok betűi révén bontakozhat ki, a magyar úri élettel könnyebb dolgunk lesz: sok munkával összegyűjtött fotókat és rajzokat kell a megidézéshez nézegetni.
Textilparádé
2009 a futurizmus éve volt, így akkor Regős Anna textilművész tíz olyan mintát tervezett Futurismo sorozatába, amely ezt a stílust idézte meg. Játékosan geometrikus, kicsit kaleidoszkopikus hatású anyagaiból terítők, párnák, szalvéták készültek, a fekete-fehér kollekciót erős almazöld szín egészítette ki.
Doppelgänger
Miért is csináltat valaki másolatot egy műremekről? Pusztán a birtoklás vágya hajtja? Az elérhetetlen (és/vagy megfizethetetlen) műkincs utáni vágy teremt pótlékot magának?
Elena Vedres
„Elena Vedres módszere annak az aranykornak a szellemiségét tükrözi, amelyet a Freudhoz, Mahlerhez és Schönberghez hasonló zsenik fémjeleztek, valamint a bécsi muzikalitással finomított expresszionizmus. A folyamatos szellemi feszültség, a modern tánc és testmozgás minden új formája (különös tekintettel Martha Grahamre) iránti érdeklődés és firenzei tanulmányok hatására a képzőművészet iránti szenvedélye együttesen járultak hozzá egy teljesen eredeti és komplett mozgástechnika kifejlesztéséhez, melynek sajátossága, hogy a nőt egészében és egységben fejleszti, hogy megteremtse a harmóniát és egyensúlyt a fizikai, mentális és esztétikai szükségletek között.” Ez a szöveg olvasható a milánói Vedres Stúdió honlapján. De ki is Elena Vedres, milyen kapcsolatban áll Vedres Márkkal, és egy költői kérdés: vajon jó lehet-e ez a módszer, ha Elena ma 102 éves?
Vagánygyűjtemény
A horvát kortárs képzőművészet tulajdonképpeni színe-java és a kiállítótér progresszív, nemzetközi trendekkel kompatibilis értelmezése egy érdekes black cube-ban látható együtt Zágrábban a Baruna Filipovicán, valamivel több, mint másfél éve.