Topor Tünde és Winkler Nóra tárlatvezetése szombaton 17:00-tól a MODEM-ben
Topor Tünde és Winkler Nóra a MODEM meghívására szombaton délután páros tárlatvezetést tart Nagy Gabriella A végtelenbe és tovább című kiállításán.
Fények, pozíciók
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban megrendezett Light Positions című nemzetközi csoportos kiállítás olyan kortárs művészeti alkotásokat mutat be, amelyek egy lehetséges olvasatuk szerint magát a fényt tematizálják. A tárlat több szempontból is beágyazódik az intézmény-komplexum kiállításpolitikájába. Az Esterházy-palota terei az elmúlt években számos alkalommal helyt adtak a hazai absztrakt művészetet bemutató projektek számára, itt volt látható például Bullás József 2016-os Op-Remix című kiállítása, emellett a 2005-ben a városnak adományozott és jelenleg az újvárosi zsinagógában állandó tárlatként bemutatott Vasilescu-gyűjtemény is több, kiemelkedő absztrakt alkotást – köztük Bullás József-, Moholy-Nagy László-, Maurer Dóra-, Hencze Tamás-, Nádler István-munkákat – is magában foglal.
Személyes emlékezés Szabados Árpádra
Árpád általános iskola fölső tagozatában tanított bennünket, rögtön azt követően, hogy elvégezte a főiskolát: az egyik legelső fiatal tanárunk volt, s mint ilyen, természetesen még inkább rutintalan, de a pályakezdők minden idealizmusával, ambíciójával. Mi pedig imádtuk! Az első igazi jó tanárunk volt. És a legelső, aki az utolsó tanévünk utolsó napján azzal tisztelt meg bennünket, vagy inkább azzal kezdett bátorítani bennünket a felnőtté válás útján, hogy azt javasolta: tegeződjünk.
Száguldó Riporter – Múzeumok Éjszakája 2017
Az idei Múzeumok Éjszakája alkalmából újból nyakukba vették a várost Szágudó Riportereink .
A művész és modellje
Donka Peti portrékban, figurákban utazik. Rajzai finomak, érzékenyek, jól megragadják az ábrázolt személyek kisugárzását. Peti a modellre összpontosít, karakterét fürkészi, figyelmesen feltérképezi a személyiségjegyeket, és lerajzolja. Vonalai változatosak, rezdülékenyek. Többfajta grafikai nyelven is képes „mesélni”. Hihetetlenül termékeny, amolyan „két lábon járó vázlatfüzet”. Bárhol is van sokat rajzol, mert számára talán ez a legfontosabb kommunikációs csatorna. Azt hiszem szívesebben rajzol, mint beszél. Az itt látható munkája is portrésorozat, az egyetemen megforduló, random személyekről, akik modellt ültek neki.
Ezt nézd! – Megszokás szerint
A hetünk kultúra-fogyasztása a jól megszokott ritmusban folyhat. Kiállításmegnyitók és előadások kínálkoznak minden nap – a kérdés csupán az, hol tesszük tiszteletünket.
Mit nézel?
Nagy Benjámin legfrissebb munkáiból nyílt kiállítás a Laborban, aminek középpontjában a tekintet áll. Igazi csemege mindenkinek, kiváltképp a művészeknek és a kurátoroknak.
Ezt nézd! – Felfedezés
A héten több olyan helyszínre látogathatunk el, ahol eddig talán még nem jártunk. A diplomaprojektek, performanszok és kerekasztal beszélgetések beveszik a várost és arra csábítanak minket, hogy felfedezzünk, beszélgessünk és nyissunk eddig talán ismeretlen műfajok felé.
A (2) HÉT MŰTÁRGYA 3.1 – NÉMETH HAJNAL: WORK SONG – AS TIME GOES BY
Németh Hajnal egyórás pszeudo-musicaljében a férfi szerepére jelentkező nő számok kiejtésével fejezi ki az érzelmeit, az újságíró-jelölt médiavállalatok és hírcsatornák neveit sorolva énekel, az építész szerepére pályázó színész pedig Thoreau Walden-jéből idéz passzusokat.
Kiírták a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2017-es pályázatát
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, a jelentős kortárs művészeti elismerést 2011-ben alapította az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward, akik műgyűjtőkként és műtárgyszállítási szakemberekként kerültek kapcsolatba a hazai képzőművészettel.
Minden hang egy vékony kék vonal - Interjú Somló Dáviddal
Február 9. és 12. között Somló Dávid egy belvárosi lakásgalériában mutatta be legújabb hanginstallációját, a „rengeteg csatornás” Minden hang egy vékony, kék vonal című munkát. A galériába belépve egy szőnyegekkel borított padlójú, kényelmesebbnél kényelmesebb ülőalkalmatosságokkal berendezett polgári otthonban találtuk magunkat. Somló Dávid több csatornás hanginstallációja pedig a legmeglepőbb helyekről, a lakás több pontján elhelyezett hangszórókból szólalt meg - a mosdóból, a kabátok mögül vagy a szekrények belsejéből. A kompozíció sokszor a hallásküszöbnél alig hangosabban, misztikusan lengte körül a teret és őszinte figyelmet kívánt.
„Lappangó vagy elveszett”
Róma. Most épp mint lappangó magyar művek lelőhelye. Avagy mikor és miért kerültek római állami múzeumokba magyar festmények? Mit köszönhetünk a Ducénak, mit a leltárnak és mit az elszánt kutatónak?
Kösz, én is!
Furcsa cím ez egy fotóalbumnak, aminek a borítója ráadásul olyan, mintha a magyar zászló színeit horvátosították volna. A tervező, Gerhes Gábor az egész kicsiknek való képeskönyv-formátumot választotta, és ez rögtön megelőlegezi a későbbieket: hogy itt szöveg nem nagyon lesz, csak a képek. Pontosabban van azért szöveg, mégpedig egy, a fotós pozícióját nagyon jól kijelölő bevezetés a régi munkatárstól és baráttól, Szily Lászlótól, aki inspirálója is a fotósorozatnak, noha az internetes portálok felemelkedése, leáldozása, újabbak indulása következtében már nem dolgoztak együtt, és csak egyetlen olyan fotó került végül a válogatásba, ami közös riportút emléke. (És itt rögtön kivételezett helyzetbe hozom az Artmagazin olvasóit, hiszen rajtuk kívül kevesen fogják tudni, hogy ez az a fotó, ami a könyv 58. oldalán található, és épp egy sajtótájékoztatón készült, ami a földikutyákról szólt, és egy általuk látogatott mezőn tartották.) A képekhez ugyanis nincs magyarázat, szinte bármelyikkel kapcsolatban feltehető a szakma kedvenc kérdése, a régi művészettörténet tanszék sötétjében tartott diavetítéses emlékmeghatározás-órákat idéző: mi ez, hol van?
Fischer Judit kiállítása a Liget Galériában
Falánk színrajok és megharapdált formák. Fischer Judit január 5-én, csütörtökön nyíló kiállítása a Liget Galériában.