""
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
A művészeti lapoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Az 1902-ben indított, Lyka Károly szerkesztette Művészet, a Majovszky Pál nevével fémjelzett Magyar Művészet, az Elek Artúr jegyezte, 1921-től mindössze két évfolyamot megért Műbarát, a Gyújtó és még folytathatnánk a sort, komoly szellemi erőt összpontosító, meghatározó és tekintélyes lapok voltak.
VISSZASEEDELT MÁR A PATYOMKIN PÁNCÉLOS, MON AMI?
A Pécsi Tudományegyetem oktatójaként és filmes szerzőként is ismert Lichter Péter újabb kísérleti játékfilmmel jelentkezett a nyár elején. A titokzatos stylesi eset című Agatha Christie-adaptáció következetesen folytatja a művész egyre öntörvényűbbé váló alkotásainak sorát.
Kiállításajánló: Un Chandelier Maria Theresa
A hazai feminista művészet elkötelezett propagátora és nemzetközi hírű művelője, Drozdik Orshi (Orsolya) a Kiscelli Múzeum romtemplomában állít ki.
HAVI ARCHÍV – Augusztus
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa augusztusi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:
„AZT SZERETNÉM, HOGY A TÁRGYAIM ÚGY HASSANAK, MINTHA TÚLÉLTÉK VOLNA AZ ÉVEZREDEKET.” – TRANKER KATA VIDEÓINTERJÚ, ÍRÁSOS FORMÁBAN
Az Artmagazin Online megújult arculatú videóinterjú-sorozatának negyedik részében Tranker Katával beszélgettünk. Alább az interjú hosszabb, írásos változatát közöljük.
Bolyongás a tudatalatti körül
Misztikus élményben lehetett része annak, aki a Bánkitó Fesztivál utolsó napján a tóparton heverészést megszakítva inkább a tábor felé vette az irányt, ahol egy meredek erdei ösvény előtt Szabó Veronika, a Szirének című előadás rendezője várta az érdeklődőket. Mielőtt bebocsátást nyertem volna a szirének világába, Szabó a gyógyító erejű fehér zsálya füstjével tisztította meg körülöttem a levegőt, bátorságot kívánt az útra, és felhívta a figyelmemet arra, hogy odabent már nem lehet beszélni. Lélegzet-visszafojtva indultam neki tehát az erdőnek, ahol hamarosan földöntúli hangra lettem figyelmes. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
Ezt nézd! – Gyűjteményi kiállítások Budapesten, Debrecenben és Veszprémben
E heti ajánlónkban ismét a gyűjtemények kerülnek fókuszba: a Q Contemporaryban a Spengler– Somlói páros kollekciójának egy metszete kerül a közönség elé, a debreceni MODEM kiállítása az Antal–Lusztig-gyűjtemény öt nagy mesterére koncentrál, míg a veszprémi Művészetek Házában az Első Magyar Látványtár harmincadik évfordulóját ünneplik, a járványhelyzet miatt két év csúszással.
Az anyaság nem one-size-fits-all
Nemrég jött velem szembe az amerikai komikus, Sarah Hartshorne egyik tweetje, ami tömören, ugyanakkor lényegre tapintóan vázolta fel a gyermekvállalás egyik legaktuálisabb ambivalenciáját: „A kora harmincas éveinkben terhesnek lenni New York Cityben szürreális élmény. Az összes barátom szerint gyerekfeleség vagyok, az orvosom szerint meg gyakorlatilag időskorú kismama.”
Elnyeli az erdő a titkos testeket
Titkos ösvény vezet a Bánkitó Fesztivál rendhagyó színházi helyszíne, a Patakpart felé. Az erdei tisztás vörös fényben izzik, mintha a kiépített útról letérve, a növényzeten átvágva földöntúli világba érkeznénk. Az éjszaka sötétje és a természet közelsége sejtelmes atmoszférát teremt, és az erdőből lassan előbújnak a futurisztikus, tudományos-fantasztikus filmeket idéző univerzum lakói. Háromrészes cikksorozatunkban az idei Bánkitó Fesztivál színházi programjairól mesélünk.
Így látunk mi
A képzőművészet szűkös köreiben forgolódók sokszor érzik, hogy a kívülállók mennyire nem ismerik ezt a világot. Az Eszéki Erzsébet beszélgetéseiből szerkesztett kis kötet szerint viszont sok híres színész, rendező, előadóművész és tudós mozog otthonosan a festmények világában.
A cigány festészet negyven éve
Félezer oldalt meghaladó terjedelemben készült el a roma művészet negyven évét bemutató reprezentatív óriásalbum. Az 1987-ben alapított és azóta folyamatosan bővülő Fővárosi Cigány Ház – Romano Kher Közgyűjtemény két és fél ezer művet számláló műtárgyállományából válogatták ki a könyvben szereplő 74 művész több száz alkotását.
Köret
Kozák Csaba összegyűjtött hetvenhetet az elmúlt öt évben született írásaiból, és egy külön könyvben bocsátotta ezeket olvasói rendelkezésére. Akiknek nem kell, hogy összeszoruljon a gyomruk a tanulmánykötet szó hallatán, hiszen Kozák a hazai műkritikai színtér egyik legkönnyedebb, legjobb tollú szerzője.
Szörnyek könyve
Pikkelyek, karmok, mérges lehelet, úszóhártyás lábak, kigúvadó szemek és gyilkos agyarak. A brit művészettörténész, Christopher Dell végigvezeti az olvasót a szörnyek képzeletbeli állatkertjén. Nem ad precíz lajstromot, mint a régi bestiáriumok szerzői, csak könnyed stílusban érzékelteti a téma kimeríthetetlen bőségét.
Mágnások lakberendezője
Ha a lapraszerelt, szemtelenül olcsó székeket gyártó Gebrüder Thonet volt a Monarchia IKEA-ja, akkor a paloták stílbútorait újrafaragó F. O. Schmidt a mai piacot dizájnbútor remake-ekkel elárasztó Vitra megfelelője. A rövidítés Friedrich Otto Schmidt cégét fedi, amit a már befutott kárpitos-dekoratőr Friedrich a 18 éves, de hamar elhalálozó Otto fiával alapított 1872-ben Bécsben. Ebből a jól prosperáló – ma lakberendezőnek mondanánk – vállalkozásból csinált az unoka, Max közép-európai cégbirodalmat. Max a magyar olvasók számára Schmidt Miksaként ismert, az ő birtokában volt a 20. század elején az egykori kiscelli kolostor, ott rendezte be raktárát és műgyűjteményét, de mellesleg a Margit híd pesti hídfőjénél egész gyárkomplexuma volt, hat üzlettel a Lipót körúton és műkőbemutató díszkerttel a Pozsonyi úton.