![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)
""
Ezt nézd! – Karácsonyi hangulat és last minute műtárgyvásárlás
Itt a karácsony, a hét már főként az ünnepi előkészületek jegyében telik. A hipermarketek, plázák és vásárok tumultusa helyett róhatjuk a múzeumokat is, abban bízva, hogy elkerüljük a tömeget. De nemcsak ezért érdemes betérni egy-egy kiállításra, hanem azért is, mert némelyikben igazi karácsonyi hangulat fogad bennünket: például a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, ahol Lukáts Kató karácsony tematikájú csomagolásterveit is meg lehet nézni. Vagy ugyanezen intézményben egy csokoládétörténeti kiállítást is láthatunk, amely a 2. világháború idején követi nyomon az édesség változó szerepét. És ha már megvan a karácsonyi hangulat, de hiányzik még egynéhány ajándék, akkor irány a Q Contemporary, ahol a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület immár tradicionálisnak számító, kiállítással egybekötött vásárának műtárgyait lehet megtekinteni!
Megjelent a legújabb Artmagazin!
Íme egy összefoglaló, miről is írunk az idei utolsó, karácsonyi Artmagazin lapszámban.
Basszus, már bezárt? – Kuchta Klára: A csomó kioldása @ acb Attachment
Későknek, feledékenyeknek, workaholicoknak vagy bárkinek, akinek nem volt ideje megnézni.
Winkler Nóra és Topor Tünde beszélgetése A képek történetéről
December 17-én, pénteken 18 órakor kezdődik Winkler Nóra és Topor Tünde beszélgetése A képek története című kiadvány felnőtteknek és gyerekeknek szánt változatairól.
Kripto/művészeti nézőpontok
Az ArtReview néhány napja megjelent Top 100-as listáján, ahol évente rangsorolják a legbefolyásosabb művészeti szereplőket, idén egy nonhumán entitás, az ERC-721 foglalta el az első helyet. A nem felcserélhető token szabványt négy évvel ezelőtt hozták létre, és tavaly terjedt el igazán, amikor annak hatásai, hogy az online térbe kényszerültünk, a műtárgypiaci szereplők pozícióit is elérték. Mint minden szubkultúra, az NFT-művészet is a fennálló rendszerrel szemben kezdte meg működését, olyan értékrendi javaslatokkal, mint a művész intézményrendszerben elfoglalt szerepének átgondolása, a művészet hozzáférhetőbbé tétele és kortárs művészetfogalmaink módosítása. Villámgyors elterjedése és demokratizáló igénye miatt azonban mostanra a tömegkultúra és a művészet területén túlnyúló párbeszédek részévé vált, amelyet a kriptoművészet közösségi médiához hasonló sajátos működése is megerősít: az alkotók és műveik értékét nem a lassan formálódó kánon, hanem a rájuk irányuló figyelem és saját kapcsolati hálójuk határozza meg.
SPLITTERTOWN – Stach Szumski kiállítása az FKSE-ben
A graffiti műfaji gyökereiből építkező Stach Szumski Splittertown című kiállítása a lengyel alkotó szintén képzőművész felmenője, az 1974-ben elhunyt Zbigniew Ralicki festményei köré épült, amelyek Szumski elmondása szerint gyermekkorában is körülvették őt. Mintha a két alkotás rejtett vagy kevésbé rejtett hatásai, a Szmuski gondolkodásmódját és képzeletét mélyen meghatározó expresszív univerzumok kihasadtak volna a kiállítótérben: ilyen módon felszínre hozva azokat a kusza struktúrákat és kiismerhetetlen szerkezeteket, amelyek nem csak a kétdimenziós síkban, de a történelmi és a személyes, családi múltban voltak ezidáig eltemetve.
Kihirdették a Herczeg Klára-díj idei nyerteseit
Herczeg Klára (1906-1997) Munkácsy-díjas szobrászművész örökségének egy részét művészek támogatására szánta. A hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára bízta a támogatási forma kialakításának megtisztelő feladatát. Így jött létre a Herczeg Klára-díj, amely 1998 óta kerül kiosztásra a Stúdió Alapítvány (korábbi nevén Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítvány) és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület közös gondozásában. Mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését – az eseménynek minden évben egy senior és egy junior díjazottja van.
Ezt nézd! – Menzatér, (kellék)kerámiák, növénykapcsolatok és zsidó identitás
Keddtől péntekig ajánlunk egy-egy kiállítást, amelyek a legkülönfélébb témákat, kérdéseket járják körül: a Nyolcésfél épületének egykori menzáját ellepik a kortárs művészeti alkotások, a Horizont Galériában Szilágyi Mária kerámiai kerülnek reflektorfénybe, amelyeket a Szomszédok kultsorozat kellékeiként ismerhetett meg a nagyközönség, a Lehetőségek tere csapata az ember és a növényvilág kapcsolátat vizsgálja diákokkal együttműködve, míg a Trafó Galériában az Enyészpontok kiállítássorozat következő állomása debütál.
Erős mozgások a Richter-skálán túl. Rebecca Horn, Rosemarie Trockel, Katharina Grosse, Maria Eichhorn, Alicja Kwade, Isa Genzken + Anne Imhof, Hito Steyerl, Charlotte Posenenske
Gerhard Richter az egyik legfontosabb ma élő képzőművész – ismertsége, jelentősége, életművének súlya megkérdőjelezhetetlen.
Őszi nagytakarítás. A Szinyei-hamisítások tipológiája I.
Szinyei Merse Pál sajnálatosan kisszámú, nagyjából kétszázötven festményt felölelő œuvre-je sosem tudta kielégíteni a műveire áhítozó műgyűjtők igényeit. Leghíresebb képei múzeumba kerültek, így eleve kevés alkotása mozoghat a műpiacon.
Gyógyító vonalak
Az utóbbi években az absztrakció eddig háttérbe szoruló vagy teljesen ismeretlen női képviselőinek egyre szélesebb körét ismerhette meg a közönség, így az ő életművükkel is bővült az absztrakt művészeti kánon. Hilma af Klint és Agnes Pelton az elmúlt évtized (újra)felfedezettjei, őket most Emma Kunz követheti a sorban.
Hermann Ildi: Rozi állatokkal
Emlékszem, teljesen odavoltam, amikor először láttam Hermann Ildi Lányaink sorozatának darabjait. Annyiféle elképzelés él az emberben arról, milyen lehet az anyukaság; ismerőssé váló rutinja, magas pillanatai, amikor el sem mered hinni, hogy lehetsz ennyire boldog és szerencsés, mulatságos percei és a zombiszerű darálódás a szüntelenül ismétlődő körökben.
Miniszterelnök házikabátban
A kis méretű, ám jelentésekben páratlanul gazdag képen Batthyány Lajost látjuk sakktábla mellett, házikabátban. (1) A több tekintetben is rejtélyes akvarell, noha egy műkereskedő jóvoltából már 1939-ben bekerült a Székesfővárosi Múzeumba, csak nemrégiben keltette fel a Batthyány-kultusszal foglalkozó szakemberek figyelmét. A művész aláírása mellett szereplő 1849-es dátumból következően a kép a miniszterelnök életútjának utolsó hónapjaiban készült, valamikor január eleji letartóztatása és októberi kivégeztetése között. Ezekben a hónapokban Batthyány különböző városokban volt fogoly, először Budán, a József laktanyában, majd huzamosabban a krajnai Laibach (a mai Ljubljana) fellegvárában, később Pozsonyban, s hadbírósági pere idején, augusztus 12. és szeptember 8. között a csehországi Olmütz várbörtönében. Úgy véljük, a kép valamelyik többhetes fogság idején készülhetett. Keveset tudunk a javarészt a svájci Bodeni-tó környékén működő, tájképeket és portrékat festő Joseph Martignoni és Batthyány gróf kapcsolatáról, a börtönben ülő modell és a festő találkozásáról, valamint arról, hogyan jutott a kép Pestre, a Dob utca tízbe, Eisenstädter Ödön műkereskedőhöz, s röviddel az ő halála előtt Kiscellbe.
Festőnők iskolája
Ki gondolta volna, hogy akkoriban ennyi nő élt festőművészetből? Egyikük, Adélaïde Labille-Guiard neve Judy Chicago híres, 1979-es Vacsorapartijáról lehet kicsit ismerős, ha valaki számon tudja tartani a nehezen kiejthető neveket is.
![Artmagazin](/app/art/assets/addons/art/wst/artmagazin-theme/resources/images/artmagazin.png?v=1645627026)