A bauxit-krízisről ELSŐ KÉZBŐL
Képes beszámoló az Artmagazin tárlatvezetés-sorozatának első eseményéről
ELSŐ KÉZBŐL I.
Az Artmagazin idei új tárlatvezetés-sorozata közvetlen betekintést ígér a művészi munkafolyamatba, a műalkotások létrejöttének kulisszatitkaiba, mégpedig ELSŐ KÉZBŐL, a művész vezetésével. Hogy ez nemcsak hasznos, de mindkét fél számára izgalmas és szórakoztató, az már az első alkalommal bebizonyosodott. 2014. február 20-án a Kisterem Galériában Albert Ádám kalauzolta az érdeklődőket A bauxit-krízis című kiállításában. Hogy kerül a bauxit a galériatérbe? Természettudományos kutatás, rendszertan, nagy földrajzi felfedezések, rejtélyes funkciójú tárgyak, az „agyagezüst” története és az alumínium tálcák esztétikuma egyaránt terítékre került.
![](/content/_common/images/1.jpg)
Részlet Albert Ádám A bauxit-krízis című kiállításából. Fotó: Simon Zsuzsanna
![](/app/archive-pictures/2.jpg)
A művész magyaráz. Fotó: Simon Zsuzsanna
Albert Ádám Képgrafika Szakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, melynek rajz és geometria tanszékén Barcsay Jenő nyomdokaiba lépve ma már - többek közt - anatómiát oktat. A Károli Gáspár Református Egyetemen a történelem szakot is elvégezte, hallgatott kultúrantropológiát, sőt tanult japán nyelvet is. 2007-ben az Essl Award fődíjasa volt, 2009 és 2011 között Derkovits-ösztöndíjat kapott. Mielőtt belemerültünk volna az aktuális kiállításszituáció elemzésébe, röviden utalt a 2013 nyarán megrendezett Descriptio című kiállítására, melynek mintegy továbbgondolása A bauxit-krízis.
![](/app/archive-pictures/3.jpg)
Az ELSŐ KÉZBŐL közönsége. Fotó Simon Zsuzsanna
Az alumíniummal kapcsolatban legtöbben még mindig a Kádár-korszak funkcionális, ám borzasztóan csúnya konyhafelszerelési tárgyaira (iskolai menza) asszociálunk, pedig volt idő, amikor az „agyagezüst” aranyat ért. A kiállítás az alumínium 20. századi történetére fókuszál – ennek csak egy része a szocialista könnyűipar metaforája. Ahogy Albert Ádám a különféle megközelítéseket és idősíkokat egymásra vetítette, még azt is elhittük neki, hogy egy gazdaságtörténeti értekezés izgalmas kalanddá válhat.
![](/app/archive-pictures/4.jpg)
Falon sorakozó alumínimutálca-nyomatok. Fotó: Simon Zsuzsanna
Hatalmas alumíniumtálca-gyűjteményének metamorfózisával egyre újabb értelmezési mezőket nyitott számunkra. Nemcsak fiktív alumínium emlékművet épített (kohásszal, lásd az első fotót), de hogy a minden háztartásban fellelhető és elnyűhetetlen tálcák mintázatát az adott kor attribuálására használja, az álmunkban sem jutott volna eszünkbe.
![](/app/archive-pictures/5.jpg)
Kiállításrészlet. Fotó Simon Zsuzsanna
Ezek a fantasztikus ornamentális ábrák úgy keletkeztek, hogy az alaposan megdolgozott (széttrancsírozott) tálcákat rézkarc nyomólapként használta az alkotó. Az akantuszleveles, szecessziós virággirlandokkal dekorált vagy mandalaszerű ábrák új kontextusba kerültek: beágyazódtak az egyetemes művészettörténet hivatkozásrendszerébe (még Rubens is szóba került). Az átlényegített, eszmei tartalommal telített nyomatokat tanulmányozva azért titokban mindenki igyekezett beazonosítani az esetleg már csak emlékeiben élő otthoni példányt.
![](/app/archive-pictures/6a.jpg)
Növényinstalláció egyszerű növénytárolón. Fotó: Simon Zsuzsanna
Hatalmas alumíniumtálca-gyűjteményének metamorfózisával egyre újabb értelmezési mezőket nyitott számunkra. Nemcsak fiktív alumínium emlékművet épített (kohásszal, lásd az első fotót), de hogy a minden háztartásban fellelhető és elnyűhetetlen tálcák mintázatát az adott kor attribuálására használja, az álmunkban sem jutott volna eszünkbe.
![](/app/archive-pictures/5.jpg)
Kiállításrészlet. Fotó Simon Zsuzsanna
Ezek a fantasztikus ornamentális ábrák úgy keletkeztek, hogy az alaposan megdolgozott (széttrancsírozott) tálcákat rézkarc nyomólapként használta az alkotó. Az akantuszleveles, szecessziós virággirlandokkal dekorált vagy mandalaszerű ábrák új kontextusba kerültek: beágyazódtak az egyetemes művészettörténet hivatkozásrendszerébe (még Rubens is szóba került). Az átlényegített, eszmei tartalommal telített nyomatokat tanulmányozva azért titokban mindenki igyekezett beazonosítani az esetleg már csak emlékeiben élő otthoni példányt.
![](/app/archive-pictures/6a.jpg)
Növényinstalláció egyszerű növénytárolón. Fotó: Simon Zsuzsanna
A növényi ornamentika egyik alapvető forrása, az élő organizmusok fraktálmintázata köszönt vissza az üvegbura alatt dúsan tenyésző pozsgás növényeken. A légies növénytároló láttán asszociációs hálónkat kivetettük a nagy földrajzi felfedezések után elterjedő egzotikus növények, a botanikai rendszertan és a laboratóriumok steril világára is, mely témakör már át is vezetett a másik terem tárgy-együtteséhez.
![](/app/archive-pictures/7.jpg)
Újraértelmezett kartotékszekrény. Fotó Simon Zsuzsanna
Albert Ádám elárulta, hogyan lesz a kémiai laborállványból műalkotás, egy titokzatos struktúra szemléltetőeszköze. A kartotékszekrény üres fiókjai és dekódolandó világtérképei nyomán Alexander Humboldt felfedezéseiről és Goethe kutatásairól is szó esett. A két tudós dolgozószobája, a fiktív találkozásukat megörökítő Daniel Kehlmann regény, A világ felmérése volt egyik korábbi kiállításának (Never take a trip alone, 2011) kiindulópontja.
![](/app/archive-pictures/8.jpg)
![](/app/archive-pictures/7.jpg)
Újraértelmezett kartotékszekrény. Fotó Simon Zsuzsanna
Albert Ádám elárulta, hogyan lesz a kémiai laborállványból műalkotás, egy titokzatos struktúra szemléltetőeszköze. A kartotékszekrény üres fiókjai és dekódolandó világtérképei nyomán Alexander Humboldt felfedezéseiről és Goethe kutatásairól is szó esett. A két tudós dolgozószobája, a fiktív találkozásukat megörökítő Daniel Kehlmann regény, A világ felmérése volt egyik korábbi kiállításának (Never take a trip alone, 2011) kiindulópontja.
![](/app/archive-pictures/8.jpg)
Fotó: Simon Zsuzsanna
Megtudtuk azt is, hogy a fotográfia elterjedése előtt, a felfedezőutakra induló utazók mindig vittek magukkal rajzolót is, hogy amit a szem lát, azt hűen közvetítse a kéz. A Kisteremben kiállított tárgyak valamiképpen mind a tér leképezésére, tágabb értelemben véve a világ felmérésére készült „ál”használati tárgyak, melyeket ennél fogva nem köt gúzsba az objektív megfigyelés szabályrendszerének kényszere. A végletesen szubjektív megközelítés néha meglepően lényeglátó felfedezést eredményez. A földmérők műszereire emlékeztető masszív tárgy nem mér, hanem leképez, a halogénizzó falra vetülő fényköre érzéki élmény.
![](/app/archive-pictures/9.jpg)
Megtudtuk azt is, hogy a fotográfia elterjedése előtt, a felfedezőutakra induló utazók mindig vittek magukkal rajzolót is, hogy amit a szem lát, azt hűen közvetítse a kéz. A Kisteremben kiállított tárgyak valamiképpen mind a tér leképezésére, tágabb értelemben véve a világ felmérésére készült „ál”használati tárgyak, melyeket ennél fogva nem köt gúzsba az objektív megfigyelés szabályrendszerének kényszere. A végletesen szubjektív megközelítés néha meglepően lényeglátó felfedezést eredményez. A földmérők műszereire emlékeztető masszív tárgy nem mér, hanem leképez, a halogénizzó falra vetülő fényköre érzéki élmény.
![](/app/archive-pictures/9.jpg)
Fotó: Simon Zsuzsanna
A zománctábla is régi műfaj Albert eszköztárában. A letisztult, már-már minimalista esztétika, a színek hiánya általában jellemző alkotásaira, de a falra rögzített szöcske, nyitott áramkör, futurisztikus erdő vagy ágas struktúraábrák épp ezt a személytelenséget használják ki. A hasonló táblákon közölt információt hivatalos jellegénél fogva hajlamosak vagyunk kétely és gondolkodás nélkül elfogadni, pedig ha jobban megnézzük… fogalmunk sincs, mit látunk valójában.
![](/app/archive-pictures/10.jpg)
Kiállításenteriőr látogatókkal. Fotó: Simon Zsuzsanna
Rövid idő alatt rengeteget tanultunk és levezetésként még egyéni konzultációra is sor kerülhetett. Albert Ádám eddigi munkái, a felidézett egymást követő kiállítások úgy kapcsolódnak egymásba, mint a fogaskerekek. A régebbi művek körül sokat átalakít, beemel egyet-egyet újabb tárgy-együttesekbe. Folyamatosan újrarendezett művészi tevékenységét mindig a kutatás irányához igazítja. A bauxit-krízis a művészi attitűddel végzett tudományos vizsgálódás egyik izgalmas példája.
A zománctábla is régi műfaj Albert eszköztárában. A letisztult, már-már minimalista esztétika, a színek hiánya általában jellemző alkotásaira, de a falra rögzített szöcske, nyitott áramkör, futurisztikus erdő vagy ágas struktúraábrák épp ezt a személytelenséget használják ki. A hasonló táblákon közölt információt hivatalos jellegénél fogva hajlamosak vagyunk kétely és gondolkodás nélkül elfogadni, pedig ha jobban megnézzük… fogalmunk sincs, mit látunk valójában.
![](/app/archive-pictures/10.jpg)
Kiállításenteriőr látogatókkal. Fotó: Simon Zsuzsanna
Rövid idő alatt rengeteget tanultunk és levezetésként még egyéni konzultációra is sor kerülhetett. Albert Ádám eddigi munkái, a felidézett egymást követő kiállítások úgy kapcsolódnak egymásba, mint a fogaskerekek. A régebbi művek körül sokat átalakít, beemel egyet-egyet újabb tárgy-együttesekbe. Folyamatosan újrarendezett művészi tevékenységét mindig a kutatás irányához igazítja. A bauxit-krízis a művészi attitűddel végzett tudományos vizsgálódás egyik izgalmas példája.
A kiállítás március 7-ig látható a Kisterem Galériában.