Artmagazin
artmagazin_130_cover.jpeg

Artmagazin 130

Címlapunk nem kötődik egyik cikkhez sem, csak ránk vonatkozik, vagyis arra, milyen intenzív munka folyt az elmúlt hónapokbanhetekben, mennyi terv született az Artmagazin újraformálására. Az alapok természetesen maradtak, de rengeteg apró összetevő változott, mind-mind az olvasók kedvéért, persze a szerkesztők szempontjait is figyelembe véve. Úgyhogy itt rögtön köszönetet is mondunk azoknak a munkatársaknak, akiken az Artmagazin és a benne szereplő cikkek kinézete múlik: Horváth Csillának, a grafikusunknak és az L2 stúdiónak, Lakosi Richárdnak és Lakosi Krisztiánnak. És persze a közös munkát koordináló Szilágyi Róza Teklának. Ő amúgy is otthon van most könyvészeti kérdésekben, hiszen a hamarosan megjelenő, Barakonyi Szabolcs által összeállított és Salát Zalán Péter által tervezett Fortepan Masters könyvről készített interjút. Egyébként a Fortepannak is hálásak vagyunk minden egyes lapszám összeállításakor, ezúttal a Déli pályaudvart még fénykorában bemutató fotókért, de más épületfotókért is. Ezekkel tudjuk indokolni, miért is lenne érdemes megvédeni azt a modern építészeti örökséget, ami szinte szisztematikus pusztításnak esik épp most áldozatul. Örökségek pusztulásáról szól az a cikkünk, amelyből kiderül, miért szerepel egy Schiele-képen a régi győri, úgynevezett Kecskelábú híd. Nemkívánatos örökségtől próbálunk megszabadulni, felsorolva hamis Szinyei-képek fajtáit, de pozitív örökségről is írunk: szerzőnk Bak Imre egyik képe kapcsán hozza elő a valaha volt Népművelési Intézet szellemiségét. Új geometrikus tendenciákat ismertető összefoglalónk is a hetvenes évek magyar geometrikus művészeti hagyományának tükrében nézi a mostani műveket, vagyis hozzájuk képest vizsgálja az új stílusjegyeket. De egymáshoz viszonyítva is Horváth Lóczi Judit, Sebestyén Sára és Robitz Anikó művészete három különböző út – bár mindhárom a geometriából indul és az érzékenység felé visz. Ebben a számban is visszatérünk a preraffaelitákhoz: most azt vizsgáljuk, valójában milyen életet éltek a vásznak fájdalmasan szép hősnőinek modelljei, mi volt újszerű azokban a kapcsolatokban, ami egymáshoz, illetve a férfiakhoz fűzte őket. Az újabb kutatások szerint nemcsak annyi volt a szerepük, hogy, mondjuk, a tüdőgyulladásig feküdtek egy kád kihűlő vízben, hanem alkotótársak is voltak, vagy épp menedzselték férjeik megbízásait. A női sorssal szemben érzett elégedetlenséget sejtet a háttérben egy másik cikkünk szerzője: a hegedűművésznő, aki házasságkötése után felhagyott a nyilvános szerepléssel – vajon emiatt néz olyan szomorúan még azokon a portrékon is, amelyek hegedűvel a kezében ábrázolják? Hiába festette és rajzolta le őt számos művész barát, mégis derékba tört egy szépen induló pálya? Eltelik száz év, és szerencsére a világnak ezen a táján már nem társadalmi elvárás a női karrierek feladása férjhezmenetel miatt. Sőt, más tájakon sem: olyan női erőterek alakulhatnak ki, mint az a nemrég megnyílt kortárs művészeti kiállítási helyszín és intézmény, ami minden eddigi – és lássuk be, az itteni közfelfogásban még erősen jelen lévő – előítéletet megcáfol, szóval, olyan nő alapította és működteti, aki bármelyik Vogue-címlapon szerepelhetne, miközben egy hatalmas, hongkongi eredetű nemzetközi cégbirodalom örökösnője, illetve saját vállalkozások létrehozója is. Ezt a kombinációt a magyar mainstream sajtónak még emésztenie kell – feltéve, ha eléri az ingerküszöbüket, hogy itt most minden szempontból áttörés történt.

Topor Tünde


TARTALOM:

ARTANZIX

GYŰJTÉSTÖRTÉNET
Kovács Ágnes: Akiknél Klimt és Schiele volt a rajztanár. A bécsi Lederer-gyűjtemény tragikus sorsa és a magyar vonatkozások

MŰVÉSZ/NŐK
Keserű Luca: Földi vagy égi szerelem? Női alakok és alkotók a preraffaeliták oldalán
16 

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG
Branczik Márta: A Déli
26 

INTERJÚ
Szilágyi Róza Tekla: „Megjelent ez a furcsa szellem, aki magyar volt és átélte a huszadik századot”
Interjú Barakonyi Szabolccsal a Fortepan Mastersről
34 

HÁTTÉR
Mucsi Emese: Eternal smile : )
A neolitikumtól a posztinternet művészetig és vissza Bak Imre egy képe kapcsán
40 

STÍLUSTENDENCIÁK
Lépold Zsanett: Rend, tisztaság és érzékenység. Kortárs geometrikus-konstruktív tendenciák: Horváth Lóczi Judit, Robitz Anikó, Sebestyén Sára
46 

INTERJÚ
Topor Tünde: Q, azaz a holnap markában. Új kortárs kiállítótér Budapesten: a Q Contemporary
54 

KULTÚRTÖRTÉNET
Németh István: Egy hollandiai kastély magyar úrnője – Herman Mili, akiért Isaac Israëls és Jan Toorop is rajongott
60 

TANULMÁNY
Szinyei Merse Anna: Őszi nagytakarítás. A Szinyei-hamisítások tipológiája I.
66 

ARTANZIX
Fáy Miklós
78 

ARTMAGAZIN ONLINE
A feleségem története
80

3621ed79c474b95f6495540a6b79f9c0.jpeg
Szerkesztői beköszöntő

​Címlapunk nem kötődik egyik cikkhez sem, csak ránk vonatkozik, vagyis arra, milyen intenzív munka folyt az elmúlt hónapokban hetekben, mennyi terv született az Artmagazin újraformálására.

130_Mucsi2.jpg
Eternal smile : )

„A vizuális kommunikáció egyetemes és nemzetközi: nem ismeri a nyelv, a szókincs vagy a nyelvtan korlátait; egyaránt megérthetik írástudatlanok és művelt emberek. Tényeket és eszméket nagyobb mértékben és mélyebbre hatolva tud közvetíteni a vizuális nyelv, mint más kommunikációs eszközök. A statikusan verbális fogalmat a dinamikus képnyelv érzéki elevenséggel képes életre gerjeszteni.” * „A mi generációnk megpróbálta valamilyen módon felépíteni azt a lerombolt hidat, és a magyar művészetet visszavezetni egy nemzetközi kapcsolatrendszerbe. Szóval azt hiszem, hogy alapvető félreértés volt az akkori időszak részéről [...], amikor azt hitték, hogy a nemzetközi művészeti mozgások iránti érdeklődés, az akkor érdekes új irányzatoknak az utánzási igénye volt. Holott ez azt jelentette, hogy semmilyen nemzeti művészet nem létezhet az egyetemes folyamatok nélkül [...], minden nemzeti művészetnek a speciális feladatai egy ilyen kontextusban jelölhetők ki értelmesen.” **

130_Lepold1.jpg
Rend, tisztaság és érzékenység

Három női alkotó, akik újfajta látásmódot, újszerű érzékenységet hoztak a magyar képzőművészeti színtérre. Modernista hagyományokon nyugvó törekvéseikkel, a konstruktív-geometrikus irányzat jellegzetes jegyeivel a valóság megtapasztalásának járatlan útjait keresik és találják meg a szigorú rend és a lágy vonások ötvözésében. Sebestyén Sára és Robitz Anikó a fotográfia lehetőségeit kibontva hozzák létre építészeti eredetű, de nem építészeti témájú fotóikat, s a médium hagyományos kereteiből kilépve rögzítenek egy új valóságot. Horváth Lóczi Judit is ezt teszi: elemeire bontja a világot, majd megalkot belőle valami meglepőt, szokatlant. Hasonló eszközök, hasonló törekvések ezek, ahol fontos szerep jut a részleteknek, a textúráknak, az arányoknak és nem utolsó sorban a rendnek. Lírai, érzékeny módot kínálnak a világ egy másik perspektívából való megismeréséhez és megértéséhez.

Screenshot 2022-01-30 at 0.40.12.jpg
„Megjelent ez a furcsa szellem, aki magyar volt és átélte a huszadik századot” – Interjú Barakonyi Szabolccsal

„Létezik a kamera, és azzal készíthető jó kép – maradjunk a jó esztétikailag zavaros fogalmánál –, ezen a szinten ez egy mesterségbeli dolog. Teljesen mindegy, hogy ki hozza létre a képet, az a szándékoktól függetlenül válik jóvá. A gyűjtemény válogatásánál meg is ijedtem: van-e elég – esetemben háromszázharminchárom – jó kép a Fortepanon?”

Screenshot 2022-01-30 at 0.01.51.jpg
Földi vagy égi szerelem?

A preraffaelizmus számos fázisra osztható története és több generációs összetétele eredményezte azt a stiláris sokszínűséget, mely egyrészről a tradícióba kapaszkodó, mégsem akadémikus preraffaeliták, másrészt „követőik” esztétikai mozgalomként definiált érzelmesebb szimbolizmusából született. Hogy ezek a nem homogén utak művészeti egységgé tudtak összeállni, abban egyebek mellett nagy szerepe volt a korszak kicsit sem közhelyes vonzalmának a széphez.

Screenshot 2022-01-29 at 23.13.14.jpg
Akiknél Klimt és Schiele volt a rajztanár

A Lederer-gyűjtemény a legfontosabb magángyűjteménye volt Gustav Klimt munkáinak. Egy része azonban Egon Schiele néhány alkotásával együtt elégett a második világháború végén. A tragikus eseményt megelőzte a Lederer család meghurcolása és kifosztása. A gyűjtemény megmaradt darabjai amerikai múzeumokba kerültek. Budapesten alig, Győrben pedig egyáltalán nincs tárgyi bizonyítéka a két művész magyar kapcsolatainak, pedig épp a Lederer család révén voltak ilyenek.

Screenshot 2022-01-29 at 22.50.39.jpg
ANZIX: Vidám radikalizmus

Az olasz Memphis csoport 1980 telén alakult; az építész és formatervező Ettore Sottsass köré olyan fiatalok gyűltek össze, akik el akartak szakadni az ipari formatervezés addigra megmerevedett dogmáitól. Nevüket egy Bob Dylan-szám, a Stuck Inside of Mobile with the Memphis Blues Again inspirálta, illetve az, hogy a városnév modern amerikai és ókori egyiptomi képzeteket egyaránt előhívhat.

Screenshot 2022-01-29 at 22.50.24.jpg
ANZIX: Tudás! Ellenállás! Reakció!

​A Spoznanje! Upor! Reakcija! kiállítás a Jugoszlávia széthullását követő évtized performanszművészetével foglalkozik: amikor a szocializmus bukása után dübörögni kezdett a kapitalizmus, virágzott a nacionalizmus, a revizionizmus és a korrupció. A jugoszláv eszmény a múlt homályába veszett, és kitört a háború. Az újonnan létrejött délszláv államokban a nyugati minták mellett erős maradt a helyi hagyomány, a különböző etnikumok szerepe is. Ebben az összetett, multikulturális közegben a politikai performansz mint adott pillanatban létrejövő, minimális kellékigényű, intézményen kívüli műfaj a háborús gépezetnek való ellenállás egyik formája lett.

Screenshot 2022-01-29 at 22.50.12.jpg
ANZIX: Egy romantikus futurista

Hans Emmenegger 1866-ban született a svájci Reussbühlben. Az üveggyáros család anyagi helyzete lehetővé tette, hogy a művészet iránt érdeklődő fiú Luzernben, majd Párizsban (az Académie Julian-on) és Münchenben, valamint például Jules-Joseph Lefebvre stúdiójában tanulhasson, és tanulmányutakat tehessen Algériába, Olaszországba és Dél-Franciaországba is.

130_Topor2.jpg
Q, azaz a holnap markában

2018-as hír volt, hogy gazdát cserélt az akkor már épp kimúlóban lévő KOGART Ház melletti, előzőleg az úgynevezett Aranymúzeumnak helyet adó Andrássy út 110. alatti épület. Nem sokra rá kiderült, hogy hamarosan megkezdi működését egy kortárs művészeti központ. Az egész akkor kezdett igazán érdekessé válni, amikor összeállt, hogy ide szerződött művészeti vezetőnek Zsikla Mónika, mégpedig Csillag Eszter mellé, aki régóta Hongkongban élő művészettörténész. Az a hírbomba még azóta sem robbant, hogy az egész mögött egy nemzetközi cégbirodalom leginkább Bond-lánynak kinéző örökösnője áll, aki pár éve azzal szerepelt a világ összes orgánumának híreiben, hogy elrabolták és felfoghatatlan összegű váltságdíjat követelnek érte. Most azonban ez csak mellékszál, számunkra inkább az az érdekes, hogy a mindenki által csak Queenie-ként emlegetett Rosita Law Londonban tanult, és tanulmányai befejeztével teljesen friss szemmel nézett szét a kortárs művészeti világban. A magyar művészeti életnek remélhetőleg jót tesz majd ez a friss figyelem. Mindenesetre szeptember végén Budapesten kortárs művészeti központ nyílt, a Q Contemporary. Ennek kapcsán kérdeztük Csillag Esztert és Zsikla Mónikát, az új intézmény két vezetőjét.

130_Nemeth1.jpg
Egy hollandiai kastély magyar úrnője

Zunki Jóska cigányprímás és Pártos István hegedűművész után újabb zenész bukkant elő a holland–magyar kapcsolatok sűrűn szövött hálójából. (1) Herman Mili (1901–1991), akinek – mint látni fogjuk – idővel még olyan híres holland festők, mint Isaac Israëls vagy Jan Toorop is rajongójává váltak. (2)

130_Fay_anzix3.jpg
ANZIX: Poussin koreografál

130_Fay_anzix2.jpg
ANZIX: Nekik zenél az Idő

130_Fay_anzix1.jpg
ANZIX: A harmadik ember

Screenshot 2021-12-12 at 23.20.14.jpg
Őszi nagytakarítás. A Szinyei-hamisítások tipológiája I.

Szinyei Merse Pál sajnálatosan kisszámú, nagyjából kétszázötven festményt felölelő œuvre-je sosem tudta kielégíteni a műveire áhítozó műgyűjtők igényeit. Leghíresebb képei múzeumba kerültek, így eleve kevés alkotása mozoghat a műpiacon.