KÖRKÉRDÉS: Véleménye szerint melyik volt 2004 eddigi árverésein a három legfontosabb, legszebb, legérdekesebb festmény illetve szobor?
Válaszolnak: Antal Péter, ügyvéd, műgyűjtő; Nudelman László, műgyűjtő; Kemény Gyula, műgyűjtő; Finta József, építész; Kovács Zoltán, művészettörténész; Fehér László, festőművész; Pátzay Vilma, műkereskedő, tanácsadó; Bélai György, műgyűjtő; Bellák Gábor, művészettörténész.
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/antal_peter.jpg)
ANTAL PÉTER
ÜGYVÉD, MŰGYŰTŐ
Vajda Lajos: Lebegő házak, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Márffy Ödön: Szalmakalapos nő, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Gulácsy Lajos: Harmathullás, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/vajda_lajos_lebego_hazak.jpg)
VAJDA LAJOS: Lebegő házak, 1937, tempera-montázs, papír, 48x36,5 cm
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/nudelman.jpg)
NUDELMAN LÁSZLÓ
MŰGYŰJTŐ
Olyan műveket választottam, melyek remekművek, és az életművön belül is főműveknek számítanak. Első helyen mindenképpen Patkó Károly Ádám és Éva című képe van nálam a Mű-Terem Galéria aukciójáról, aztán Anna Margit Rózsalovagja, mely abszolút kiemelkedik az életműből, a Blitz Galéria árveréséről, és Vajda Lajos Lebegő házak című képe Kieselbachtól. De mondhattam volna Kmetty Kutas csendéletét, vagy Márffy Csendéletét, melyek szintén főművek, és idesorolható a londoni Sotheby's árverésről Benczúr Gyula Piknik című festménye.
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/kemeny_gyula.jpg)
KEMÉNY GYULA
MŰGYŰJTŐ
Patkó Károly: Ádám és Éva, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Márffy Ödön: Krúdy Ilona portréja, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Rippl-Rónai József: Bonnard portréja, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Munkácsy Mihály: Két család, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Mednyánszky László: A város peremén, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
Vajda Lajos: Lebegő házak, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/patko_karoly-adam_es_eva_1920-121.jpg)
PATKÓ KÁROLY: Ádám és Éva, 1920, olaj, vászon 130x115 cm
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/kovacs_zoltan.jpg)
KOVÁCS ZOLTÁN
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már alkalmam volt látni néhány aukciósház leendő karácsonyi árverési anyagát. Mindenekelőtt e művek közül emelnék ki néhányat. A BÁV aukcióján fog szerepelni a 17. század első felében működött, kitűnő haarlemi csendéletfestő, Cornelis Cruys egy nemrégiben meghatározott műve, amelyről bátran állíthatom, hogy múzeumban lenne a helye. A Nagyházi Galéria fogja árverésre bocsátani az utrechti életképfestő, Joost Cornelisz. Droochsloot 1640-ben festett Bethesdai fürdő című képét, amely a kompozíció ismert változatai közül az egyik legkiválóbb, és a művész életművében is előkelő helyet foglal el. Ugyancsak ebben az anyagban szerepel a flamand Gysaerts Wouter és ifj. Dávid Teniers 1675 körül közösen festett műve, amelyet történeti és ikonográfiái sajátosságai tesznek figyelemre méltóvá. Az év korábbi árveréseiről a Polgár Galériában tavasszal sikertelenül aukcionált Willem de Poorter-festményt tartom kiemelkedőnek a hazai anyagban. Végezetül egy remek 19. századi festményt említenék a Nagyházi Galéria szeptemberi árveréséről, amely szintén az el nem kelt művek sorát gyarapította. A Műterem címet kapott képet egy a szakirodalomban teljesen ismeretlen, azonban egészen magas színvonalon dolgozó, Kirsch nevű festő szignálta 1869-ben.
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/feher_laszlo.jpg)
FEHÉR LÁSZLÓ
FESTŐMŰVÉSZ
Bernáth Aurél: Festőnő 1942, Mű-Terem / 2004. ősz
Rippl-Rónai József: Bonnard portréja, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Mednyánszky László: A város peremén, Kieselbach Galéria / 2004. tavasz
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/ripplronai.jpg)
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: Bonnard portréja, 1899, olaj, karton, 47x30cm,
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/kaszas_gabor.jpg)
KASZÁS GÁBOR
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
Az általam kiválasztott művek között két festmény és egy szobor szerepel. Utóbbi különösen kedves számomra, hisz hasonló, magas kvalitású kisplasztikák meglehetősen ritkán bukkannak fel az árveréseken. A Galtz és a Márffy alkotást a két képben megbúvó, csak ritkán felszínre bukkanó, igazán kivételes egyéni teljesítmények miatt választottam!
Márffy Ödön: Csinszka pitypanggal, 1927, Mű-Terem Galéria / 2004. tavasz
Glatz Oszkár: Vízparton, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Jálics Ernő: Éva, 1920-as évek Mű-Terem Galéria / 2004. ősz
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/patzay_vilma.jpg)
PÁTZAY VILMA
MŰKERESKEDŐ, TANÁCSADÓ
Én Vaszary János Nyári álom című képét tartom igazi nemzetközi léptékű remekműnek, ami jelentőségéhez képest méltatlanul alacsony áron kelt el a legutóbbi Kieselbach-aukción. Nagyon örültem, hogy felbukkant Csók István Tavasz ébredése című vászna, amelynek a létezéséről nem is tudtam, noha évekkel ezelőtt a Műgyűjtők Galériájában a képen szereplő mindkét alakot külön-külön árvereztem már. Hihetetlen élmény volt látni a teljes, lenyűgözően festett kompozíciót a tavaszi Kieselbach-aukción. Ugyanilyen nagy élmény volt a Műterem Galéria tavaszi árverésén végre élőben látni Ferenczy Károlytól Dr. Weiner Adolfné képmását, amelyet addig csak fekete-fehér reprodukcióban ismertem. Mindenképpen szeretném megemlíteni Fényes Adolf kislányportréját az őszi Kieselbach aukción, és bárhol Európában megállná a helyét Kacziány Aladár Dante álma című képe, amely a Kieselbach Galéria őszi árverésén tűnt fel.
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/vaszary_janos_nyari_alom.jpg)
VASZARY JÁNOS: Nyári álom 1921, olaj, vászon 46,5x99 cm
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/belai_gyorgy.jpg)
BÉLAI GYÖGY
MŰGYŰJTŐ
Vajda Lajos: Lebegő háztetők, Kieselbach Galéria / 2004. ősz
Patkó Károly: Ádám, Éva, Műterem Galéria / 2004. tavasz
Rippl Rónai József: A herkulesfürdői kaszinó Kieselbach Galéria/2004. ősz
![](/app/archive-pictures/2004_2_5/bellak_gabor.jpg)
BELLÁK GÁBOR
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
Az idei év (november elején járunk, még előttünk a karácsonyi árverések nagy, ismeretlen kínálata) aukciós terméséből mi volt számomra a legizgalmasabb? Olgyai Viktor másfél méteres éjszakai tájképe. Egy mű a müncheni Sezession kiállításáról! Végre valami igazi szecessziós kép! Végre valaki, akit a 20. század elején nem Párizsban, hanem Münchenben találunk! Ez a fajta, minden dekadenciától mentes misztikum, az éjszaka varázsának minden póztól mentes átélése, a foltszerű és kalligrafikus ritmizálás ilyen monumentális harmóniája, ez a skandináv hangulatú tájélmény nagyon ritka a századforduló magyar festészetében. Olgyai képe a magyar (nem a magyaros!) szecesszió egyik fontos műve. S valóban nem érne többet egy rutinos Perlrott-városrészlet egynegyedénél? (Kieselbach / 2004. tavasz) Frank Frigyes mártélyi háztetői 1934-ből. Izgalmas, érzéki, színes és temperamentumos kép. Ha az életmű egésze nem is, de egyes művei vetekednek Czóbeléival. (Kieselbach /2004. ősz) Kosztolányi Kann Gyula olyan művész, aki több figyelmet érdemel, annál is inkább mert műveit olykor Zifferként attribuálják. A Bécsi háztetők szerencsére még nem Ziffer. A színes házfalak vibrálása, a mérnökiesen pontos képszerkesztés, a látvány vidám geometriája pedig - a tematikán túl is - szépen illeszkedik a bécsi késő szecesszió vizuális atmoszférájába. (Mű-Terem Galéria/2004. ősz)