Botticelli Esztergomban
Mértékletesség
Szenzációs felfedezéssel állt elő Prokopp Mária művészettörténész és Wierdl Zsuzsanna régész június 8-án. A kutatók megalapozott feltételezése szerint az esztergomi érseki palota ismert négy erény-allegóriájából az egyiket a kora reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Sandro Botticelli készítette. A kultuszminisztérium diadalittasan csapot le a felfedezésre, a sajtó felkapta a világszenzációt, a szakma pedig hol reménykedve, hol kételkedve várja a bizonyítékokat.
Wierdl Zsuzsanna 2000-ben kezdte a humanista főpap, Vitéz János esztergomi dolgozószobájának (studiolo) restaurálását. Az 1465-72 között regnáló érsek kifinomult humanista kört vonzó palotája (a híres könyvtárát tartalmazó dolgozószobával együtt) később áldozatul esett a török ostromoknak. A falak reneszánsz dekorációját csaknem 340 éven keresztül a beomlott felsőbb emeletek törmelékei fedték. Az 1934-38 közötti korábbi ásatások során napfényre került a studiolo gyönyörű freskódíszítése. Illetve csak a freskó-technikával készített falfestmények előrajza, amit (szemben a színes, felső, secco-réteggel) nem nyelt el az enyészet. A nedves vakolatban konzerválódott elegáns előfestés négy allegorikus nőalakot, a kígyós tükrű Bölcsességet (Prudentia), a kancsós Mértékletességet (Temperantia), az oszlopos Állhatatosságot (Fortitudo) és a mérleget tartó Igazságosságot (Iustitia) ábrázolja. A Platóntól származó négy sarkalatos erény közül a Mértékletesség alakján fedezték fel a szakemberek – a korábbi restaurálások eltávolítása után – a Filippo Lippi-műhely jellemzőit. Ahol a fiatal Botticelli is tanult 1467-ig. Mivel a Mértékletesség oldalra billenő, klasszikus rajzolatú arca feltűnően hasonlít a firenzei festő egész életművén átvonuló női típusfejre, megalapozottnak tűnik a gyanú a saját kezűségre. De nem árt óvatosnak – mi több, mértékletesnek – lenni! Sok további bizonyíték kell még ahhoz, hogy az esztergomi erény-freskót a fiatal Botticelli első önálló műalkotásaként könyvelje el a művészettörténet.
Rieder Gábor