Kicsit se elegáns neveken szellemeskedni, mégis ez az egyik legviccesebb névadás a tematika felől nézve, és tényleg, bárkinek meséltem, hogy a Lábán táncdíj átadójára megyek, senki nem hagyta megjegyzés nélkül. Lábán Rudolf a Monarchia idején született Pozsonyban, és arisztokrata apja révén udvari körökben töltötte gyerekkorát. Eredetileg festőnek készült, építészetet, színházművészetet tanult Párizsban, de később rájött, a mozgó emberi forma és az ezt körülvevő tér érdekli igazán. Egy táncművészeti kolóniát hozott létre Svájcban, ahol a természetbe olvadni vágyva, a szabadban, mezítláb táncoltak. Lábán később koreográfiai intézetet alapított, könyvekben jelentette meg a táncírástanát, és a harmincas évek végére mozdulatkórusainak már Európában többfelé voltak követői. A náci Németországban Göbbels minisztériumának kötelékében szervezett táncfesztiválokat, 1933-ban a berlini színházak igazgatójaként kitette balettcsoportjából a nem árja táncosokat, de ezekre a fodulatokra később sokan mint a túlélés kényszerű technikáira emlékeztek.
A túlélés technikájának kérdése a díjátadón is felmerült. Egész évben folyamatosan hallottunk a független társulatok lehetetlen helyzetéről, nagyjából azt lehetett gondolni, a társulatok ha valamit csinálnak, akkor az vészforgatókönyvek átbeszélése fűtetlen próbatermek sarkában, nyilatkozatok fogalmazása, esetleg érdekérvényesítő egyeztetésekre járás. Egy évvel korábban, a jövőre nézve teljes bizonytalanságban búcsúztak az alapítók, az idein ehhez képest optimista légkör uralkodott. A MU Színház és a Trafó által nyolc éve alapított díj kuratóriuma idén százhuszonkét előadásból választotta ki a nominált nyolcat, azzal az egyöntetű véleménnyel, hogy a produkciók szempontjából a 2013-es igazán erős, a korábbinál sokkal jobb év volt. A tragikusan megnehezedett helyzet dacára egyik társulat se adta fel, külföldi rezidenciaprogramokra pályáznak, koprodukciókat igyekeznek létrehozni, dolgoznak. Két nyertest hirdettek, a Természetes Vészek Kollektíva, illetve a Tünet Együttes előadásai az évad legjobbjai, de az Artmagazin olvasóinak érdemes mind a nyolc jelöltet ismerni, mert a látványos képi világok sokszor idéznek konkrét képzőművészeti alakokat vagy előképeket. Sőt az ágak kapcsolatát erősíti az is, hogy a díjat egy szobrászművész, Szabó Ádám tervezte.
A Lábán Rudolf-díjra nominált 2013-as produkciók:
Végtelenbe zárva
Rendező: Árvai György
Egy üvegkalitkába szorult lény küzd a színpadon. A hazai kortárs tánc kedvelőinek ismerős, beégett kép, huszonöt éve látták már Bozsik Yvette összesen négy alkalommal játszott, de azóta tánctörténetté vált előadásában. A Természetes Vészek Kollektíva vállalva a rizikót ebből készített új feldolgozást, és sikerült annak intenzitását, erejét megidézni úgy, hogy a két előadás közti különbség sokat tud mondani a közben eltelt időről, hogy azóta itt, nálunk, velünk mi történt.
következő előadás: 2014. február 5–6–7. Trafó
© Fotó: Szelepcsényi FerencVoks
Rendező: Szabó Réka
A Tünet Együttesre mindig is jellemző volt a szokásos színházi előadás kereteinek szabad kezelése. Darabjaikban okosan és kreatívan változik a szöveg, a zene, a mozgás, a látvány és a technikai megoldások ritmusa és aránya. A Voksban az adott előadás nézői két csatorna váltogatásával alakítják a darabot, hírfelolvasás vagy színpadi események és táncok között. Párhuzamosan zajlik tehát két eseménysor, és akkor hallgat el az egyik, ha a másikra többen voksolnak. Beazonosíthatók a szavazók a kivetítő alapján, nyíltan lehet tehát a tömeggel menni, tartózkodni vagy szembeszegülni. Váltani a jelen és az 1938 és ‘44 közti, háborúba tartó Magyarország hírei, egyre fullasztóbb, életellenes mindennapjai között lehet.
következő előadás: 2013. december 13–14. 20.00, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
![](/app/archive-pictures/kepek6/kepek12/art60_voksok2.jpg)
Ahogy azt az apám elképzelte
Alkotók: Hód Adrienn, Molnár Csaba, Marco Torrice
A konkrét cím ellenére nincs konkrét történet, csak három önálló terv és ambíció, de a színpadon nem zavarják egymást, hanem szépen összeérnek. Szokatlan, provokatív előadás, amelyben humort is és líraiságot is érzékelünk.
következő előadás: 2013. december 19–20. MU Színház
![](/app/archive-pictures/kepek6/kepek12/art60_voksok3.jpg)
HYMEN
Koreográfus: Frenák Pál
Minden hófehér és áttetsző a színpadon, de nem tudni, ez valami ünnepélyes várakozás vagy inkább a baljós jövő által mindjárt elfoglalandó tér. Frenák társulata minden darabban hatásos színpadképekkel lép a bizonytalan mélységek, a lét nagy kérdései felé, elsőre téttelennek tűnő magánesemények náluk általános, közérdekű felvetésekké alakulnak.
következő előadás: 2013. augusztus 16. 20.30 MŰVÉSZETMALOM, SZABADTÉR – Szentendre
![](/app/archive-pictures/kepek6/kepek12/art60_voksok4.jpg)
Száz ölelés
Rendező-koreográfus: Debreczeni Márton
Egy kitömött róka, egy kitartott hang, apró gesztusok és mozdulatok, mégis kerek egészekben mutatkozik meg az élet, a harmónia esélye. Szeretet és elutasítás, erő és elernyedés, a keleti kultúrák kötött viselkedésszabályai és a modern humanizmus nem mint ellentétpárok, hanem mint nagy egység természetesen változó, összetartozó, akár megnyugtató elemei sorjáznak a darabban. Amely végső soron arról szól, száz öleléssel életre lehet kelteni a szeretett lényt. Éljen a törődés, a szeretetteli figyelem, egymás komolyan vett megbecsülése!
©Fotó: Kővágó Nagy Imre
Toldi
Rendező: Horváth Csaba
Horváth Csabának komoly tapasztalata van nagy klasszikusok újraértelmezésében. Tanítványaival, a fizikai színházi rendező-koreográfus osztállyal, igazi csapatmunkával dinamikus, friss, kirobbanó Toldit mutatnak a nézőknek. Túl a nyár legvégéig elhúzott kötelező olvasmányon, most komolyan, ki emlékszik arra, valójában miről szól a Toldi? Itt csak úgy ömlik le az energia a színpadról, eredeti ötleteik révén felnőtt fejjel létrejöhet az igazán revelatív találkozás.
©Fotó: Kővágó Nagy ImreTrilógia maraton II/1-2-3.
Rendező-koreográfus: Gergye Krisztián
Gergye trilógiájának három stációja három, a huszadik század második felében ikonná vált művésszel beszélget. Francis Bacon és Lucian Freud konkrét képeire ismerhetünk rá az előadásokban, illetve David Lynch filmjeinek bizarr, emlékezetes, rajongói által fanatikusan imádott hangulatára.
![](/app/archive-pictures/kepek6/kepek12/art60_voksok7.jpg)
Útszeretők
Budapest Tánciskola
Alkotók: Drávucz Petra és Szűcs Dóra Ida
Két lehengerlő egyéniségű táncos viszi el ezt a darabot, egy road movie-stílusban előadott őrült, zenés-táncos utazást. Sanzonok, popdalok, csöpögős filmzenék szólnak, de pont mikor tágra nyílna a giccs kapuja, a két lány grimaszokkal, vállrándítva, könnyen és magabiztosan rántja vissza magát.
© Fotó: Futár Ernő
© Fotó: Futár Ernő