Pimasz dolog ez a történelem, megy el mellettünk, rá se nézünk, holnap már tanulni kell. A kijevi események nyilván a történelem részei lesznek, ősz tanárok mutatják pálcával a teret, be kell magolni a februárt, mellette a források, benne a villával, hajó a kertben, antilopok a házi állatkertben. A fotósok itt csak látszólagos mellészereplők, hazaküldik a képeket, és mennek más háborús övezetbe, a lételemükbe. Bielik Istvánnak, az összeütközések fotósának, Szíria után Kijev kicsit más, talán kevésbé véres.
Egy maszkos tűntető őrt áll a Hhrusevszkohó úton felállított barikádon Kijevben. Egy görög katolikus pap rózsafüzért rakott a fegyverére, miután megáldotta. Fotó: Bielik István
Közeleg a négynapos ünnep, a munkát éljenező hivatalos állami szabadnap, amit paradox módon a munka mellőzésével töltünk. Programajánlónk ezúttal sajátos bédekker, amely megmutatja hogyan cikázhatunk Európa nagyvárosaiban a magyar érdekeltségű kulturális programok között.
A május 1-i indulás előtt a magyar fővárosról tudhatnak meg többet azok, akik ellátogatnak a MÜSZIbe április 29-én este 7-kor a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére létrejött Közérthető város című bemutatóra. A projekt és a kapcsolódó kiállítás célja, hogy design, valamint adatvizualizáció segítségével közérthetővé tegye az állampolgárok számára Budapest működésének, igazgatásának szabályait és azok legfontosabb folyamatait. A falakon látható, könnyen dekódolható infografikák egy olyan kiadványsorozat oldalain gyűlnek majd össze, amely segítséget nyújt bárkinek a városlakókat érintő kérdések megértéséhez.
Az MKE Intermédia tanszék első- és másodéves hallgatói egy kiállításban foglalták össze azt a közel egy éves gondolatmenetet, amit az idén 500 éve történt Dózsa György-féle parasztfelkelés köré építettek. A hallgatók a közös munka során a 2B Galéria terét egy a (művészet)történeti tények újragondolását inspiráló közeggé alakították. A kiállítás egyik termében meghívott művészek munkái tették teljessé a koncepciót.
Seres Szilvia interjúinak és kutatásának célja, hogy korabeli művek és dokumentumok hiányában a net art hőskorszakához kapcsolódó személyes emlékeken keresztül mutassa be a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. A szerző ezúttal Fernezelyi Márton, informatikus és médiaművésszel beszélget.
Semmit sem értek. Már az intenció sem világos. „Szent-Iványi Réka fotói nem kívánnak provokálni, és mégis azt teszik, nem kívánnak ítélkezni és mégis megteszik” - így a falszöveg. De akkor mit kíván a művész, aki veszi a bátorságot és behatol egy Torgyán nevű transzvesztita férfi életterébe, egy másfél szobás panellakásba, ahol az ötven év körülinek tűnő férfi együtt él az anyjával, a kutyájával és a macskájával. Hát ez homályos.
Szent-Iványi Réka: Untitled sorozat, 2012-13
A hazai műkritikusokat tömörítő AICA nyílt levelet intéz Halász János államtitkárhoz, a térség művészetét egyedülálló módon archiváló Artpool kutatóközpont megmentése érdekében.
Címzett: Halász János Kultúráért Felelős Államtitkárság
Tárgy: Az Artpool Művészetkutató Központ fennmaradásáért
Tisztelt Államtitkár Úr!
Levelünket a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata tagjaiként, az Artpool Művészetkutató Központ fennmaradása érdekében írjuk. Mint kritikusok, művészettörténészek, a kortárs képzőművészettel foglalkozó szakemberek követjük az Artpool tevékenységét, használjuk archívumát, és nagyra becsüljük azt a munkát, amely az intézményben folyik. Jelen levelünkben elsősorban azokat a szempontokat hangsúlyozzuk, amelyek az Artpool működését mindennapi munkánkhoz elengedhetetlenül szükségessé teszik. Az AICA Magyar Tagozata célkitűzései között szerepel a kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, építőművészet és határterületeik értékeinek feltárása, terjesztése és képviselete. Ennek a feladatnak az ellátásában nélkülözhetetlenek azok az intézmények, amelyekben a kortárs művészet legfrissebb fejleményeivel kapcsolatos dokumentumokat szisztematikusan gyűjtik, az eseményeket – többek között hang- és/vagy képrögzítéssel – dokumentálják. Az Artpool ezen a területen ma az egyik, talán a legfontosabb, de mindenképpen a leginkább példamutatóan működő intézmény Magyarországon. Az Artpool nagy múltra tekint vissza a kortárs magyar művészet külföldi megismertetésében és a nemzetközi művészeti trendek magyarországi közvetítésében: minden kutató támaszkodhat nemzetközi archívumára és nemzetközi kapcsolataira. Az AICA Magyar Tagozatának tagjai többségükben művészettörténeti jelenkor-kutatással, a magyar művészet közelmúltjának és jelenének feltárásával foglalkoznak. Az Artpool nélkül ezek a kutatások nem, vagy csak hiányosan valósulhatnának meg. Az Artpool szerepe ugyancsak kiemelkedő a művészeti felsőoktatás és a művészettörténész-képzés feltételeinek javításában, az oktatási színvonal emelésében, valamint a tehetséges fiatal művészettörténészek és műkritikusok pályakezdésének segítésében. Bízunk abban, hogy az Artpool tevékenységének jelentőségét nemcsak a szakma képviselői, de Államtitkár Úr is ismeri és elismeri, és a Minisztérium mindent megtesz a Művészetkutató Központ hosszú távú és kiszámítható működéséhez szükséges körülmények biztosítása érdekében.
Tisztelettel:
Az AICA tagjai:
András Edit
Andrási Gábor
Angel Judit
Baglyas Erika
Bagyó Anna
Bakos Katalin
Beke László
Bencsik Barnabás
Bordács Andrea
Cserba Júlia
Csizmadia Alexa
Dévényi István
Fabényi Júlia
Faludy Judit
Fehér Dávid
Fenyvesi Áron
Fitz Péter
Forgács Éva
Hajdu István
Havas Lujza
Hegyi Dóra
Horányi Attila
Horváth Ágnes
Jerger Krisztina
Kemény Mária
Kernács Gabriella
Kokai Károly
Kovács Ágnes
Kovács Péter
Kovalovszky Márta
Krasznahorkai Kata
László Zsuzsa
Mélyi József
Markója Csilla
Marosi Ernő
Muskovics Gyula
N.Mészáros Júlia
Nagy Gergely
Nagy Ildikó
Nemes Attila
Paksi Endre Lehel
Passuth Krisztina
Pataki Gábor
Perenyei Mónika
Perneczky Géza
Peternák Miklós
Petrányi Zsolt
Rényi András
Páldi Lívia
Sasvári Edit
Somogyi Hajnalka
Somogyi Zsófia
Süvecz Emese
Sturcz János
Stenczer Sári
Stepanovic Tijana
Százados László
Szoboszlai János
Szőke Annamária
Tatai Erzsébet
Tímár Árpád
Timár Katalin
Török Tamás
Turai Hedvig
Várkonyi György
Wessely Anna
Zólyom Franciska
Zwickl András
2014/04/14
Kedves Naplóm!
Minden ellenkezésem ellenére, kénytelen vagyok ezt a mai bejegyzést megtenni. T. Úr órájára egy hete tartozom a naplóval s félő, hogyha ma sem írom meg, végleg elvesztem a belém vetett bizodalmát. Meg hát, kínos is, hogy hétről hétre mindenki felolvassa a magáét az órán, én meg csak lapítok. Pedig, naplóm látja lelkem, nem sok mindenről van beszámolnivalóm.
Neogrády-Kiss Barnabás Naplóm című sorozatából, 2013
Seres Szilvia beszélgetése dr. Kovács Lászlóval, az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának (DSD) alapító-vezetőjével és dr. Micsik Andrással, az Elosztott Rendszerek Osztály csoportvezetőjével.
Az e heti programkínálat kiváló lehetőséget biztosít az ún. high art és az underground művészet kategóriákba tartozó munkákat bemutató programok közti ingázásra. Esetenként akár két órás időintervallumon belül is adott a lehetőség a váltásra, sőt vannak napok, amelyeken ütközésre is lehet számítani...
Az elismert és az el nem ismert kategóriákat is tematizálja a Gallery8 új, április 8-án nyílt kiállítása. A meg nem valósulás természetrajza tizennyolc olyan intézménykoncepciót mutat be, amelyet 1959 óta roma és nem-roma értelmiségiek, szakemberek, civil szervezetek és aktivisták írtak egy roma múzeum létrehozása érdekében. A kiállításon a tervek mellett Tamara Moyzes a meg nem valósult múzeumok ma is létező épületeire és helyszíneire reflektáló munkái láthatók.
November 11-én Pécsett a Weöres Sándor-szobor avatóünnepségén Böszörményi István szobrászművész tiltakozásképp lisztet szórt Kligl Sándor munkájára. Mélyi József Columbo-szobor kapcsán írt egykori cikke ezzel ismét aktuálissá vált.
MTI Fotó: Marjai János
A VHO által nemrégiben végzett kulcsfontosságú felmérés szerint nyomasztó mértékben nőtt az Európában és Észak-Amerikában élő 12 év és 32 év közötti fiatalok által saját magukon elkövetett fotókattintások száma. A Pillanatkép a fiatalok önleképezési hajlandóságáról című tanulmány arra enged következtetni, hogy a fiatalok életének e szakaszában rögzülő viselkedésbeli minták minden bizonnyal későbbi életkorukban is meghatározóak lesznek.
Horváth János és Rácmolnár Milán közös szelfije, 2013 Fotó: FFS
1918-ban, a Károlyi-kormány alatt vezették be az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő választójogot, amellyel minden 21. életévét betöltött, magyar állampolgárságú férfi, és minden 24. életévét betöltött nő rendelkezhetett. A nők esetében az írni-olvasni tudás is feltétel volt. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Zsoltártól a rózsaszín regényig - Fejezetek a magyar női művelődés történetéből címmel a női jogok és a női művelődés hazai történetét is bemutató időszaki kiállítást nyílik április 2-án, csütörtökön, 18 órakor. Az alcímben is említett fejezetek száma pontosan hat. A 15. század óta megjelenő ún. női tükrök, a felvilágosodás és a korareformkori nőművelő kiadványok, valamint a kifejezetten nőknek szánt rózsaszín regények mellett festmények, akvarellek, sokszorosított grafikai lapok és iparművészeti tárgyak mentén követhetjük nyomon azt az utat, amelynek végén a toll végre a nők kezébe került.
Február végére már több helyen lehetett Mundruczó Kornél nevét olvasni a berlini utcákon mint a Deutsche Bahn feliratot. A HAU, a „helyi Trafó” impresszív kék-fehér színeibe öltöztetett plakátok azért lepték el a várost, mert március 9. és 16. között ott került megrendezésre a Leaving is not an option/Menni vagy maradni? Fesztivál. Az eseménysorozat a jelenlegi magyar politikai és gazdasági környezet (leginkább negatív) kulturális hatásait vizsgálta.
A berlini Leaving is not an option/Menni vagy maradni Fesztivál felvezetőfilmje. Forrás: Youtube