2020. szeptember 11. és október 18. között lesz látható a Transhuman Etudes (Transzhumán etűdök) a kolozsvári BAZIS contemporaryban. A tárlat az elmúlt két évből nyújt válogatást, amelynek kurátora Széplaky Gerda.
A trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmat teremt a témáról való közéleti, politikai és művészeti gondolkodás újrakeretezésére. Ez utóbbi területen a giccsé ritualizált fájdalom és a kényszeres mítoszrombolás jelenti a két szélső értéket, amelyek önmagukban is leképezik a téma politikai céloknak való kitettségét. A kiállítás ezzel szemben a 20. század meghatározó eseményére egy hosszú történelmi idő keretein belül tekint, amelynek az Osztrák-Magyar Monarchia és az Európai Unió jelentik a végpontjait. A mikro nézetet a hétköznapi életrajzok és az állampolgári státuszok változékonysága, a makro nézetet pedig a nagy, nehezen mozdítható vagy mozdíthatatlan rendszerek alkotják.
Úgy tűnik, népszerű zsákmány a tolvajok körében a flamand barokk festő, Frans Hals egyik alkotása, ugyanis immáron harmadszorra lopták el egy hollandiai múzeumból.
A könyvet Elisa Macellari thai–olasz művész írta és illusztrálta, és Kusama fiatal koráról szól Japánban, életének arról az időszakáról, amikor hallucinációkkal küzdött.
Az egyik legismertebb magyar festmény, Szinyei Merse Pál Majális című alkotása is megtalálható már a Magyar Nemzeti Galéria digitális múzeumában, 2021-re pedig Szinyei-emlékkiállítást is terveznek.
A héten újabb kiállításözön várja az érdeklődőket, ráadásul a friss tárlatok a legkülönfélébb témákból merítenek. Az Artus Kapcsolótér például médiaművészeti installációkkal, a Libella Kávézó egy háziasszony művészt foglalkoztató kérdésekkel, míg a Kassák Múzeum a modernitás jellegzetes képviselője, Besnyő Éva fotográfus munkásságával várja a látogatókat. Ráadásként pedig a Trafó Galéria múlt héten nyílt kiállítását ajánljuk.
EJTECH (Esteban de la Torre and Judit Eszter Kárpáti) is a polydisciplinary studio working with unstable media, experimental interfaces, electronic textile, and augmented materials. Recently they had a quite grand-scale collaboration with Dior so we interviewed them to know more.
Az EJTECH (Esteban de la Torre és Kárpáti Judit Eszter) stúdió tagjai kísérleti interfészekkel és elektronikus textilekkel dolgoznak. Nemrég részt vettek egy grandiózus Dior kollaborációban, úgyhogy interjút készítettünk velük, hogy többet tudjunk meg nemzetközi sikereikről.
A Városmajori Szabadtéri Színház felújítása már jó ideje várat magára, leharcolt állapotában nem éppen a legvonzóbb téma, ám annál több érdekességet rejt, ezért áttekintjük az épület múltját. És hogy mi köze Makovecz Imrének az egykori szabadtéri mozi vetítőgépházához? Cikkünkből kiderül.
Vincze Ottó öt grafikája bekerült a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményébe, Vigyázz! Nagyfeszültség! című szabadtéri installációja pedig még pár hónapig látható a Kiscelli belső udvarában. A műtárgyvásárlás alkalmából Árvai Mária és B. Nagy Anikó beszélgettek a művésszel. Az interjú monológgá alakított változatát közöljük most az Artmagazin Online-on.
Az Oakland Museum of California, az intézmény, amely Lange személyes archívumát őrzi, úgy döntött, képeinek jelentős részét ingyen megtekinthetővé teszi az interneten.
Három hónapot kellett várni, hogy megnyíljon a Budapest Galéria napjaink legégetőbb problémáit feldolgozó kiállítása, az Eddig minden rendben. A mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre adott reakciókat vizsgáló tárlatot a vírushelyzet kényszerítette parkolópályára, ám még aktuálisabbá vált általa. Gadó Flóra, a kiállítás kurátora mesél arról, honnan ered a találó címadás, mennyiben segíthetnek az alkotások a mindennapi problémákon, vagy hogy milyen minták figyelhetők meg a hazai és a nemzetközi művészek témára adott reakcióit illetően.
2017-ben az Európai Filmdíj gáláján A négyzet volt a legsikeresebb alkotás, a svéd–német–francia–dán koprodukció hét jelölésből ötöt váltott díjra. A film, amely a cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát is elnyerte, egy múzeumigazgató kényelmes, rendezett életének abszurd fordulatokkal teli összeomlását meséli el. A főszerepet játszó Claes Banget most újra láthatjuk a mozivásznon A hazugság színe című alkotásban, ezúttal kritikusként.
Egy régóta ismert festményről, amit eddig hamisnak tartottak, kiderült, hogy valójában a mester kezének munkája. Az aprócska kép, amelyen egy viseltes, melankólikus öregember szerepel, hosszú ideig egy múzeum raktárába volt száműzve, most azonban kiderült, hogy a munkát Rembrandt műhelye, nagy valószínűséggel pedig maga a művész készítette.