Bolla Szilvia tanulmányait Londonban, Berlinben és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végezte. Először a MOME-n készített színátmenetes munkáival tűnt ki itthon a fotós mesterképzés hallgatói közül, majd Budapesten és Európa-szerte is részt vett csoportos kiállításokon és más művészeti projektben egyaránt. A fénykép határaival és az installáció, az absztarkció valamint a térbeliség lehetőségeivel foglalkozó munkái a képek és a tárgyak közötti komplex viszony mibenlétéről tanúskodnak. Műalkotásait nem csak a posztmediális dualitás jellemzi, de az olyan egymással elsőre ellentétesnek tűnő minőségeket is ütköztetik, mint a látható és a láthatatlan, az ipari és a költői, a törékeny és az agresszív. Jelenleg Amszterdamban és Budapesten él, többek között saját alkotói fejlődéséről, médiumokhoz való viszonyáról és itthoni megítéléséről kérdeztük.
E heti ajánlónkba több olyan kiállítás is bekerült, amelyek a pandémia és az ahhoz szorosan kapcsolódó bezártság, otthonmaradás kérdéseivel foglalkoznak – mint a Faur Zsófi Galéria vagy az INDA Galéria solo show-ja –, míg egy másik belső utazásra, egy képzeletbeli kertbe invitálja a nézőket az ISBN könyv+galériában, de olyat is ajánlunk, amely a 80-as évek magyar festészetének egy szűk halmazát mutatja be a Knoll Galériában.
A Squid Game (Nyerd meg az életed) egy kilenc epizódból álló dél-koreai túlélődráma, amelyben kilátástalan anyagi helyzetben lévő emberek egy titkos valóságshowban versenyeznek az életüket megváltó óriási pénznyereményért. A hagyományos koreai gyerekjátékokon alapuló vetélkedő szabálya egyszerű: aki veszít, azt a helyszínen kivégzik. A Hwang Dong-hyuk által írt és rendezett sorozat a Netflix gyártásában készült, a szeptember 17-i bemutatót követően pedig alig egy hónap alatt vált a csatorna történetének legnézettebb műsorává, ezzel együtt globális popkulturális jelenséggé.
A márványokért cserébe más kincseket adna kölcsön az Egyesült Királyság számára.
Barta Bence széthasított fatáblamaradékai nemcsak a stressz és a harag manifesztációi, hanem festészeti tanúbizonyságot adnak az ezen érzelmi élményekben rejlő befolyásolhatóságról és megjósolhatatlanságról.
Későknek, feledékenyeknek, workaholicoknak vagy bárkinek, akinek nem volt ideje megnézni.
A Neue Nationalgalerie-ben az 1988-as lopás előtt készült kép szerepel a Lucian Freud rézkarcait bemutató új könyvben.
A hétre nemcsak kiállításmegnyitókat ajánlunk – a 1111 Galériában és a Paksi Képtárban –, hanem filmklubot is az FKSE-ben, illetve egy hamarosan záró tárlatot a MANK Galériában.
Időleges emlékmű a budai rakparton.
Címlapunkon egy kockát láthatnak abból az 1974-es performanszfilmből, amelyben a német művész mindkét kezében ollóval, szimultán vágja a haját.
Alekszandra Ekszter nemcsak a képzőművészet területén alkotott maradandót, hanem tervezőművészként és dekoratőrként a dizájn világát is meghódította – többek között konstruktivista színházi és filmes díszleteivel, jelmezeivel.
A Párizsban nemrég megnyílt új kortárs kiállítóhely, a Bourse de Commerce egy eleinte a gabonafélék és egyéb áruk kereskedelmének koordinálására használt, majd árutőzsdeként funkcionáló historikus épület Tadao Ando által vezetett átalakításával született meg és a Velencében két intézményt is működtető François Pinault elmúlt negyven év alatt felépített kortárs művészeti gyűjteményébe kínál betekintést.
Fajgerné Dudás Andrea Godot Galériában bemutatott legújabb festményeinek konceptuális kiindulópontja a GONDOSKODÁS és a LÁTHATATLAN MUNKA, amelynek nemcsak társadalmi rétegei kerültek felszínre, hanem annak feminista művészeti hagyományára is reflektált. Feloldható-e a művész-lét és az anyaság, az alkotói és gondoskodói munka, a magasztos és az alantas tevékenységek között feszülő ellentét? Belefér-e a művészről alkotott (eszmény)képbe az otthonka vagy a konyharuha? Mi történik, ha az ecsetet felmosóval helyettesítjük?