Artmagazin
Screenshot 2020-02-11 at 14.17.28.png
Újra ’80-as évek – Artmagazin lapszámbemutató

Ez már a második Artmagazin különszám ami azokat a művészeti jelenségeket igyekszik rekonstruálni, amelyek jellemzően csak a 80-as évek sok szempontból speciális, különleges kreativitás által meghatározott időszakában jöhettek létre.

full_006551.png
A látványon túl

Amikor a filmvásznon vagy egy regény lapjain megjelenik a „fehér tér”, az mindig egyértelmű utalásnak minősül valamire, ami nem e világi, hanem transzcendens. A white cube elmélete is ezen alapszik: a műalkotások önmagukban szemlélendők, külön atmoszférát teremtenek, és csak „üres” térben képesek igazán hatást gyakorolni. Ugyanakkor a mindennapok során nem ez a letisztult és mesterséges tér veszi körbe az embereket: ki sem látszunk a mintákból és a dekorációkból. De vajon van-e köztük olyan, amely több, mint aminek elsőre látszik?  A Ludwig Múzeum Mintázat és dekoráció című kiállítása számos műalkotással igyekszik eloszlatni a felmerülő kételyt.

 

view_006525.png
Több évnyi ellátmány

Az online is böngészhető Magyar Rendőr Fotóarchívum szinte kimeríthetetlen fényképtárának nézegetése szinte hobbimmá vált.

full_005697.png
Az amszterdami Van Gogh Museum elveszett Gauguin festményeket keres új kiállításához

Az intézmény olyan Paul Gauguin festmények után kutat, amelyeket a festő a Karib-szigeteki Martinique-en tett látogatása során készített.

full_005570.png
Senki sem büszkén kortárs, senki sem szégyell kortársnak lenni *

Az idén negyedjére kiírt Leopold Bloom Képzőművészeti Díj pályázati struktúrája a kezdetek óta nem változott: nincs korhatár-megkötés és az évente változó, három fős, nemzetközi zsűri a művészi portfólió és egy – a díjjal járó pénzjutalomból megvalósítani kívánt – külföldi kiállítás koncepciója alapján dönt. Így szűkült le most is a hatvankét benyújtott pályázatból álló anyag arra a nyolc shortlistes alkotóra – Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Németh Hajnal, Schmied Andi, Szabó Eszter –, akik az Új Budapest Galériában rendezett kiállításon mutatkozhatnak be.

full_005458.png
Bloom, fame, glory

Múlt pénteken a jelenleg Berlinben élő és alkotó Németh Hajnal vehette át a legrangosabb magyar képzőművészeti díjként számon tartott 2017-es Leopold Bloom Art Awardot az Új Budapest Galériában.

full_005357.jpg
Abstract Hungary

Az Abstract Hungary keretében huszonnégy olyan magyar alkotó mutatkozik be a grazi Künstlerhausban, aki művészeti gyakorlatában az absztrakció lehetőségeit keresi. Hogy a résztvevők mióta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, az változó, a kiállítás ugyanis egy szélesebb narratívát vázol fel: az anyagban az idősebb nemzedék elismert tagjai mellett olyan kiemelkedő középgenerációs és fiatal művészek munkái is megjelennek, akiknek a munkássága kevéssé ismert még a nemzetközi közönség előtt. A kiállítótér két emeletén a hatvanas évek úttörő, az utóbbi években egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapó absztrakt alkotóinak (pl.: Bak Imre, Fajó János, Jovánovics György, Ilona Keserü Ilona vagy Maurer Dóra) életművéből a legfrissebb munkák kerülnek dialógusba a kilencvenes években jelentkező új konceptualizmus képviselőinek (pl.: Andreas Fogarasi, Kokesch Ádám, Komoróczky Tamás vagy a KisVarsó művészcsoport) alkotásaival és a nyolcvanas, kilencvenes években születettek nemzedékébe tartozó magyar művészek (pl.: Ember Sári, Keresztes Zsófia, Rudas Klára vagy Nemes Márton) műveivel. Az Abstract Hungary a magyar közegen belüli sajátos konceptuális beütéssel bíró absztrakt művészetről folyó élő „párbeszédet” teszi láthatóvá, így adva új szempontokat a vonatkozó nemzetközi diskurzushoz.

 

full_005311.png
Nézegető – Artmagazin, 96. szám

full_005192.png
Elhunyt Magdalena Abakanowicz

86 éves korában elhunyt Magdalena Abakanowicz, lengyel szobrász és textilművész.

full_005040.png
CTM, HAU – BERLIN, TRAVELOGUE – 2017-01-31

Az avantgarde ellenkultúra kultikus zenészével, a Throbbing Gristle vagy a Psychic TV zenekarok frontembereként ismert Genesis Breyer P-Orridge-dzsel lehetett kedd este élőben találkozni a HAU színpadán. A koncert előtt bemutatták a zenei múltján kívül radikális életprojektjéről elhíresült művészről készült dokumentumfilmet.

full_005027.png
TAKE MY CROWN

II. Edward és az elbaszott work-life balance

full_004861.png
„Kiegészítés” a Terror Háza előtt

Az Eleven Emlékmű civil közössége a forradalom 60. évfordulója alkalmából 2016. október 22-én két tablóval egészítette ki a Terror Háza előtti időszaki kiállítás anyagát. A bemutatott „pesti srácokon” kívül munkástanácsok, értelmiségi, szocialista és szociáldemokrata csoportok megkerülhetetlen részesei voltak a forradalomnak, de a múzeum előtt elhelyezett tablókról hiányoztak ezek a fontos szereplők. Az akció szervezői és lebonyolítói ezt az űrt kívánták pótolni a kiállításon látható bemutatófalakhoz hasonlító mobil tablóikkal. A tartalmi anyagot történészekkel együttműködésben állították össze. 

full_004825.png
Nyáry Krisztián: „MINTHA A HÁZ CSAK IZZÓ SZERELMÜK MIATT TARTANÁ ŐKET ÖLÉBEN” – Berény Róbert, Spitzer-Somló Ilona és Breuer Eta

Ki az a magyar festő, aki Marlene Dietrich-hel is randevúzott, miután tönkrement a házassága Kun Béla titkárnőjével? És vajon miért maradt szomorúan, örökre a sarokba száműzve a második feleség, a Csellózó nő hangszere? Festészet, zene, pszichoanalízis – és a történelem. A Berény-sztori.

full_004796.jpg
Jagicza Patrícia WUNDERKAMMER c. kiállításáról

A WUNDERKAMMER című kiállítás Jagicza Patrícia festői érdeklődését mutatja be egy a kiállítótér adottságaihoz illeszkedő válogatás formájában. A letisztult műtermi kompozíciók és a szubjektív tárgycsendéletek jól tükrözik a művész megfigyeléssel, látással, művészettel és magával a festészettel kapcsolatos aktuális eszmefuttatásait és technikai kísérletezéseinek eredményeit. A WUNDERKAMMER címválasztás metaforikus értelemben utal a festő műtermére, a „csodák szobájára”, ahol a legkülönfélébb formájú, színű, anyagú és funkciójú tárgyak sorakoznak és kerülnek vászonra, de vonatkoztatható a kiállítóteremre is, ahol a festményeken keresztül betekintést nyerhetünk Jagicza belső, „kincses kamrájába”.

full_004771.png
NYÁRY KRISZTIÁN: „Röviddel egybekelésük után szét kellett volna válniok.” - EGRY JÓZSEF ÉS PAULER JULISKA

1916-ban hadgyakorlat közben beszakadt a jég egy 33 éves baka alatt. Előbb tüdőgyulladást kapott, aztán a betegségtől legyengülve elkapta a tbc-t is, hetekig feküdt élet-halál között. Egry József festőt nem sokkal bevonulása előtt kezdte számontartani a műértő közönség, szegényembereket ábrázoló, expresszionista hatásokat mutató műveit egyre többször állították ki. Gyerekkorában hajléktalanként bolyongott a szüleivel, így testközelből ismerte a nyomort, amit képein bemutatott. Balesetének köszönhette, hogy művészi pályája és magánélete fordulatot vett. Mivel betegségéből nem gyógyult meg, elöljárói a badacsonyi hadikórházba küldték rehabilitációra. Az ideiglenes kórház nem volt valódi egészségügyi intézmény: egy vendéglőben rendezték be, az ápolószemélyzet pedig önkéntes úriasszonyokból állt. Itt gondozta a betegeket a szigoráról ismert Vízkelety ezredes felesége is. Az ezredesné – leánykori nevén Pauler Juliska – kilenc évvel volt idősebb Egrynél, és mindenben ellentéte a lábadozó bakának. A sovány, aszketikus alkatú, hallgatag festő és a gömbölyded, sokat nevető, még többet beszélő asszony mégis egyre több időt töltött egymás társaságában.