Újra ’80-as évek – Artmagazin lapszámbemutató
Ez már a második Artmagazin különszám ami azokat a művészeti jelenségeket igyekszik rekonstruálni, amelyek jellemzően csak a 80-as évek sok szempontból speciális, különleges kreativitás által meghatározott időszakában jöhettek létre.
A látványon túl
Amikor a filmvásznon vagy egy regény lapjain megjelenik a „fehér tér”, az mindig egyértelmű utalásnak minősül valamire, ami nem e világi, hanem transzcendens. A white cube elmélete is ezen alapszik: a műalkotások önmagukban szemlélendők, külön atmoszférát teremtenek, és csak „üres” térben képesek igazán hatást gyakorolni. Ugyanakkor a mindennapok során nem ez a letisztult és mesterséges tér veszi körbe az embereket: ki sem látszunk a mintákból és a dekorációkból. De vajon van-e köztük olyan, amely több, mint aminek elsőre látszik? A Ludwig Múzeum Mintázat és dekoráció című kiállítása számos műalkotással igyekszik eloszlatni a felmerülő kételyt.
Több évnyi ellátmány
Az online is böngészhető Magyar Rendőr Fotóarchívum szinte kimeríthetetlen fényképtárának nézegetése szinte hobbimmá vált.
Az amszterdami Van Gogh Museum elveszett Gauguin festményeket keres új kiállításához
Az intézmény olyan Paul Gauguin festmények után kutat, amelyeket a festő a Karib-szigeteki Martinique-en tett látogatása során készített.
Senki sem büszkén kortárs, senki sem szégyell kortársnak lenni *
Az idén negyedjére kiírt Leopold Bloom Képzőművészeti Díj pályázati struktúrája a kezdetek óta nem változott: nincs korhatár-megkötés és az évente változó, három fős, nemzetközi zsűri a művészi portfólió és egy – a díjjal járó pénzjutalomból megvalósítani kívánt – külföldi kiállítás koncepciója alapján dönt. Így szűkült le most is a hatvankét benyújtott pályázatból álló anyag arra a nyolc shortlistes alkotóra – Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Németh Hajnal, Schmied Andi, Szabó Eszter –, akik az Új Budapest Galériában rendezett kiállításon mutatkozhatnak be.
Bloom, fame, glory
Múlt pénteken a jelenleg Berlinben élő és alkotó Németh Hajnal vehette át a legrangosabb magyar képzőművészeti díjként számon tartott 2017-es Leopold Bloom Art Awardot az Új Budapest Galériában.
Abstract Hungary
Az Abstract Hungary keretében huszonnégy olyan magyar alkotó mutatkozik be a grazi Künstlerhausban, aki művészeti gyakorlatában az absztrakció lehetőségeit keresi. Hogy a résztvevők mióta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, az változó, a kiállítás ugyanis egy szélesebb narratívát vázol fel: az anyagban az idősebb nemzedék elismert tagjai mellett olyan kiemelkedő középgenerációs és fiatal művészek munkái is megjelennek, akiknek a munkássága kevéssé ismert még a nemzetközi közönség előtt. A kiállítótér két emeletén a hatvanas évek úttörő, az utóbbi években egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapó absztrakt alkotóinak (pl.: Bak Imre, Fajó János, Jovánovics György, Ilona Keserü Ilona vagy Maurer Dóra) életművéből a legfrissebb munkák kerülnek dialógusba a kilencvenes években jelentkező új konceptualizmus képviselőinek (pl.: Andreas Fogarasi, Kokesch Ádám, Komoróczky Tamás vagy a KisVarsó művészcsoport) alkotásaival és a nyolcvanas, kilencvenes években születettek nemzedékébe tartozó magyar művészek (pl.: Ember Sári, Keresztes Zsófia, Rudas Klára vagy Nemes Márton) műveivel. Az Abstract Hungary a magyar közegen belüli sajátos konceptuális beütéssel bíró absztrakt művészetről folyó élő „párbeszédet” teszi láthatóvá, így adva új szempontokat a vonatkozó nemzetközi diskurzushoz.
Elhunyt Magdalena Abakanowicz
86 éves korában elhunyt Magdalena Abakanowicz, lengyel szobrász és textilművész.
CTM, HAU – BERLIN, TRAVELOGUE – 2017-01-31
Az avantgarde ellenkultúra kultikus zenészével, a Throbbing Gristle vagy a Psychic TV zenekarok frontembereként ismert Genesis Breyer P-Orridge-dzsel lehetett kedd este élőben találkozni a HAU színpadán. A koncert előtt bemutatták a zenei múltján kívül radikális életprojektjéről elhíresült művészről készült dokumentumfilmet.
„Kiegészítés” a Terror Háza előtt
Nyáry Krisztián: „MINTHA A HÁZ CSAK IZZÓ SZERELMÜK MIATT TARTANÁ ŐKET ÖLÉBEN” – Berény Róbert, Spitzer-Somló Ilona és Breuer Eta
Ki az a magyar festő, aki Marlene Dietrich-hel is randevúzott, miután tönkrement a házassága Kun Béla titkárnőjével? És vajon miért maradt szomorúan, örökre a sarokba száműzve a második feleség, a Csellózó nő hangszere? Festészet, zene, pszichoanalízis – és a történelem. A Berény-sztori.
Jagicza Patrícia WUNDERKAMMER c. kiállításáról
A WUNDERKAMMER című kiállítás Jagicza Patrícia festői érdeklődését mutatja be egy a kiállítótér adottságaihoz illeszkedő válogatás formájában. A letisztult műtermi kompozíciók és a szubjektív tárgycsendéletek jól tükrözik a művész megfigyeléssel, látással, művészettel és magával a festészettel kapcsolatos aktuális eszmefuttatásait és technikai kísérletezéseinek eredményeit. A WUNDERKAMMER címválasztás metaforikus értelemben utal a festő műtermére, a „csodák szobájára”, ahol a legkülönfélébb formájú, színű, anyagú és funkciójú tárgyak sorakoznak és kerülnek vászonra, de vonatkoztatható a kiállítóteremre is, ahol a festményeken keresztül betekintést nyerhetünk Jagicza belső, „kincses kamrájába”.
NYÁRY KRISZTIÁN: „Röviddel egybekelésük után szét kellett volna válniok.” - EGRY JÓZSEF ÉS PAULER JULISKA
1916-ban hadgyakorlat közben beszakadt a jég egy 33 éves baka alatt. Előbb tüdőgyulladást kapott, aztán a betegségtől legyengülve elkapta a tbc-t is, hetekig feküdt élet-halál között. Egry József festőt nem sokkal bevonulása előtt kezdte számontartani a műértő közönség, szegényembereket ábrázoló, expresszionista hatásokat mutató műveit egyre többször állították ki. Gyerekkorában hajléktalanként bolyongott a szüleivel, így testközelből ismerte a nyomort, amit képein bemutatott. Balesetének köszönhette, hogy művészi pályája és magánélete fordulatot vett. Mivel betegségéből nem gyógyult meg, elöljárói a badacsonyi hadikórházba küldték rehabilitációra. Az ideiglenes kórház nem volt valódi egészségügyi intézmény: egy vendéglőben rendezték be, az ápolószemélyzet pedig önkéntes úriasszonyokból állt. Itt gondozta a betegeket a szigoráról ismert Vízkelety ezredes felesége is. Az ezredesné – leánykori nevén Pauler Juliska – kilenc évvel volt idősebb Egrynél, és mindenben ellentéte a lábadozó bakának. A sovány, aszketikus alkatú, hallgatag festő és a gömbölyded, sokat nevető, még többet beszélő asszony mégis egyre több időt töltött egymás társaságában.