Az OCTOGON magazin márciusi témája a nők szerepe az építészetben. A nemzetközi nőnap alkalmából a girls can scan kollektíva és az Építész Szakkollégium a köztéri szoborhelyzetre hívja fel a figyelmet: március 8-án a BME kertjében 17 órakor szobrot avatnak, az egyetemkert első nem allegorikus női szobrát.

A Hauszmann Alajos által tervezett főépület bejáratát négy allegorikus alak őrzi, amelyeket 1909-ben állítottak, utalva az egyetem akkori négy – a mérnöki, az építészeti, a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki – karára. Az egyenként 3,3 méter magas és 9 tonnás szobrok 1945-ben megsérültek, az egyetem 225. jubileumi tanévére, 2007-re faragták újra őket fénykép után. 

További allegorikus nőalakok csak idővel jelentek meg a campuson: a BME R épületének falát dombormű díszíti, amelyen férfiak és nők közösen vesznek részt a műszaki terv készítésétől kezdve a kutatási, laboratóriumi munkán át a gyakorlati megvalósításig.

1980-ban helyezték el az Irinyi József utcában Kerényi Jenő Anya gyermekkel című szobrának másolatát, mely ma a Goldmann György téren áll, ezen kívül a 2006-ban állított műegyetemi 56-os emlékmű közepén tornyosul egy nőalak.

Vajon sejtette 1919-ben Sternberg-Várnay Marianne, Máhrer Vilma, Simonyi-Hajós Irma és Pécsi Eszter, az első négy nő, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, hogy a száz évvel későbbi szobor-helyzetjelentés ilyen szűkszavú lesz, és a neveiket is csak 2020 után kezdjük ízlelgetni? Előképzettségének köszönhetően Pécsi Eszter diplomázhatott először, így 1920. március 8-án ő lett az első diplomás magyar mérnöknő.

Neki, és az összes őt követő mérnöknőnek állít szobrot a girls can scan kollektíva és az Építész Szakkollégium a BME kertjében 104 évvel később, mert megilleti őket az emlékezés. Az ünnepségen a Momento fellép, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kamarakórusa.

Helyszín: ODOO pavilon, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-9. Eső esetén az egyetem K épületének aulája.