TOP 5 MŰALKOTÁS – Tóth Krisztina szerint
A TOP 5-ben rendszerint olyan alkotókat és szakembereket szólaltatunk meg, akik nem kötődnek közvetlenül a rovat témaköréhez. Így a kedvenc műalkotásaikat bemutató riportalanyok is más területen, nem pedig a képzőművészetben tevékenyek: legyen szó írókról, költőkről, rendezőkről, színészekről vagy éppen díszlet- és divattervezőkről. A következő válaszadónk Tóth Krisztina költő, író, műfordító, üvegművész.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Puklus Péter szerint
Idei utolsó válaszadónk Puklus Péter fotográfus, képzőművész.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Csanádi Judit szerint
Negyedik válaszadónk Csanádi Judit építész, Jászai Mari-díjas díszlettervező, a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének egyetemi tanára, 2016-tól 2018. januárig az Egyetem rektora. Többszáz díszletet, térinstallációt tervezett itthon és Kanadában, ahol 21 éven át a National Theatre School of Canadán tanított díszlettervezőket. A Tér Szakrális Nyelve című kurzusa nemzetközileg ismert, Magyarországon a hallgatóival a Térnyelvi Tanulmányok címmel dolgozik a témán. 2009-ben Szöulban elnyerte a World Stage Design – négy évenként megrendezésre kerülő díszlettervezői – világverseny ezüstérmét három egri előadás (Grieg: Peer Gynt, Márton László: A nagyratörő és Az állhatatlan) díszletterveivel. 2011-ben a Prágai Quadriennálé nemzeti kiállításainak kurátori aranyérmese B. Nagy Anikó – kurátor – irányításával Árvai György, Csanádi Judit, Horgas Péter, Medvigy Gábor és Vargha Mihály alkotta tervezői csapat.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben - Bencze Péter szerint
Harmadik válaszadónk Bencze Péter, az Everybody Needs Art (ENA) nevű, a kortárs képzőművészet hazai és nemzetközi népszerűsítésén 2013 óta tevékenykedő hibrid szervezet alapítója és vezetője. Az ENA négy éves működése alatt több mint 65 projektet bonyolított le, ráadásul a 2017-es Art Marketen megnyerte az Artmagazin-díjat is, amelyet hosszú évek óta a legszebb, legkortársabb és legizgalmasabb standnak ítélünk oda. Az elismerésről és az ENA történetéről az Artmagazin 100. számában közöltünk egy nagyobb lélegzetvételű interjút, amely már online is olvasható.
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Stefanovits Péter szerint
Második válaszadónk Stefanovits Péter (1947) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. Felsőfokú tanulmányokat a Képzőművészeti Főiskolán (1973-1978) folytatott, ahol Raszler Károly és Rozanits Tibor voltak a mesterei. 1979-1982 között pályakezdését a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj segítette. A Magyar Grafikáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2004-2012 között a Nyugat-magyarországi Egyetem Rajz Intézeti Tanszékének docense, az Új Művészet Alapítvány kuratóriumának tagja, 2013-tól az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője. 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetésben részesült.
CINQUE X CINQUE 2017 – TOP 5 látnivaló a Velencei Biennálén – Hausmann Cecília szerint
Szerzőnk, Hausmann Cecília alapvetően képzőművészettel foglalkozik, jelenleg művészetelméletből doktorál Kolozsváron. Összességében nehéz volt eldöntenie, hogy ki legyen szubjektív listáján az öt kiemelt, ezért az alábbiakban – az első díjast leszámítva – nem tetszési sorrendben következnek egymás után a produkciók. No.1-ja viszont kétségkívül az olasz pavilon Imitazione di Cristo című kiállítása.
AZ 5 LEGJELENTŐSEBB KÉPZŐMŰVÉSZETI ESEMÉNY 2016-BAN – KOZMA ESZTER SZERINT
Negyedik toplistánkat Kozma Eszter kurátor, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület elnöke állította össze. Kozma 2012-ben diplomázott az MKE művészetelmélet szakán, 2014-ben pedig a MOME design- és művészetelmélet alapképzésén. Az egyesület mellett az OFF Biennále kurátori stábjában dolgozik, építve az FKSE és az OFF hosszútávú partnerségét. Legfontosabb független kurátori projektjei – koprodukcióban – a Kívül Tágas és a Nem Szabad című dokumentumszínház voltak. TOP 5-ösében kiemelt szerepet kapnak az FKSE-ben tömörülő fiatal tehetségek, az általuk szervezett kritikai művészeti projektek, valamint mindemellett ott olvashatjuk még Ladik Katalin és Jovánovics György neveit is.
Az én apámék nemzedéke számára az Oldás és kötés ugyanolyan kultfilm, mint nekünk A kutya éji dala, vagy a 90-es évek fiataljainak a Moszkva tér
Az Oldás és kötés kora
Az Oldás és kötést először a hetvenes évek elején, 15-16 évesen láttam. Akkor nem tudatosodott bennem az – ami most, e kiállítást nézve –, hogy talán ez volt az egyik első magyar új hullámos film. Nem vagyok filmtörténész, számomra a francia új hullám kezdeteit Godard Kifulladásig (1960), és Truffaut Négyszáz csapás (1959) című munkái jelentették, bár Antonioni Az éjszaka (1961) című filmjét is talán ide sorolhatnám, s persze Fellini Édes élet (1960) és Nyolc és fél (1963) című mozijait is. Valamennyiben az a közös, hogy nem kosztümös, műtermi filmek, hanem a jelenben játszódnak az addig megszokott filmgyári stúdiókon kívül, valóságos környezetben, és mind szerzői film. Rám, aki 1963-ban kezdtem iskolába járni, egy évtizeddel később is olyan hatással voltak e mozik, hogy azóta sem szeretek műtermi, kosztümös, kevésbé személyes filmeket nézni.
1963-ban az egyik legfontosabb problémám egyébként az volt, hogy mikortól engednek a szüleim egyedül, felnőtt kíséret nélkül iskolába járni. Apám, aki számos tekintetben a Latinovits által játszott Járom Ambrushoz hasonlítható – azzal a különbséggel, hogy ő nem orvos, hanem mérnök volt – az első napokon mintegy harminc méterrel lemaradva mögöttem figyelte, vajon körülnézek-e a zebrán történő áthaladás előtt. Így most azt számolgathatom, hogy alighanem 60 közelinek, vagy azon túlinak kell lennünk, hogy személyes emlékeink lehessenek e korszakról. A nálunk fiatalabbaknak ez már csak történelem, ahogy a kiállítás kurátorának, Mélyi Józsefnek is.
Legalább annyit ad a szív egészségének, amennyit egy jó orvos tud
Egy társadalmi hasznosságról végzett lakossági felmérésen a szívsebész – aki alázattal dolgozik, alapos, jó és folyton képezi magát, hogy legyenek újabb ötletei összetett problémák megoldására – megérdemelten végezne az élen. A kurátor – nem hiszem. Biztosan nehézség támadna pontosan belőni, mit is csinál, esetleg a meghatározás kimerülne abban, hogy ő az, aki egy múzeumban eldönti, melyik teremben melyik festmény lógjon, így aztán eléggé hátra sorolódna.
Szívem szerint ezért mindenkit elküldenék megnézni az Oldás és kötést, először a Jancsó-filmet, és rögtön utána a kiállítást, mert a kettő együtt pontos képet ad arról, mi a kurátori munka, és főként, hogy ez mennyi munka, és mi a társadalmi hasznossága.
CINQUE x CINQUE III.
CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.3: Német Szilvi.
Top 5 - az évad legfontosabb eseményei
Íme az ötödik, egyben utolsó Top 5 lista a 2012/2013 évad legfontosabb eseményeiből, Készman József kurátortól. Most már kijelenthetjük: a Ludwig Múzeum igazgatóváltása körüli szakmai szerveződéseké az összetett első hely, de József is tud újat mondani: az ő listáján például végre helyet kapott két vidéki, sőt, a városi infrastruktúrát messze elkerülő esemény is. Na igen, a (kultúr)élet nem áll meg a nagyvárosok határainál – és ez a belátás a kreatívok, művészetfüggők és egyéb kultúrlelkek számára a túlélés egyetlen esélyének tűnik ebben az aszfaltolvasztó hőségben.
Appom, appod, appja
Somogyi Hajnalkától kaptam a felkérést, hogy szeretnének egy kritikát az Art Center Budapest mobil appról olyan valakitől, aki valamelyest ért a kortárs művészeti szcénához és az alkalmazásokhoz is. Mivel foglalkozom kortárs kultúrával és alkalmazás fejlesztéssel, sőt többször impulzus-felhasználója voltam ilyen szolgáltatásoknak utazásaim során, kaptam az alkalmon, hogy megnézzem, mit tud egy artapp Budapesten.
Körkérdés: Kiknek és hogyan kellene támogatnia a fiatal képzőművészeket? – Első rész
Tavaly elmaradt, idén viszont ismét odaítélték a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat a 35 (idén 36) éven aluli művészeknek. Az ösztöndíjasok kiállítása április 6. óta látható a Műcsarnokban. Ennek kapcsán kérdeztük: Ön szerint kiknek és hogyan kellene támogatnia a fiatal képzőművészeket?
Körkérdés: Kiknek és hogyan kellene támogatnia a fiatal képzőművészeket? – Második rész
Tavaly elmaradt, idén viszont ismét odaítélték a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat a 35 (idén 36) éven aluli művészeknek. Az ösztöndíjasok kiállítása április 6. óta látható a Műcsarnokban. Ennek kapcsán kérdeztük: Ön szerint kiknek és hogyan kellene támogatnia a fiatal képzőművészeket?
Körkérdés a Ludwig Múzeum igazgatói pályázata kapcsán - Páldi Lívia
Bencsik Barnabás igazgatói mandátuma február végén lejárt, április 12-ig lehet pályázni a Ludwig Múzeum vezetői posztjára. A kortárs képzőművészeti színtér meghatározó szereplőit a következő két kérdés megválaszolására kértük:
Mi a véleménye Bencsik Barnabás igazgatói tevékenységéről a Ludwig Múzeum élén? Kit látna szívesen az igazgatói székben?
Páldi Lívia válaszol.