A hétre több vidéki kiállítást is ajánlunk: a Miskolci Galériába, a debreceni MODEM-be és a Paksi Képtárba is érdemes ellátogatni. Budapesten pedig a Telep Galéria friss, a Rugógyár Galéria és a Knoll Galéria hamarosan záró tárlatait javasoljuk.

Csütörtökön 17:30-kor nyílik a Miskolci Galéria legújabb kiállítása H6T KUNS T címen. A Benczúr Emese, Cséfalvay András, Csurka Eszter, Előd Ágnes, Rabóczky Judit Rita, Szöllősi Géza alkotásait felsorakoztató tárlat a változás jegyében a kortárs képzőművészet tavalyi aktualitásaiból válogat: 6 teremben elrendezve megismerkedhetünk a 6 alkotó 6 különböző témáival.

Csütörtökön 19:00-kor startol a Telep Galériában Balázs Nikolett és Bernáth Dániel GAME OF SNAKES című kiállítása. A címadó, a Snake az egyik legismertebb elsőgenerációs játék, aminek motívumai – mint a bibliai konnotáció, vagy a saját farkába harapó kígyó, azaz az állandó megújulás – jellemzik a leginkább Balázs Nikolett és Bernáth Dániel művészetét.

Szombaton 15:00-kor kezdődik a MODEM legújabb kiállításának, az Újraírható történeteknek a nyitóeseménye. A ROTERS&SZOLNOKI – Katharina Roters és Szolnoki József – és Keserue Zsolt önálló projektjeinek szokatlan párosítása két, gondolatiságában különböző, azonban szimbólumrendszerében, (közel)múlt értelmezésében sok hasonlóságot, összecsengéseket tár elénk. A nyitónap keretében Szijártó Zsolt kurátori bevezetőjét követően a ROTERS&SZOLNOKI és Keserue Zsolt tartanak közös tárlatvezetést, majd Szemző Tibor zeneszerző, médiaművész vetítéssel egybekötött szólókoncertje zárja a programot.

Épül a tárlat   Forrás: facebook.com

Ugyanebben az időpontban a Paksi Képtár is ígéretes programot ajánl, hiszen 15:00-kor nyit a HARMONIA STRUCTURALIS. Párhuzamos mozdulatok Csiky Tibor és Hencze Tamás művészetében című kiállítás. A magyar avantgárd képzőművészet harmadik generációjának két jeles képviselőjének párosítása nem véletlen: a hatvanas évek közepétől 6-7 éven át párhuzamos, gyakran egymással érintkező utat jártak be, aminek irányát a struktúra fogalmának képi megjelenítésének szándéka adta. A tárlat nemcsak az éppen harminc (Csiky Tibor), valamint az éppen egy éve (Hencze Tamás) elhunyt művészek előtt tiszteleg, hanem képet ad egy fontos korszak és egy kulcsfogalom megjelenítésének lehetőségeiről – mindezt olyan művekkel, amikkel még nem, vagy nagyon ritkán találkozhattunk.

Forrás: facebook.com

Ezt nézd! EXTRA

Szilágyi Róza Tekla

Az 1979-ben New Yorkba költözött Halász András egyéni kiállításán az 1980-as évek alkotásainak képi világát megidéző számítógépes grafikai munkái mellett a Rugógyár Galéria alsó kiállítóterében tárgyportréit és sajátos hangvételű aktfestményeit is megtekinthetjük. Az 1983-as évben készült első, katonaélményeket feldolgozó komputergrafikai sorozat itt látható folytatása 2015-ben, Halász diákjainak közbenjárásával született. A föld alatti térben látható aktok esetében szintén a diákokkal ápolt kapcsolat volt a motivációs forrás. A leginkább tárgyakat festő, azok ábrázolásával foglalkozó alkotót személyes kíváncsiság vezérelte afelé, hogy ő maga is újra kipróbálja azt a feladatot, amelyet diákjainak kiadott. Vajon talál-e benne újdonságot maga számára? A jó arányérzékkel elnagyolt részletek és a képekre – a tárgyportrékhoz hasonlóan – jellemző redukált színskála azt mutatják: igen.

Forrás: facebook.com

Topor Tünde

Bármennyire igyekszünk is a rendezők intenciója szerint kiállításként és nem emlékkiállításként kezelni a Knoll Galériában látható Birkás Ákos-műegyüttest, nem megy. Pedig azok a képek kerültek ki és úgy, amiket és ahogyan ő akarta, mert ez a módszer nyújtja meg leginkább azt az időintervallumot, amikor még nem muszáj számolni a hiányával, amikor még olyan az egész, mint régen: egy festőnek kiállítása van, nyilván nincs mindig ott, lehet, hogy épp otthon dolgozik, nélküle kell megnézni és értelmezni, amit átadni kíván. Végiggondolni, hogy nem tud és nem is akar dönteni, absztrakt képet hozzon létre, vagy ábrázolót. És aztán lassan felfogni, hogy végül azt döntötte, olyan sorozatot csinál, ami egy-egy képen belül mutatja meg, hogyan lesz az arcból, a testből szín és vonal. A saját testéből, de már nem a testszínekből, hanem a gyász és pusztulás színeiből: feketéből, és abból a kékeslilás derengésből, ami az egyre vékonyodó és szürkülő arcon még megjelent a magyar festészet eddigi legmegrázóbb fényfoltjaiként.

Forrás: artmagazin.hu