PÖTTYÖS PANNI A MÚZEUMBAN

F. GYÖRFFY ANNA-KIÁLLÍTÁS A PIM-BEN

Szikra Renáta

Pöttyös Panniról majdnem mindent, míg rajzolójáról szinte semmit nem tud az, aki a hatvanas-hetvenes években volt gyerek, ami természetes, hiszen a meseillusztrátorok sorsa a bábművészekével rokon: az illúzió akkor teljes, ha ők maguk fehér lap, illetve fekete bársony mögé rejtőzve keltik életre a mesehősöket.

Varga Katalin Mosó Masa mosodája című kötetéhez készült eredeti illusztráció és borítóterv, 1968, vegyes technika, papír

A Petőfi Irodalmi Múzeum Mosó Masa és barátai kiállításán is csupa rég nem látott ismerőssel találkozunk, csak éppen most születésének 100. évfordulója alkalmából F. Györffy Anna – egyébként megszólalásig Pöttyös Pannira hasonlító – alakja is kirajzolódik mögöttük. A Kolozsvár melletti Szucságon született kislány nagyszülei falusi portáján idilli környezetben nevelkedett, a természet állandó közelségében – ez a bensőséges viszony tükröződik későbbi állatrajzaiban, a lelkes lényként ábrázolt erdei lakók tablóján. A háború utáni években Györffy Annát (akkor még Pannit) sok más gyerekkel együtt az Országos Gyermekvédő Liga közvetítette ki egy kedves (és jómódú) rotterdami családhoz, ahol évente hónapokat tölthetett, holland iskolába járt, holland kakaót ivott és először látott világot. Néprajzkutató édesapja, Györffy István és fantasztikus kézügyességű édesanyja, Papp Anna korán felfigyeltek tehetségére, az első megbízást is édesapja szerezte számára: magyar tájegységek népviseletébe öltözött gyerekekből szerkesztett leporellóját, képeslapjait tizenévesen rajzolta. Alig húszévesen a Magyaros Ruhamozgalom Országos Bizottságának 1934-es téli pályázatán három ruhatervét díjazták. Szűrszabó ősök öröksége az a természetesség és kreativitás, ahogyan a paraszti viselet és a népi hímzések motívumvilágát ötvözi az art deco akkoriban ultramodern stílusával.

Magyaros blúzterv buzsáki hímzéssel, 1930-as évek közepe, vegyes technika, papír

Mindennél jobban érzékelteti ennek a korszaknak a hangulatát az a fotó, ahol a szucsági bivalyistálló előtt ölelget egy kisborjút, nagyon divatos halszálkamintás nyári ruhájában és vékony pántos papucsában. Elegáns blúz- és kabátkaterveire divatlapok is felfigyeltek, és az Iparrajziskola ruhatervező szakáról egyenesen a Goldberger gyár híres textiltervező műhelyébe került, ahol magyaros mintát, gyerekeknek szánt textíliát, ruhát, plakátot is tervezett. Dombornyomású, családi címerrel díszített névjegyén ez állt: szigeti és nádudvari Györffy Anna. Neve elé az „F” csak 1939 után került, amikor férjhez ment a közgazdász, politikus Bisztrai Farkas Ferenchez. Ő ismertette össze feleségét a „Kner fiúkkal”, akik közül Albert a Hungária nyomda művészeti vezetőjeként gyerekkönyvek, gyermeklapok illusztrálásával (Szívem palota – Találkozások a kis Jézussal) bízta meg Annát. Közben alakrajzot tanulni eljárt Molnár C. Pál rajziskolájába, és ebben is nagy örömét lelte. Mosolygó fiatalasszonyként két kisfiával fotón és mozgóképen is feltűnik a kiállításon, s bár sokoldalú érdeklődéséről szinte mindent megtudtunk, derűs lényét továbbra is nehéz másként, mint meseillusztrátorként elképzelni. A háború után (1945-ig a Goldbergernél dolgozott) viszont szinte kizárólag ezzel foglalkozott, és nagy szerencséjére kivételes társaságba került.

A gyerekkönyv-illusztráció ma reneszánszát éli, úgy tűnik, soha ennyi kiváló képzőművész, grafikus nem volt a pályán, nem jelent meg ennyi fantasztikus mesekönyv, holott komoly hagyománya van nálunk ennek a műfajnak. A Kádár-korszakban felnőtt nemzedékek, köztük az enyém is hasonlóképpen el volt kényeztetve ezen a téren, nem kis részben azért, mert az ifjúsági irodalom inkább a népművelés, mint a népnevelés kiemelt területének számított, s talán ezért kevésbé cenzúrázott terület maradt.

Eredeti illusztráció a Pöttyös Panni a Balatonon című könyvhöz, 1956, tempera, ceruza, filctoll, papír


Az ötvenes, hatvanas évektől a publikáció vagy a kiállítás lehetőségétől megfosztott íróknak és képzőművészeknek menedéket és megélhetést nyújtott a komoly szakmai műhelyként működő Móra Kiadó, a Zelk Zoltán és Nagy László vezette Kisdobos szerkesztősége, a Diafilmgyártó Vállalat vagy a már említett Állami Bábszínház műhelye, ahol például Ország Lili, Korniss Dezső vagy Jakovits József dolgozott. F. Györffy Anna a Móránál Bálint Endre, Szántó Piroska, Hincz Gyula, Róna Emy, Kass János, Würz Ádám és Reich Károly kollégája lett, akik markánsan elkülönülő stílusuk ellenére igényességükkel iskolát teremtettek. F. Györffy Anna itt ismerkedett össze Szepes Máriával, akivel évtizedeken át dolgozott együtt a Pöttyös Panni sorozaton, valamint Varga Katalinnal, akinek a minden kötelező olvasmány közül legszerethetőbb, helyesírást gyakorló Mosó Masájához készített felejthetetlen rajzokat. Szemfüles, a kecses róka, a náthás táltos, a mindenkit tisztára sikáló anyáskodó mosómedve alakjával ő is generációk képi világát határozta meg. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen kiállításlátogató, aki most szembesült a ténnyel, hogy első művészeti élményét valószínűleg F. Györffy Annának köszönheti.

F. Györffy Anna Szucságban a bivalyistálló előtt, 1933

Mosó Masa és barátai.
F. Györffy Anna grafikusművész centenáriumi kiállítása,
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2016. április 30-ig.